Miért szoronganak ennyire a magyar fiatalok? Pszichológusok mondják el, mit látnak nap mint nap

A mai tizenévesek olyan komplex elvárásokkal, információs túlterheltséggel és bizonytalansággal találkoznak, amelyekkel a korábbi generációknak jellemzően csak felnőttkorban kellett szembenézniük. Az online tér állandó nyomása és a teljesítményszorongás miatt a kamaszok nagy része folyamatos feszültségben él. A Kamasztér Alapítvány szakemberei rávilágítanak, hol húzódik a határ az életkorral járó hormonális változások okozta változások és a klinikai segítségre szoruló állapotok között, és hogyan válhat a szülő – még ha a legjobb szándékú segítség olykor célt is téveszt, és újabb félreértéseket szül – valódi, stabil támasztékká.

Miért szorong a magyar kamasz? 

A kamaszkor köztudottan az útkeresésnek, az identitás formálódásának és az érzelmi hullámzások kora, ám a mai tizenévesek mentális állapota mögött a szakemberek szerint egyre inkább egy általános, nehezen megfogalmazható nyomásérzés áll. A Kamasztér Alapítvány munkatársai a napi munkájuk során azt tapasztalják, hogy a fiatalok sokkal korábban és intenzívebben találkoznak olyan terhekkel, amelyek korábban inkább a felnőttkor sajátjai voltak.

Gyakran nem egy konkrét probléma miatt kérnek segítséget, hanem azért, mert úgy érzik, túlterheltek, stresszelnek, szoronganak, és egyszerűen túl sok minden van

– mondta lapunknak Konrád Viktória pszichológus-hallgató, az alapítvány munkatársa.

A szakember hozzátette, hogy a fiatalok ma jóval hamarabb szembesülnek olyan témákkal és ingerekkel, amelyek érzelmileg nagyon megterhelők lehetnek számukra. Az online térben folyamatosan figyelemmel kísérhetőek mások véleményei, konfliktusai, sikerei, miközben a közösségi média felerősítheti azt az érzést bennük, hogy mindig teljesíteniük kell, mindig elég jónak kell lenniük. Emiatt sok kamasz állandó készenléti állapotban él, nehezen tud kikapcsolni vagy valóban megpihenni.

Az elmúlt években különösen erősen megjelent a teljesítményszorongás, az önbizalomhiány és a magány érzése. A hozzájuk forduló fiatalok közül sokan számolnak be arról, hogy folyamatosan másokhoz mérik magukat, és nehezen tudják meglátni a saját értékeiket. Gyakran már egy kisebb kudarcot is úgy élnek meg, mintha az az egész személyiségükről mondana ítéletet. A beszélgetések során rendszerint az is kirajzolódik, hogy a fiatalok egy része nagyon régóta próbál egyedül megküzdeni a nehézségeivel, és többen csak akkor kérnek segítséget, amikor már teljesen kimerültek érzelmileg.

A szakember szerint a határ ott húzódik, amikor a nehéz érzések tartóssá válnak, és már a mindennapi működést is akadályozzák: ha egy fiatal tartósan izolálódik, elveszíti az érdeklődését, abbahagyja a hobbijait, alvás- vagy evészavar jelenik meg, önsértésről beszél esetleg meg is történik, reménytelenséget él meg, vagy úgy érzi, egyedül már nem tud megbirkózni az érzéseivel.

Digitális ingerek és az elvárások hálója

A feszültség gyökerei számos esetben a megváltozott környezetben és a digitális szokásokban rejlenek. Sándorová Cynthia pszichológus rámutat, hogy a gyermekek idegrendszere az okoseszközök megjelenésével más körülmények között fejlődik, mint a korábbi generációké. Előfordul, hogy már kisbabákat telefon mellett etetnek, altatnak, azaz nem kapnak még ekkor sem teljes figyelmet. Ez ahhoz vezethet, hogy a normál ingerek könnyebben válhatnak unalmassá vagy frusztrálóvá, a gyermekek pedig nem tanulnak meg figyelni, várni, elmélyülni.

