Mire kell figyelni, ha nyári munkát vállal a gyerek? Így nem verik át

Nyáron sok diák dönt úgy, hogy munkát vállal, ám ezt mindenképp körültekintően kell tenni, hogy ne történhessen semmilyen visszaélés a munkaadó részéről, ami hátrányosan érintené a gyereket. Az alapos utánanézés, a körültekintő szerződéskötés és a feltételek pontos ismerete elengedhetetlen.

Fontos ismerni a törvényi hátteret, mely segítséget ad a munkavállalás mikéntjében, illetve védőhálóként is szolgál a gyerek számára. Mivel a diákmunka is munkaviszonyban történő foglalkoztatás, az arra vonatkozó törvényeket, tudnivalókat is a Munka Törvénykönyve (a 2012. évi I. törvény) tartalmazza. 

Tudnivalók diákmunka vállalásához

Ki vállalhat munkát?

A Munka Törvénykönyve szerint munkát 16 év felett lehet vállalni, de iskolai szünet alatt 15 év feletti, nappali tagozatos tanulók is vállalhatnak, illetve gyámhatósági engedéllyel vállalhat munkát 16 év alatti is, kulturális, művészeti, sport- és hirdetési tevékenység formájában.

Szerződéskötés

A munkaadó és a munkavállaló a munkaviszonyról írásbeli szerződést kell, hogy kössön, mely magában foglalja a feltételeket. A munkaszerződés feltételeit a munkáltatónak kell leírnia, és kötelező eleme kell, hogy legyen a munkavállaló alapbére és munkaköre. A szerződéskötésre vonatkozó időtartam, azaz az időszak, ameddig a diák munkát vállal, ugyancsak bele kell, hogy kerüljön a szerződésbe. Ha nincs benne, akkor a munkavállalás határozatlan idejűnek tekintendő. Ez a részlet azért nem elhanyagolandó, mert más jogok illetik a munkavállalót a határozatlan és a határozott idejű munkaviszony megszüntetése esetén. Végül, a munkavégzés helyét és a munkaidő jellegét, azaz teljes vagy részmunkaidős voltát is pontosan meg kell jelölni a szerződésben.

Szülői hozzájárulás

Fontos, hogy a munkavállaláshoz, ha a munkát vállaló még nem töltötte be a 18. életévét, a szülő, illetve törvényes képviselő írásbeli hozzájárulást kell, hogy adjon.

Bejelentés

Ugyancsak nagyon fontos, hogy, ha a munkaszerződés megköttetett, akkor legkésőbb a munkába lépés napjáig be kell jelenteni a munkaviszonyt az adóhatóság felé, máskülönben az úgynevezett feketemunkának minősül. Ha nincs bejelentve, a diákot az esetleg nem tisztességes szándékú munkáltató könnyebben át is verheti, hiszen nincs törvényes nyoma a megállapodásnak, nehezen bizonyítható, hogy egyáltalán neki dolgozott a diák.

Ha egy diák alkalmi munkát vállal, azaz egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozik, elvileg nem szükséges, de ebben az esetben is mindenképp érdemes szerződésbe foglalni a feltételeket. A munkaviszony az adóhatóság felé való bejelentéssel veszi kezdetét. Alkalmi munka esetén a munkavállalás időtartama rövidebb: turisztikai vagy mezőgazdasági idénymunka esetén egyazon munkaadónál évi maximum 120 nap, alkalmi munka esetén legfeljebb öt egymást követő nap, havi legfeljebb 15 nap, évi legfeljebb 90 nap.

Iskolaszövetkezetek

Az iskolaszövetkezettel való elhelyezkedés törvényi hátterét a 2006. évi X. törvény tartalmazza. Eszerint a diák a szövetkezethez nappali tagozatos tanulóként vagy főiskolai, egyetemi hallgatóként csatlakozhat. A szövetkezet egy harmadik személy - vállalkozás - számára közvetít munkaerőt. Érdemes a munkavállalásnak ezt a formáját előnyben részesíteni, mert így a diák az iskolaszövetkezet által védve van az esetleges rossz szándékú, fizetni nem akaró munkáltatók átverésétől.

