„Ahhoz, hogy jó anya legyek, vissza kellett mennem dolgozni” - Ráskó Eszterrel beszélgettünk
Ráskó Eszter anyaságról, női szerepmodellekről és a Matrjoska című vlogjáról is mesélt nekünk.

rasko-eszter-6
Ez is érdekelhet

Könnyű lábak, visszér nélkül (x)

Szárazak a kezeid a sok kézmosástól? Ne aggódj, jó kezekben vagy! (x)

Az autista Robika javulni kezdett (x)

Szabadtéri környezetben több mint 100 világmárka újra vár a Premier Outletben! (x)

beauty and style

Teljes testre ható torna 10 percben: semmi nem kell hozzá »

A pöttyös minta a nyári szezon nagy befutója: így viseld, hogy nőies legyen! »

Nőies kis francia konty 4 lépésben: így készítsd el, ha nincs nálad hajgumi »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A 2016-os Magyarország, szereplek című stand up tehetségkutatóból ismerte meg az ország. Az első kövér nős poénok óta sok minden történt az amúgy pszichológus végzettségű HR-vezetővel, de igazán nagy változást a tavalyi év hozott az életébe. Ráskó Eszter 2019 februárjában indította el terhes vlogját Matrjoska címmel, melyben a tőle megszokott szarkasztikus humorral mutatta be a várandóssággal kapcsolatos élményeit. Azóta pedig elkészült kétórás, NagyÁrpi néven futó önálló estje is, melyet többek között az anyaság, illetve kislánya ihletett, aki 2019 nyarán született.

Beszélgettünk vele a női testtel szemben támasztott irreális elvárásokról, a Matrjoska sikereiről, illetve arról is, mi az, amitől anyaként menthetetlenül ellágyul.

- 2019 júliusában született a kislányod. Milyen meglepetéseket tartogatott számodra az anyaság? Volt olyasmi, amire egyáltalán nem voltál felkészülve?

- A terhesség már alapból egy nagyon furcsa dolog, hiszen az ember valaki másnak adja bérbe a testét. Volt benne némi kihívás, főleg az én életvitelem mellett. Ami viszont nagyon durva volt, hogy hat hónappal a szülést követően beütött a teljes leépülés. Fizikálisan kimerültem, lefeleződött a hajam, előjött minden gyerekkori nyavalyám - erre nem voltam felkészülve. De igazából a baba érkezése után minden nagyon új volt számomra. Ez részben annak is köszönhető, hogy nem álmodoztam kislánykoromtól az anyaságról, az egész olyan hirtelen történt. Egyszer csak azt kezdtem érezni, hogy azonnal szükségem van egy gyerekre. Csináltam neki helyet az életemben, amit aztán be is töltött. Meg az összes többit is.

- A baba születése után viszonylag gyorsan visszatértél a munkához. Milyen változást hozott a színpadon az új élethelyzeted?

- Négy hónapos volt a lányom, mikor először felléptem. Az első pár alkalommal olyan érzés volt, mintha kiszippantottak volna a lakásból egy porszívóval. Nagyon érdekes, mert mielőtt elmentem szülni, rettegtem attól, hogy milyen lesz, amikor majd nem lesznek fellépéseim. Féltem, hogy kiesem a kerékvágásból, hiszen pont addigra jutottam el a karrieremben valameddig, amikor jött az elvonulás időszaka. Miután pedig megszületett a gyerek, féltem visszamenni a színpadra, mert úgy éreztem, az ember nem lehet az ura egyszerre ennyi érzésnek.

- Hogy érted ezt pontosan?

- Mindannak, amit a gyerek iránt érzek, és amit a színpadon kell nyújtani. Egyszerűen úgy éreztem, már nem vagyok ugyanaz az ember, mint aki a szülés előtt voltam, nem tudom hozni a korábbi Ráskó Esztert. Én alapvetően a színpadon is önazonos vagyok - amit a nézők látnak, az nem egy kitalált személyiség -, de a szülés utáni hónapok értelemszerűen nem rólam szóltak, hanem csak a gyerekről. Ebből adódóan viszont nem tudtam igazán, hogy ki vagyok ebben az új helyzetben. Végül, azt hiszem, az anyaság nem lett része igazán a színpadi perszónámnak. Nyilván ő a legfontosabb nekem az egész világon, de igyekszem nem túlmisztifikálni ezt a dolgot. Ahhoz viszont, hogy jó anyja lehessek, vissza kellett mennem dolgozni. Szükségem volt arra a feszültségkisülésre, amit a színpad ad.

- A NagyÁrpi című önálló ested most indult volna be igazán. Találtatok valamilyen megoldást a Dumaszínházzal a jelenlegi, koronavírus miatt kialakult helyzetre?

