Szexuális utalások a gyerekdalokban: amit eddig sosem hallottál ki a mondókákból
Veled is megtörtént már, hogy a konyhában jövés-menés közben azon kaptad magad, hogy ugyanazt a dallamot dúdolod, amit a gyerek az oviban tanult? Ha kicsit megkapargatjuk a felszínt, kiderül, hogy a legkedvesebb gyerekdalok nagy része tele van leplezetlen szexuális utalással.
Gondoltad volna, hogy a legártatlanabbnak hitt altatók és körjátékok valójában a felnőttek hálószobai titkait őrzik? Elképesztő, hogyan váltak az egykori fülledt, pajzán rigmusok a mai legkisebbek kedvenc óvodai slágereivé.
Pikáns felnőtt tartalom a gyerekdalok mögött
Elég csak belegondolni abba, hogyan születtek ezek a dallamok. A fiatalok a fonóban, a mezőn vagy a táncházban ismerkedtek, flörtöltek, és mivel a merev társadalmi szabályok miatt nem lehetett mindent nyíltan kimondani, létrehoztak egy zseniális, játékos virágnyelvet. Idővel a pajzán felnőtt énekek lekoptak, megszelídültek, és valahogy átvándoroltak az óvodákba, hogy a mai gyerekek már gyanútlanul, tiszta szívből énekeljék őket a délutáni játékidőben.

Tényleg a szexről szólnak a legismertebb gyerekdalok? Mutatjuk!
A zöld ág és az aranykapu
Kezdjük rögtön az egyik legismertebbel, a Bújj, bújj, zöld ág kezdetű klasszikussal.
„Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske,
Nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta!
Nyisd ki, rózsám, a kapudat, kapudat,
Hadd kerüljem váradat, váradat!
Szita, szita, péntek, szerelem csütörtök, dobszerda.”
Amikor a gyerekek egymás kezét fogva kaput tartanak, és átbújnak alatta, egészen biztos nem arra gondolnak, amire egyébként a néprajzkutatók, akik pontosan tudják, milyen vaskos erotika rejtőzik a sorok mögött. Számukra teljesen egyértelmű, mit jelent a zöld ág és a nyitott kapu.
A tavaszi megújuláshoz kapcsolódó dalok szinte kivétel nélkül a termékenységről, a párválasztásról és a testi beteljesülésről szólnak. A zárt kapu megnyitása a lányok ártatlanságának elvesztésére, a befogadásra utal, míg a zöld ág maga a férfi szimbóluma. Kicsit más szemmel nézi az ember a láncjátékot, amikor tudatosul benne, hogy a generációkon átörökített sorok valójában az aktus előszobáját vetítik előre.
Ahol ég a gyertya, ott más is történik
A másik hatalmas kedvenc az Ég a gyertya, ég.
„Ég a gyertya, ég,
el ne aludjék!
Aki lángot látni akar,
mind leguggoljék!”
Ez a fülbemászó kis dallam olyannyira beépült a mindennapjainkba, hogy fel sem tűnik a benne rejlő, meglehetősen direkt szexuális utalás. Nézzük meg közelebbről, milyen motívumokat tartalmaz a dalocska:
- Az égő gyertya: egyértelműen a legény vágyát, a felfűtött férfiasságot és a lángoló testi szenvedélyt jelképezi, ami igencsak „ég”.
- A láng: a szexuális vonzerő, a vágy és a nőiesség szimbóluma.
- A leguggolás: az a fizikai mozdulat, amelyet a leánynak meg kell tennie, ha szeretné a legény „előnyeit” élvezni, utalva a fizikai behódolásra és a szexuális aktusra.
A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?
A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.
Promóció
Jancsika méretei és a hideg szél
Ugyanez a helyzet a Hejj, Jancsika, Jancsika kezdetű énekkel is. Ha eddig azt hitted, hogy ez a fülbemászó nóta csupán egy szegény kisfiú katonai ambícióiról és az időjárás viszontagságairól szól, akkor most kapaszkodj meg. Idézzük fel a dalocska sorait:
„Hej, Jancsika, Jancsika,
Mért nem nőttél nagyobbra,
Dunáról fúj a szél.
Nőttél volna nagyobbra,
Lettél volna katona,
Dunáról fúj a szél.
Hej, Dunáról fúj a szél,
Szegény embert mindig ér,
Dunáról fúj a szél.
Ha Dunáról nem fújna,
Olyan hideg sem volna,
Dunáról fúj a szél.”
Ha lehántjuk a szövegről az ártatlan gyermekdal-mázat, azonnal kibújik a szög a zsákból. Ebben a kontextusban Jancsika aligha egy hús-vér kisfiú. Sokkal inkább a fejlődőfélben lévő, még gyermeki férfiasság méreteit taglalja a népnyelv – természetesen a tőle megszokott, zseniális virágnyelven megfogalmazva.
A dologban ráadásul van egy elképesztően vicces, finoman gúnyos csavar is. A szövegbe ugyanis tökéletesen belelátható az az örök, mindennapi biológiai igazság, miszerint a Dunáról fújó hideg szélben az a bizonyos „kis jancsika” még inkább összezsugorodik, kisebb lesz – szegény embert ugyanis mindig éri a balszerencse. A dal üzenete szerint viszont, ha Jancsika (és vele együtt az a bizonyos kis jancsika) végre rendesen megnő, akkor a fiúból igazi, tettre kész katona válhat. Olyan bátor harcos, aki már a hálószobai csatatéren is megállja a helyét.
Kell-e félteni a gyerekeket?
Szülőként teljesen természetes reakció, ha ilyenkor kicsit meghökkenünk, és hirtelen nem tudjuk, hogy tiltsuk-e ezeket a dalokat. A pszichológia és a fejlődéslélektan viszont megnyugtató választ ad: abszolút semmi ok a pánikra. A gyerekek világa egészen máshogy működik, mint a miénk. Ők nem a mögöttes, szimbolikus rétegeket dekódolják, hanem a ritmust, a mozgást, a közös játék örömét és a szavak tiszta csengését élvezik. Számukra a zöld ág egy faág, a gyertya pedig egy gyertya. Ezek a dalok nem teszik őket koraéretté, viszont észrevétlenül fejlesztik a ritmusérzéküket, a mozgáskoordinációjukat és a szókincsüket. Az, hogy mi, felnőttek belepirulunk egy-egy sorba, a mi tapasztalataink és tudásunk számlájára írható – hagyjuk meg a kicsiknek a tiszta, felhőtlen játék élményét.
Hogyan folytatódnak az ismert gyerekdalok? Meglesz 10-ből 10?
Hogyan folytatódnak a gyerekek kedvenc dalai?
ElolvasomForrás: Getty Images
Ebben a cikkben nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
