A szövetkezet és a diák között tagsági megállapodás köttetik a Ptk. megbízási szerződésekre vonatkozó előírásai alapján. A szövegben le kell fektetni a részletes feltételeket: a tag által vállalt feladatköröket, a feladatokért járó díj, valamint juttatás legkisebb összegét, valamint a kapcsolattartás módját a szövetkezet és a diák között.

Az iskolaszövetkezeti tagot bizonyos korlátozások védik:

1.: ha két egymás utáni nap dolgozik, akkor a második napi munkakezdés előtt legalább 11 óra pihenőidőt kell számára biztosítani;

2.: ha napi 6 óránál többet dolgozik, akkor napi 20 percet, ha napi 9 óránál többet dolgozik, további napi 25 perc munkaközi szünetet kell számára biztosítani;

3.: a feladatokért járó díj nem lehet alacsonyabb a mindenkori minimálbér összegénél.

A továbbiak a fiatalkorúakat érintik:

4.: fiatalkorú nem vállalhat éjszakai munkát (22.00-06.00), nem lehet rendkívüli munkaideje;

5.: legfeljebb napi 8 óra lehet a munkavállaló munkaideje, túlóráztatni nem lehet. Ha több munkaadó van, akkor az összmunkát számolva nem lehet több a napi munkája 8 óránál;

6.: ha a munkavállaló nem mindennap van beosztva, vagy változó munkaidővel dolgozik, akkor adott hét végéhez érve kell összeszámolni a teljes munkahét óráit, melynek meg kell egyeznie a munkaszerződésben vállalt, teljesítendő munkaidővel;

7.: a fiatalkorú munkavállalónak 4 és fél óránál hosszabb munkaidő esetén legalább 30 perces, 6 órás munkaidő felett legalább 45 perces szünet jár munka közben, két munkanap közt pedig legalább 12 óra pihenőidőt kell számára biztosítani. Utóbbi tehát azt jelenti, hogy az egyik napi munkazárás után másnapi kezdésig legalább 12 órának el kell telnie;

8.: minden héten két pihenőnap jár a fiatalkorúaknak, vagy 48 órányi pihenőidő, ha az nem esik egybe naptári nappal.

Szabadság

A diákmunkásnak is jár szabadság, ahogyan a felnőttkorú munkavállalóknak is. A szabály szerint évi húsz nap szabadság jár a diákmunkásoknak, melyhez 18 év alatt további öt nap jár pluszban. Ha a munkavállalás időtartama egy évnél kevesebb - például nyári munka -, akkor az évi szabadságot időarányosan kell elosztani. 18 év alatt egy hónapos munkavégzés esetén 20+5 nap 1/12-ed része jár, vagyis két nap szabadság. Mivel az időtartam rövid, általában nem kerül sor szabadság kivételére, de, mivel törvényesen jár, a munkaadónak a ki nem vett szabadságot is meg kell fizetnie a munkanapok mellett, szabadságmegváltás címen.

Munkabér

A munkáért a munkáltató munkabért ad a munkavállalónak. A munkabér lehet időben - óra-, napi-, heti-, havibér - vagy teljesítményben megállapított díj, ebben a két fél a munkaszerződésben előzőleg megállapodik. A kifizetett összeg nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérnél.

Ha a diákmunkát vállaló olyan munkát vállal, melyhez legalább középfokú végzettség, illetve szakképesítés kell, mellyel ő rendelkezik, a garantált bérminimum illeti meg.

Egyenlő bánásmód

Egyenlő munkáért egyenlő bért - ennek az elvnek kell teljesülnie a munkavállalók felé. Ha tehát egy diák elhelyezkedik valahol, akkor a munkáltató nem fizethet neki kevesebbet az azonos körülmények mellett dolgozóknál csak azért, mert diák.

Mit kell tenni jogsérelem esetén?

Első körben a munkáltató felé kell jelezni a problémát. Ha a diák szövetkezeten keresztül vállalt munkát, akkor a következő lépés az lehet, hogy a szövetkezetben tanácsot kér.

Mint minden munkavállaló, a diák is a fővárosi, illetve megyénkénti illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat, de gyorsabb eljárásban részesülhet a munkaügyi hatóságnál. Panasz a kormányablakoknál, illetve e-mailben a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályán is benyújtható.

A cikk megírásában forrásunk a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának tájékoztatója volt.

• nyár
• munka
• diák
• Gyerek