Szexuális utalások a gyerekdalokban: amit eddig sosem hallottál ki a mondókákból

Gondoltad volna, hogy a legártatlanabbnak hitt altatók és körjátékok valójában a felnőttek hálószobai titkait őrzik? Elképesztő, hogyan váltak az egykori fülledt, pajzán rigmusok a mai legkisebbek kedvenc óvodai slágereivé. 

 Pikáns felnőtt tartalom a gyerekdalok mögött

Elég csak belegondolni abba, hogyan születtek ezek a dallamok. A fiatalok a fonóban, a mezőn vagy a táncházban ismerkedtek, flörtöltek, és mivel a merev társadalmi szabályok miatt nem lehetett mindent nyíltan kimondani, létrehoztak egy zseniális, játékos virágnyelvet. Idővel a pajzán felnőtt énekek lekoptak, megszelídültek, és valahogy átvándoroltak az óvodákba, hogy a mai gyerekek már gyanútlanul, tiszta szívből énekeljék őket a délutáni játékidőben. 

Tényleg a szexről szólnak a legismertebb gyerekdalok? Mutatjuk!

A zöld ág és az aranykapu

Kezdjük rögtön az egyik legismertebbel, a Bújj, bújj, zöld ág kezdetű klasszikussal. 

„Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske,

Nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta!

Nyisd ki, rózsám, a kapudat, kapudat,

Hadd kerüljem váradat, váradat!

Szita, szita, péntek, szerelem csütörtök, dobszerda.” 

Amikor a gyerekek egymás kezét fogva kaput tartanak, és átbújnak alatta, egészen biztos nem arra gondolnak, amire egyébként a néprajzkutatók, akik pontosan tudják, milyen vaskos erotika rejtőzik a sorok mögött. Számukra teljesen egyértelmű, mit jelent a zöld ág és a nyitott kapu.

A tavaszi megújuláshoz kapcsolódó dalok szinte kivétel nélkül a termékenységről, a párválasztásról és a testi beteljesülésről szólnak. A zárt kapu megnyitása a lányok ártatlanságának elvesztésére, a befogadásra utal, míg a zöld ág maga a férfi szimbóluma. Kicsit más szemmel nézi az ember a láncjátékot, amikor tudatosul benne, hogy a generációkon átörökített sorok valójában az aktus előszobáját vetítik előre.

Ahol ég a gyertya, ott más is történik

A másik hatalmas kedvenc az Ég a gyertya, ég. 

„Ég a gyertya, ég,  

el ne aludjék! 

Aki lángot látni akar, 

mind leguggoljék!”  

Ez a fülbemászó kis dallam olyannyira beépült a mindennapjainkba, hogy fel sem tűnik a benne rejlő, meglehetősen direkt szexuális utalás. Nézzük meg közelebbről, milyen motívumokat tartalmaz a dalocska:

• Az égő gyertya: egyértelműen a legény vágyát, a felfűtött férfiasságot és a lángoló testi szenvedélyt jelképezi, ami igencsak „ég”.
• A láng: a szexuális vonzerő, a vágy és a nőiesség szimbóluma.
• A leguggolás: az a fizikai mozdulat, amelyet a leánynak meg kell tennie, ha szeretné a legény „előnyeit” élvezni, utalva a fizikai behódolásra és a szexuális aktusra.

Jancsika méretei és a hideg szél 

Ugyanez a helyzet a Hejj, Jancsika, Jancsika kezdetű énekkel is. Ha eddig azt hitted, hogy ez a fülbemászó nóta csupán egy szegény kisfiú katonai ambícióiról és az időjárás viszontagságairól szól, akkor most kapaszkodj meg. Idézzük fel a dalocska sorait:

„Hej, Jancsika, Jancsika, 

Mért nem nőttél nagyobbra, 

Dunáról fúj a szél. 

Nőttél volna nagyobbra, 

Lettél volna katona, 

Dunáról fúj a szél. 

Hej, Dunáról fúj a szél, 

Szegény embert mindig ér, 

Dunáról fúj a szél. 

Ha Dunáról nem fújna, 

Olyan hideg sem volna, 

Dunáról fúj a szél.”

Ha lehántjuk a szövegről az ártatlan gyermekdal-mázat, azonnal kibújik a szög a zsákból. Ebben a kontextusban Jancsika aligha egy hús-vér kisfiú. Sokkal inkább a fejlődőfélben lévő, még gyermeki férfiasság méreteit taglalja a népnyelv – természetesen a tőle megszokott, zseniális virágnyelven megfogalmazva.

A dologban ráadásul van egy elképesztően vicces, finoman gúnyos csavar is. A szövegbe ugyanis tökéletesen belelátható az az örök, mindennapi biológiai igazság, miszerint a Dunáról fújó hideg szélben az a bizonyos „kis jancsika” még inkább összezsugorodik, kisebb lesz – szegény embert ugyanis mindig éri a balszerencse. A dal üzenete szerint viszont, ha Jancsika (és vele együtt az a bizonyos kis jancsika) végre rendesen megnő, akkor a fiúból igazi, tettre kész katona válhat. Olyan bátor harcos, aki már a hálószobai csatatéren is megállja a helyét.

Kell-e félteni a gyerekeket?

Szülőként teljesen természetes reakció, ha ilyenkor kicsit meghökkenünk, és hirtelen nem tudjuk, hogy tiltsuk-e ezeket a dalokat. A pszichológia és a fejlődéslélektan viszont megnyugtató választ ad: abszolút semmi ok a pánikra. A gyerekek világa egészen máshogy működik, mint a miénk. Ők nem a mögöttes, szimbolikus rétegeket dekódolják, hanem a ritmust, a mozgást, a közös játék örömét és a szavak tiszta csengését élvezik. Számukra a zöld ág egy faág, a gyertya pedig egy gyertya. Ezek a dalok nem teszik őket koraéretté, viszont észrevétlenül fejlesztik a ritmusérzéküket, a mozgáskoordinációjukat és a szókincsüket. Az, hogy mi, felnőttek belepirulunk egy-egy sorba, a mi tapasztalataink és tudásunk számlájára írható – hagyjuk meg a kicsiknek a tiszta, felhőtlen játék élményét.

Forrás: Getty Images

• gyerekdal
• szex
• mondókák
• Gyerek