- Egyet vártunk, négyet kaptunk!

Interjú egy hatgyerekes édesanyával

Gesztes Ágnes és férje két fiuk mellé szerettek volna még egy kislányt. Meg is kapták...

A terhesség nem volt éppen problémamentes. A kockázatokra való tekintettel az orvosok próbálták rábeszélni Ágnest a részleges művi vetélésre - azaz a babák számának csökkentésére -, ő azonban biztos volt abban, hogy mindannyian időben és egészségesen jönnek majd világra.

- Lombikprogramban fogantak a babák?

- Már Kistomi is lombikbaba volt, ugyanis az orvosok megállapították: annyi esélyem van arra, hogy természetes úton essem teherbe, mint a lottónégyesre, nekünk pedig még egyesünk se nagyon szokott lenni. Olyan rosszak voltak a leletek, hogy még az egyébként kötelező inszeminációt sem kellett megpróbálni, hanem azonnal belevágtunk a lombikba. A második teljes programból született Kistomi, a negyedikből pedig az ikrek. Mivel a társadalombiztosítás öt lombikprogramot finanszíroz, lenne még egy lehetőségünk, de úgy érzem, ezt most kihagyjuk.

- Nagyon akarhattátok a gyerekeket, ha egymás után négyszer vállaltátok a teherbeesésnek ezt a viszontagságoktól legkevésbé sem mentes módját.

- Senki nem poénból vesz részt a lombikprogramban, ha akadnak is emberek, akik ezt valamiféle szeszélynek tekintik. A petesejtérést elősegítő hormoninjekciókkal - melyeket 10-12 napig adnak - együtt jár a túlstimulálás kockázata, az érett petesejteket pedig altatásban szívják le, ami már eleve nem veszélytelen.

- A negyedik próbálkozásnál hány embriót ültettek be?

- Négyet, de mint utóbb kiderült, egy közülük felszívódott, egy viszont osztódott. A beültetést követő első ultrahangos vizsgálatnál csak egy petezsák látszott. Kicsit csalódott is voltam, nagyon örültem volna ikerlányoknak.

A nőgyógyász vigasztalt, mondván, hogy ilyen a normális terhesség, végül is az anyaméh egy gyerekre van kitalálva. Aztán a hetedik héten a hüvelyi ultrahang már három petezsákot mutatott. A férjem és én vigyorogtunk a hír hallatán, csak a nagymamák estek kétségbe.


- Mikor derült ki az igazság?

- A kilencedik héten, egy bababörzén, ahol kedvezményesen lehetett négydimenziós ultrahangos vizsgálatot csináltatni. Ezen a ponton már mi is lefagytunk a férjemmel - nem is amiatt, hogy hogyan neveljük fel, hanem, hogy hogyan hordom ki őket. A doktornőm praxisában is csak hármas ikrekre volt példa, így számára is új volt a helyzet.

- Gondolom, ezután a szülésig feküdnöd kellett.

- Gyakorlatilag már a terhesség első hetétől feküdtem, vagy legalábbis ülő, félig ülő helyzetben voltam, máskülönben a megtapadást elősegítő hüvelykút kicsúszott volna a gravitáció hatására. Legfeljebb a lakáson belül közlekedhettem, azt is csak nagyon óvatosan. Így is bevéreztem a hetedik héten, majd a kilencediken is - ekkor már olyan erősen, hogy kórházba kellett vinni. Két hét után kiengedtek, aztán a 27. héten vissza kellett mennem, nehogy idő előtt induljon meg a szülés, illetve a tüdőérlelő injekciókat is ott kellett megkapnom.

Érzelmek logikája - Hogyan vannak jelen az érzelmek a logikus gondolkodásban?

A Femina Klub novemberi vendége Dr. Mérő László matematikus, pszichológus lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya az érzelmek és az elme bonyolult viszonyáról beszélget. Körbejárjuk, mit jelent valójában az érzelmi intelligencia, megismerjük az érzelmek szerkezetét, és hogyan alkalmazhatjuk a felismeréseinket mindennapi problémáink megoldásában is.

Pontos részletek az estről itt olvashatók: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2023. november 6. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

- A többszörös ikerterhesség számos veszéllyel jár mind a mamára, mind a babákra nézve. Nem próbáltak az orvosok rábeszélni a részleges művi vetélésre, azaz a magzatok számának csökkentésére?
 

- Egy héten keresztül nyúztak ezzel: mindennap megkérdezték, hogy hány baba marad, amire minden alkalommal azt válaszoltam, hogy négy. Ijesztgettek, hogy vakok, bénák lesznek, hogy elvetélek a huszadik héten, aztán látva, hogy hiába minden, feladták. Én a magam részéről mindvégig biztos voltam benne, hogy a kicsik egészségesen jönnek majd a világra. Abban, hogy végül így is történt, fontos szerepet játszott az a rengeteg pozitív megerősítés is, amit kaptunk. Több százan imádkoztak értünk.

- A két nagyobb fiad hogy bírta az anyahiányt?

- A 16 éves nagyfiam viszonylag jól - ő már amúgy is önálló, és mivel a kórház közelében lévő evangélikus gimnáziumban tanul, mindennap be tudott jönni hozzám. A kicsit már megviselte a helyzet. Korábban vittem magammal mindenhová, babaklubba, babatornára, baba-mama tornára, jöttek hozzánk a barátnőim az ő babáikkal.

Mindez már a terhesség első hetében megszűnt - legfeljebb leült mellém, meséltem neki. Ráadásul, mivel nem tudtam vele szaladgálni, apuka pedig dolgozott, bölcsődébe kellett adni. A férjem persze naponta behozta a kórházba, bár egyszer megbetegedett, és emiatt egy teljes hétig nem találkozhattunk. Nem beszélve arról, hogy én - ellentétben a többi kismamával, aki kisebb problémákkal, például terhességi cukorbetegséggel került kórházba - hétvégeken sem mehettem haza.

Ezt is szeretjük