Az iskolai elvárások és a belső szorongások aztán könnyen összekapcsolódnak. Többen olyan szinten rágódnak a nehézségeiken, hogy nincs lelki erejük a tanuláshoz, majd amikor emiatt gyengébben teljesítenek, azzal érvényességet nyernek ezek a torz gondolatok, így kialakul egy ördögi, véget nem érő önmarcangoláshoz vezető kör. Ez az önbizalomhiány és szorongás ráadásul azoknál a kamaszoknál is előfordul, akikre a szüleik egyáltalán nem gyakorolnak nyomást a tanulmányi eredmények miatt. A félelem forrása gyakran inkább a kortársak negatív megítélésétől való rettegés, illetve az a társadalmi elvárás, hogy folyamatosan kimagasló teljesítményt kell nyújtani.

Az online terek szerepét ugyanakkor érdemes árnyaltan nézni. Sándorová Cynthia hangsúlyozza, hogy nem önmagában a közösségi média platformok és az okoseszközök jelentik a problémát, hiszen ezek a felületek segíteni is tudják az identitásformálást, lehetőséget adnak a kapcsolódásra, és a kamaszok nem ritkán itt találnak biztonságot nyújtó közösségre.

A veszély abban rejlik, hogy a közösségi médiában szinte mindenki az élete szebbik oldalát mutatja, ezzel azt a hamis látszatot keltve, hogy mindenki más élete jobb, mindenki szebb, okosabb, sikeresebb, mindenkinek több lehetősége van

– fejti ki a pszichológus.

A rengeteg beáramló információ és a folyamatos értesítések miatt a gyermek könnyen érezheti úgy, hogy lemarad valamiről, ha nem csatlakozik, ehhez pedig hozzátartoznak a kortársi nyomás, az információkkal való visszaélés és a zaklatás különböző formái is.

Értő figyelem a gyors megoldások helyett

A szakemberek szerint a mindennapi kommunikációban is komoly hiányosságok rajzolódnak ki, elsősorban az egymásra figyelés képességében. Ha a szülő a saját túlterheltsége vagy egyéb elfoglaltságai miatt anélkül beszélget a gyermekével, hogy ránézne, vagy nincs türelme végighallgatni őt, a fiatalok maguk sem tanulják meg, hogyan figyeljenek a társaikra.

Gyakran előfordul, hogy a szülő a legnagyobb jóindulattal és az életre való felkészítés vágyával reagál úgy a gyermek nehézségeire, hogy az élet sajnos ilyen, meg kell edződni, esetleg olyan tanácsot ad, amit a kamasz még nem tud követni. Sándorová Cynthia szerint ha a szülő azonnal le akarja csillapítani a kamasz intenzív érzéseit – például a haragot vagy a szomorúságot –, azt a fiatalok hajlamosak vitatkozásként, meg nem értettségként vagy hibáztatásként megélni.

Ilyenkor gyakran csupán arra vágynak, hogy meghallgassák őket, az érzéseiket elismerjék, érdeklődéssel fogadják, esetleg visszatükrözzék enyhébb formában például 'ez tényleg nem lehetett könnyű'.

- Azt is megfigyeltük, hogy sok szülő a kamasz gyermeke eltávolodása miatt sértettséget érez, pedig a fiataloknak ugyanúgy szükségük van a támogatásra és az életkorának megfelelő észszerű szabályokra, mint korábban, csupán a minőség változik. Nem érdemes haragudni rájuk, hanem legyünk számukra egy biztos pont, akihez fordulhatnak, ha szükségét érzik! – tanácsolja a szakember.

A jövő bizonytalansága

A személyes és családi problémák mellett egyfajta súlyos háttérzajként jelenik meg a fiatalok életében a globális bizonytalanság is. Ürge-Vorsatz Diána egy korábbi interjújában felhívta a figyelmet arra, hogy a gyerekeknél és a tinédzsereknél egyre inkább felüti a fejét a klímagyász és a klímaszorongás, ami Kamasztér Alapítvány online felületén is megjelenik problémaként. Polgár Simon pszichológus-hallgató lapunknak elmondta: bár a fiatalok nem feltétlenül nevezik nevén ezt az érzést, a jövőképüket mégis teljesen átszövi ez a láthatatlan nyomás, ami a társadalomban jelen lévő feszültségekkel is egy tőről fakad.