- Amíg vírushelyzet van, szó sincs előadásokról. Tudomásul vettük, hogy ez az időszak lemondásokkal jár mindannyiunk számára. Nem mondom, hogy nem fájt mocskosul, hogy akkor ütött be a krach, amikor igazán beindult volna az előadássorozat, de most aztán lesz időm újra vlogolni. Meg mosogatni. Meg nézni a plafont esténként. A Dumaszínház amúgy most indítja el a Duma Tv nevű online platformját, ahol saját gyártású tartalmait lehet majd nézni, óriási mázli, hogy már ezen a készültségi szinten volt a projekt, így talán a hardcore Dumaszínház-rajongóknak mégsem lesz annyira nehéz ez a megvonásos időszak.

- Öt hónapos terhes voltál, mikor elindult a Matrjoska című vlogod, melyben olyan, a külsőségeket túlhangsúlyozó témákat is érintesz, mint a vaginaszűkítés. Sőt egy-egy teljes részt szenteltél az insta-mamis kismamafotózásnak és a beauty bloggereknek. Szerinted miért ennyire irreálisak a női testtel szembeni elvárások?

- Egyrészt azért, mert mindenki kifelé néz, nem pedig befelé vizsgálódik. Másrészt mindez a jelenlegi popkultúrának a lenyomata, azoké, akik szeretik hallatni a hangjukat és viszontlátni kipolírozott önmagukat a médiában. Így aztán mi is őket látjuk gyakrabban, hajlamosak lehetünk egy idő után azt képzelni, hogy ez a követendő példa, ez a morál. Főleg azoknak árt ez, akik egy olyan megváltozott élethelyzetben vannak, mint például a gyes időszaka, amikor sokaknak csak a telefonja nyit ablakot a külvilágra. Ilyenkor az ember amúgy is sokszor bizonytalan, sebezhető, kimerült. Teljesen szürreális elvárás emellett még kitalált emberek kamuéletének beállított pillanataival megpróbálni tartani a tempót.

rasko-eszter 7
Fotó: Dumaszínház/Merjás Georgij

- Milyen érzés, hogy irányt mutathatsz a tekintetben, hogyan kell magasról tenni a készen kapott, ránk kényszerített női szerepmodellekre és helyette inkább megélni a különbözőségünket?

- Ebben nincs semmi tudatosság. Nem tartom magam követendő példának, nem hirdetem, hogy a kövérség menő dolog, de azt gondolom, hogy az élet az egyensúlyról szól. Amikor már fontosabb, hogy jól nézz ki egy képen, mint hogy át tudd élni a gyereked születésének pillanatát, az már nem az igényességről szól, hanem csak simán félelmetes. Szeretném azt hinni, hogy a hozzám hasonlóan gondolkodó emberek nincsenek még kisebbségben, inkább arról lehet szó, hogy ritkábban vlogolnak a YouTube-on.

- A Matrjoska első részében beszéltél róla, hogy szeretnél közösséget építeni. Bejöttek a számításaid?

- Hú, nagyon! Iszonyú jó fej társaság jött össze. Volt három közönségtalálkozó is, 750-en jöttek el, nagyon meg voltam hatva. Már online is elképesztő történeteket kaptam, nagyon jó arcok írták a nagyon vicces, laza, felszabadult kommenteket. Aztán amikor megszületett a gyerek, az egyik videóban benne volt: feküdt az ölemben egy szoptatós párnán, félig felém fordulva, cumival a szájában. Na, itt elpattant valami, beindult a tízmillió szoptatási és életmód-tanácsadó országa. Akkor éreztem először, hogy vannak bizonyos témák, amikről egyszerűen nem lehet anélkül beszélni, hogy ne váltsanak ki brutális indulatokat. Őszintén szólva, kicsit ki is égtem azon, hogy a nők mit képesek egymással tenni egy cumi vagy egy meggyőződés miatt, aminek, ha hátrébb lépnének egy lépést, látnák, hogy valójában semmi jelentősége.

- A színpadon és a vlogban laza, szarkasztikus nőnek ismertünk meg. Melyek az anyaság azon pillanatai, amikor menthetetlenül ellágyulsz, vagy amikor a lazaságon felülkerekedik az aggodalom?

- Egyszer, mikor vért vettek a gyerektől, majdnem elájultam. Azt éreztem, hogy hirtelen cseppfolyóssá változom, mert a gyerekem szenved. Két perccel később ő már vidáman folyatta rám a nyálát, én meg, ha tehettem volna, betuszkoltam volna a pólóm alá, és hazaszaladtam volna vele az erdőn keresztül, mint a Gollam a gyűrűvel A Gyűrűk Urában. De rengeteg olyan pillanat van, amikor ellágyulok. Amikor kis ebihalak még, már akkor nagyon cukik, de amikor elkezdenek emberi formát ölteni, és egyre interaktívabbak, megy a gőgicsélés meg a visongatás… hát attól kész vagyok! Amúgy biztos, hogy két éven belül kopasz leszek, mert a heroinja, hogy minden irányból módszeresen megtépi a frufrumat.

Anyának lenni valójában

Az anyaság olykor furcsábbnál furcsább helyzeteket produkál. A következőkben néhány teljesen átlagos édesanya megmosolyogtató fotói következnek.

Ezt is szeretjük