Mit tegyél, ha nem engedik suliba a gyereket?

A hat éves gyerekek anyukái a tavasz beköszöntével már nem csak azon aggodalmaskodhatnak, hogy a játszótéri szezon alatt ismét tesztelhetik a különféle mosószerek folteltávolító képességét. Újabb izgalmakat jelent, hogy vajon az óvónő szerint a kicsi iskolaérettnek minősül-e, netán marasztalni akarja még egy évre.

Sok szülő kénytelen azzal szembesülni, hogy csemetéjét a nevelők még nem tekintik elég fejlettnek ahhoz, hogy szeptembertől átlépje az iskola kapuját, azonban ez csak egy szakértői vélemény: a döntés valójában nem az óvodapedagógusok kezében van. Néhány anyuka mégis úgy éli meg ezt a kijelentést, mintha az ő gyermekét alábecsülnék, és elmaradottabbnak tartanák a többieknél.

Akadnak, akik a nevelők véleménye ellenére is szeretnék beíratni gyermeküket az iskolába, vagy attól tartanak, ha az ügyetlenebb kicsikkel marad, ő is visszafejlődik. Nehéz döntés, hogy érdemes-e megfogadni az óvónők tanácsát, vagy inkább add iskolába a gyereket, azonban ne feledd, hogy mindenekelőtt a gyerek érdeke számít.

Hogyan vizsgálják az iskolaérettséget?

Az óvónők a gyerek kiscsoportos korától kezdve folyamatosan figyelik a fejlődését, és feljegyzéseket készítenek arról, hogyan rajzol, illetve kikkel és mit játszik a legszívesebben. Ezzel párhuzamosan időnként orvosi vizsgálatokra is járnak a gyerkőcök, ahol testi fejlődésüket figyelik, majd az utolsó évben ezek alapján egy írásos értékelést készítenek minden egyes apróságról.

Amikor tehát porontyodnál aktuálissá válik az iskolakérdés, az óvónő egy fogadóóra keretei között beszámol neked arról, szakmai szemmel hogyan fejlődött a kicsi az óvodai évek alatt, és az írásos értékelést is átnyújtja. Ha ő úgy találja, hogy korai lenne még szeptemberben iskolába adnod, a kerületi nevelési tanácsadóba is érdemes elvinned a gyereket.

Itt egy alkalommal öt-hat apróságot vizsgál a pszichológus, aki azt nézi, hogyan viselkednek játék közben, majd a különböző feladatok során felméri, mennyi ideig képes egy-egy poronty figyelni, egy helyben maradni, és hogyan hajtja végre az adott feladatokat. Ezt követően ő is elbeszélget az anyukákkal, és írásba adja a véleményét. Tőle nemcsak azt tudhatod meg, hogy javasolja-e, hogy a kicsi iskolába menjen, vagy sem, de adott esetben segíthet az éretlenség okát is felderíteni, és tanácsokat adhat, milyen foglalkozásokra járasd gyermeked az ovi mellett, hogy minél hamarabb beülhessen az iskolapadba.

Mikor nem javasolják az iskolát?

A gyerek hét éves kora körül látványos és gyors fejlődési folyamatok mennek végbe. Egyrészt alkata hirtelen megnyúlik, valamivel erőteljesebbé válik, ugyanakkor a testi fejlődést mentális változások is kísérik. A gyerkőcök ebben a korban érzelmileg stabilabbá válnak, kevésbé önközpontúak, és a szülő közelsége sem olyan nélkülözhetetlen, mint korábban. Egyre jobban érdeklődnek a külvilág iránt, és keresik a többi apróság társaságát, azonban ez nem minden esetben következik be.

A nevelők akkor nem javasolják, hogy a gyerek iskolába menjen, ha három terület közül legalább az egyiken olyan hiányosságai vannak, ami megnehezítené számára a tanulást, és az iskola sokkal szigorúbb szabályaihoz való alkalmazkodást. A gyereket tehát rendszerint akkor tartaná vissza az óvónő, ha a testi fejlődésben nem következik be az ugrás, tehát pici marad, és súlya jóval húsz kiló alatt van.

Emellett azonban az érzelmi fejlődés is fontos: ha a szülők nélkül még egy tapodtat sem mozdul a kicsi, és a kortársakkal nem tud szépen, rendezetten játszani, valószínűleg az iskolai követelmények még túl nagy kihívást jelentenének számára. Amennyiben azonban az összpontosítással vannak gondjai, és a játékon kívül másra nem képes odafigyelni, értelmi szintje még alulmúlja az iskolai szükségleteket.

Mit tegyél?

Ha azt javasolják, hogy szeptembertől még ne menjen iskolába porontyod, ne úgy fogd fel, hogy hülyének minősítették a gyereket. Ez nem egy megpecsételő ítélet a gyerekről, és, ha elfogadod, valószínűleg csak előnyére válik az a kis idő, amit még az oviban tölt. Attól sem kell félned, hogy a kisebbek visszahúznák csemetédet, legtöbbször ugyanis a fiatalabbak társasága éppen, hogy magabiztosabbá teszi azokat, akik később kezdik meg az iskolát, és a sikerélményeknek köszönhetően a tanulás is gyorsabban mehet.

Kérj segítséget!

Fontos azonban, hogy, ha a gyereket azért tartanák még vissza, mert lelkileg vagy érzelmileg nem elég felkészült, a fennmaradó időben is segítsd fejlesztő feladatokkal, de lehetőség szerint kérd ki az óvodapszichológus tanácsát is. Lehet, hogy elég, ha otthon a szakember utasítása szerint foglalkozol vele, rajzolós ügyességi feladatokat adsz neki, mondókákat, meséket gyakoroltok, és mindenekelőtt rengeteget játszotok együtt. A tapasztalatok szerint azonban a csoportos játékterápia is hatásos lehet, ha szeretnéd, hogy csemetéd könnyebben elsajátítsa, hogyan kell huzamosabb ideig összpontosítani egy dologra, különösen, mivel itt képzett pszichológusok foglalkoznak az apróságokkal.

Ha valamilyen lelki konfliktussal küszködik gyermeked, és arról van szó, hogy ő maga nem akar még felnőni, fontos, hogy megtaláld a háttérben húzódó okokat. Ha időközben kistestvére született, vagy valamilyen más, hirtelen változás történt az életetekben, könnyen lehet, hogy nem tudja magában feldolgozni belső konfliktusait, hasonló helyzetben pedig sok gyerkőc hirtelen az életkorához képest fiatalabbként kezd viselkedni.

Az anyai megértés, a pszichológus segítsége és a fejlesztő feladatok segíthetnek abban, hogy a gyerek testileg és lelkileg egyaránt felkészülten kerüljön az iskolába, azonban jobban teszed, ha nem sietteted a dolgokat.

Amennyiben mégis ragaszkodsz hozzá, hogy életkorának megfelelő időpontban üljön be az iskolapadba, a fennmaradó időben adj meg neki minden segítséget, hogy utolérje a többieket!

Ne feledd azonban, hogy a gyermek legfőbb tanulási eszköze a játék, és ebben az életkorban elsősorban nem információkra van szüksége, hanem arra, hogy ráérezzen, később ezeket hogyan tudja megtanulni.

• iskola
• óvoda
• fejlesztő tippek
• kisgyerek
• Gyerek