Manapság már nem hangzik el a fiatalok szájából mondat úgy, hogy ne tennék a végére: 'ha addig még lesz; ha húsz év múlva is így lesz'

– mutat rá a generációs életérzésre Polgár Simon.

A környezeti válsággal vagy a globális folyamatokkal kapcsolatos bizonytalanság még inkább felerősíti azokat az aggályokat, amit a mai fiatalok a jövővel kapcsolatban éreznek. Bár pozitív, hogy a mai kamaszok ennyire tudatosak és elszántak a környezetvédelemben, pont a tájékozottságuk miatt végül ők lettek azok, akik a hátukon cipelik a környezeti válság legsúlyosabb lelki terheit.

A túlterhelt ellátórendszer

Amikor egy fiatal végül felismeri a problémát, és eljut a segítségkérésig, sokszor már egy feszült, érzelmileg teljesen kimerült „tűzoltási” fázisban van. Ezen a ponton azonban a hazai ellátórendszer korlátaival találja szembe magát. Biró Boglárka gyermekpszichológus megerősíti, hogy a chatkereteken túlmutató, súlyosabb esetekben a szakorvosi segítség elérése komoly falakba ütközik.

- A fiatalokkal beszélgetve tapasztalom, az állami ellátórendszer rendkívül túlterhelt. Sok helyen hónapokat kell várni, mire egy fiatal megfelelő segítséget kap. Ez mentális nehézségek esetén nagyon hosszú idő, és akár állapotromláshoz is vezethet – figyelmeztet a szakember.

Ebben a kritikus várakozási időszakban nyújt hiánypótló, ingyenes és anonim kapaszkodót a Kamasztér Alapítvány ChatHelp szolgáltatása (Támasztér@csetpont), ahol a hétköznapi órákban azonnali, szakszerű figyelmet kaphatnak a tinédzserek.

A tehetetlenül aggódó, félő szülők és a túlterhelt pedagógusok szorításában a helyzet hosszú távú javításához Biró Boglárka szerint három területen kellene azonnal előrelépni. Elsőként fontos lenne többet beszélni a fiatalokkal a stresszről, megtanítva nekik a serkentő eustressz és a bénító distressz közötti különbséget, különösen most, amikor a valódi kapcsolatok helyett egyre inkább a mesterséges intelligenciához fordulnak azonnali válaszokért. Bár az AI adhat hasznos tanácsokat, az emberi jelenlétet és az érzelmi kapcsolódást nem helyettesíti.

Másfelől nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a játékos pszichoedukációra az iskolákban, hogy oldódjanak a mentális nehézségekkel kapcsolatos tabuk, és a diákok ne féljenek a kortársaik megbélyegzésétől. A legfontosabb láncszem azonban a szülők támogatása és edukációja.

Sok esetben nem azért marad észrevétlen egy probléma, mert a szülő nem törődik a gyermekével, hanem azért, mert ő maga sem kap elég kapaszkodót ahhoz, mire figyeljen egy adott életkorban

- hangsúlyozza Biró Boglárka.

Mivel a kamaszkorral járó természetes változások és a mentális problémák figyelmeztető jelei könnyen összetéveszthetők, a tudatos szülői odafigyelés kulcsfontosságú.

A Kamasztér Alapítvány mindennapos tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a legmélyebb krízisekben nem a kész életvezetési receptek, nem a klinikai diagnózisok és nem a sietős felnőtt jótanácsok hozzák el a valódi megkönnyebbülést. A digitális zaj és a fojtogató elvárások sűrűjében magára maradt magyar kamasznak végül egyetlen dologra van a legnagyobb szüksége: egy csendes és biztonságos menedékre, ahol nem kell tökéletesnek lennie, és ahol valaki ítélkezés nélkül, teljes figyelemmel egyszerűen csak meghallgatja őt.

Fotók: Getty Images

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• szorongás
• magyarország
• kamasz
• tinédzser
• pszichológia
• exkluzív
• interjú
• Gyerek