- Egyet vártunk, négyet kaptunk!

A terhesség nem volt éppen problémamentes. A kockázatokra való tekintettel az orvosok próbálták rábeszélni Ágnest a részleges művi vetélésre - azaz a babák számának csökkentésére -, ő azonban biztos volt abban, hogy mindannyian időben és egészségesen jönnek majd világra.

- Lombikprogramban fogantak a babák?

- Már Kistomi is lombikbaba volt, ugyanis az orvosok megállapították: annyi esélyem van arra, hogy természetes úton essem teherbe, mint a lottónégyesre, nekünk pedig még egyesünk se nagyon szokott lenni. Olyan rosszak voltak a leletek, hogy még az egyébként kötelező inszeminációt sem kellett megpróbálni, hanem azonnal belevágtunk a lombikba. A második teljes programból született Kistomi, a negyedikből pedig az ikrek. Mivel a társadalombiztosítás öt lombikprogramot finanszíroz, lenne még egy lehetőségünk, de úgy érzem, ezt most kihagyjuk.

- Nagyon akarhattátok a gyerekeket, ha egymás után négyszer vállaltátok a teherbeesésnek ezt a viszontagságoktól legkevésbé sem mentes módját.

- Senki nem poénból vesz részt a lombikprogramban, ha akadnak is emberek, akik ezt valamiféle szeszélynek tekintik. A petesejtérést elősegítő hormoninjekciókkal - melyeket 10-12 napig adnak - együtt jár a túlstimulálás kockázata, az érett petesejteket pedig altatásban szívják le, ami már eleve nem veszélytelen.

- A negyedik próbálkozásnál hány embriót ültettek be?

- Négyet, de mint utóbb kiderült, egy közülük felszívódott, egy viszont osztódott. A beültetést követő első ultrahangos vizsgálatnál csak egy petezsák látszott. Kicsit csalódott is voltam, nagyon örültem volna ikerlányoknak.

A nőgyógyász vigasztalt, mondván, hogy ilyen a normális terhesség, végül is az anyaméh egy gyerekre van kitalálva. Aztán a hetedik héten a hüvelyi ultrahang már három petezsákot mutatott. A férjem és én vigyorogtunk a hír hallatán, csak a nagymamák estek kétségbe.

- Mikor derült ki az igazság?

- A kilencedik héten, egy bababörzén, ahol kedvezményesen lehetett négydimenziós ultrahangos vizsgálatot csináltatni. Ezen a ponton már mi is lefagytunk a férjemmel - nem is amiatt, hogy hogyan neveljük fel, hanem, hogy hogyan hordom ki őket. A doktornőm praxisában is csak hármas ikrekre volt példa, így számára is új volt a helyzet.

A négyes ikrek élete képekben

Nézegess képeket!

Elolvasom

- Gondolom, ezután a szülésig feküdnöd kellett.

- Gyakorlatilag már a terhesség első hetétől feküdtem, vagy legalábbis ülő, félig ülő helyzetben voltam, máskülönben a megtapadást elősegítő hüvelykút kicsúszott volna a gravitáció hatására. Legfeljebb a lakáson belül közlekedhettem, azt is csak nagyon óvatosan. Így is bevéreztem a hetedik héten, majd a kilencediken is - ekkor már olyan erősen, hogy kórházba kellett vinni. Két hét után kiengedtek, aztán a 27. héten vissza kellett mennem, nehogy idő előtt induljon meg a szülés, illetve a tüdőérlelő injekciókat is ott kellett megkapnom.

Kiút a társfüggőségből - Hogyan szabadulj meg a mérgező kapcsolatoktól?

Knapek Éva klinikai szakpszichológus, tabuk nélkül beszél a társfüggőség jellemzőiről, és bemutatja a kialakulásának okait, a kapcsolati dinamikákat, és a felismeréshez vezető jeleket a saját életünkben, közeli kapcsolatainkban. A Femina Klub januári előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz hogyan léphetsz ki ezekből a helyzetekből, és hogyan alakíthatsz ki egészséges, egyenrangú kapcsolatokat. 

További részletek: feminaklub.hu/

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2025. január 7. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

_Promóció

- A többszörös ikerterhesség számos veszéllyel jár mind a mamára, mind a babákra nézve. Nem próbáltak az orvosok rábeszélni a részleges művi vetélésre, azaz a magzatok számának csökkentésére?
 

- Egy héten keresztül nyúztak ezzel: mindennap megkérdezték, hogy hány baba marad, amire minden alkalommal azt válaszoltam, hogy négy. Ijesztgettek, hogy vakok, bénák lesznek, hogy elvetélek a huszadik héten, aztán látva, hogy hiába minden, feladták. Én a magam részéről mindvégig biztos voltam benne, hogy a kicsik egészségesen jönnek majd a világra. Abban, hogy végül így is történt, fontos szerepet játszott az a rengeteg pozitív megerősítés is, amit kaptunk. Több százan imádkoztak értünk.

- A két nagyobb fiad hogy bírta az anyahiányt?

- A 16 éves nagyfiam viszonylag jól - ő már amúgy is önálló, és mivel a kórház közelében lévő evangélikus gimnáziumban tanul, mindennap be tudott jönni hozzám. A kicsit már megviselte a helyzet. Korábban vittem magammal mindenhová, babaklubba, babatornára, baba-mama tornára, jöttek hozzánk a barátnőim az ő babáikkal.

Mindez már a terhesség első hetében megszűnt - legfeljebb leült mellém, meséltem neki. Ráadásul, mivel nem tudtam vele szaladgálni, apuka pedig dolgozott, bölcsődébe kellett adni. A férjem persze naponta behozta a kórházba, bár egyszer megbetegedett, és emiatt egy teljes hétig nem találkozhattunk. Nem beszélve arról, hogy én - ellentétben a többi kismamával, aki kisebb problémákkal, például terhességi cukorbetegséggel került kórházba - hétvégeken sem mehettem haza.

• terhesség
• interjú
• gyerek
• Négyes ikrek