Tényleg csökken a gyerek IQ-ja, ha silány zenét hallgat?

Néhány éve gyűrűzött be a köztudatba az a vélekedés, miszerint a komolyzene hatással van az anyaméhben fejlődő magzatra. Egyesek szerényen csak azt mondták, hogy megnyugtatja a babát, mások azt egyenesen azt állították, hogy jelentősen növeli az intelligenciahányadost.

Sőt, olyan elképzelés is napvilágot látott, hogy a silány dallamok rontják az észbéli képességeket. Most tiszta vizet öntünk a pohárba a feltevéseket illetően!

A Mozart-hatás

1993-ban jelent látott napvilágot a világ egyik vezető tudományos folyóiratában, a Nature-ben az a cikk, melyben a komolyzene és az IQ közötti párhuzamot vizsgálták.

Három, a Kaliforniai Egyetemen kutató szakember azt állította, hogy azok a főiskolai hallgatók, akik csupán tíz percig hallgattak egy Mozart zongoraszonátát, jelentős javulást mutattak a téri gondolkodást vizsgáló teszteken elért teljesítményükben - a tesztben papírokat kellett hajtogatni és kivágni - a hallgatók egy olyan csoportjához képest, akik vagy relaxációs zenét hallgattak, vagy csendben végezték a feladatot.

A tapasztalt javulás összértékét végül egy nyolc és kilenc IQ-pont közé eső emelkedésre fordították le. A Mozart-hatás - ahogyan a fizikus Alfred Tomatis nevezte a jelenséget - megszületett.

A tömegmédia terjedése

Az eredmények azonban nem szóltak a térbeli képességek hosszú távú javulásáról, sem az intelligenciáról általában - csakis egyetlen, olyan feladatban elért teljesítményről, amit majdnem közvetlenül Mozart zenéjének hallgatása után adtak fel az alanyoknak.

Ugyancsak nem szólt a fáma Mozart zenéjének csecsemőkre tett hatásáról, tekintve, hogy az eredeti kutatásban csupán főiskolai hallgatók vettek részt. Ez azonban nem tántorította el sem a tömegmédiát, sem a játékgyártó cégeket attól, hogy meglovagolják és a saját hasznukra fordítsák a Mozart-hatást. Jóllehet az elképzelés, miszerint az eredeti kutatásban kimutatott Mozart-hatás csecsemőknél is megfigyelhető, puszta spekuláción alapult, rövid időn belül elárasztották a piacot a kifejezetten kisbabáknak szánt Mozart-hatású CD-kel, kazettákkal és játékokkal.

7 IQ-fejlesztő játék babáknak, ami minden háztartásban megtalálható

Nézegess képeket!

Elolvasom

Nem ezen múlik a zsenialitás

A lényeg tehát: a Mozart-effektus igaz lehet abban az értelemben, hogy egyes mentális feladatoknál fokozza a közvetlen teljesítményt. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy ennek bármi köze lenne Mozart zenéjéhez, vagy egyáltalán a zenéhez. Ahogyan arra sincs, hogy Mozart zenéje növelné a felnőttek vagy a csecsemők intelligenciáját. Sőt, arra sincs, hogy a könnyűzene negatívan hatna a kicsikre.

Természetesen nagyszerű ötlet, hogy gyermekedet megismertesd Mozart és egyéb nagy zeneszerzők műveivel, és nemcsak azért, mert az ilyen zene felemelő, hanem mert óriási hatással volt a nyugati kultúrára.

Ha azonban Amadeus zenéjétől várod, hogy zsenit faragjon újszülöttedből, akkor jobban teszed, ha inkább másra költöd a pénzedet.

Cikkünk megírásában S. O. Lilienfeld, S. J. Lynn, J. Ruscio és B. L. Beyerstein 50 pszichológiai tévhit című könyve segített.

A nagy mítoszok közt nem egy van, amelyik nem csupán tévútra visz bennünket az emberi természettel kapcsolatban, de hibás döntésekre is ösztönözhet a mindennapi életben. Ez a könyv elsőként helyezi a tudományos bizonyítékok mikroszkópja alá a közkézen forgó pszichológiai tévhiteket. Mindezzel az a célunk, hogy egyrészt eloszlassuk a sokak által igaznak tartott, de hamis hiedelmeket, másrészt olyan pontos tudással vértezzük fel az olvasót, amelynek segítségével képes lesz jobb döntéseket hozni a való világban.

Kiadja a Partvonal Kiadó.
Ára: 2443 forint.
A könyvet itt rendelheted meg.

• terhesség
• zene
• intelligencia
• magzat
• a gyerek fejlődése
• komolyzene
• Gyerek