Kiderült! Attól, hogy koraszülött, nem tanul majd nehezebben a gyerek

A kétszemes mélységlátás, a sztereolátás előfeltételei már a csecsemő születése előtt két hónappal jelen vannak, a hét hónapos magzat agykérge tehát készen áll a környezeti ingerek hatására bekövetkező tanulásra - foglalta össze kutatócsoportjával végzett vizsgálataik eredményét Kovács Ilona.

Az MTA doktora annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy tanulmányuk megjelent az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben.

"Az emberi agy érzékenyebb az ingerekre, mint hittük"

Egészséges, időre született csecsemőknél a mindkét szemet igénybe vevő sztereolátás három hónapos kor körül jelenik meg. Felmerül a kérdés, hogy az újszülött agykérge előre huzalozva van-e erre a változásra, vagy a környezeti ingerek hatására szerveződnek az adott célra az idegsejtek.

Kovács Ilona, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen - BME - működő MTA-BME Kognitív Tudományi Kutatócsoport vezetője kollégáival koraszülöttek és időre született babák vizsgálatával ezt a kérdést válaszolta meg.

- Úgy tűnik, hogy teljes mértékben tanulásról van szó, a környezeti ingerek hatására fejlődik ki a sztereolátás. Ez azt is jelenti, hogy az emberi agy jóval plasztikusabb és érzékenyebb a külső ingerekre, mint eddig hittük - összegezte a kutatásvezető.

30 csecsemőt vontak be a tanulmányba

A Pécsi Egyetemen tevékenykedő Jandó Gábor közreműködésével 30 csecsemőt vontak be a tanulmányba. 15 baba koraszülött volt, ők átlagosan 31 hét után jöttek világra, míg 15 baba időre született. Az első mérésekre a születésüket követő második hónapban került sor, amikor még nem jelentkezik a sztereolátás. A csecsemők agykérgi jeleit a koponyájukhoz kívülről illesztett elektródákkal mérték. Az úgynevezett VEP - Visual Evoked Potential - agykérgi jel alkalmas annak elemzésére, hogy milyen választ vált ki az agyban a látott kép.

- Úgy képzelhetjük el, mintha a csecsemők sztereomozit néztek volna két színű szemüveggel - magyarázta a teszt körülményeit a kutató. A babáknak mutatott képek úgynevezett random pontokból álltak.

Ezek hasonlítanak az úgymond csodaképekhez, amelyeken csak az látja meg a kidomborodó, elrejtett ábrát, akinek megfelelő a sztereolátása. Ilyen képeket fél évszázada Julesz Béla pszichológus hozott létre először, aki mellett Kovács Ilona is dolgozott az amerikai Rutgers Egyetemen. A mostani munkához kutatótársuk, Török Béla - Kantonsspital, St. Gallen - készítette el a képeket.

A korábban születettek nem kerültek hátrányba

A tesztek eredménye szerint a korábban világra jött csecsemők nem kerültek hátrányba, két hónap többlet ingerlést szereztek. Születésük után három hónappal már kimutatható volt náluk a sztereolátásra utaló agykérgi hullám, éppen úgy, mint az időre született csecsemőknél. A kutatók bemutatták a látás egy ezzel ellentétes fejlődését is, amelyet nem külső környezeti inger, hanem a fogantatástól eltelt idő határozott meg. Ez a funkció a koraszülötteknél mindig pontosan annyival később alakult ki, mint amennyivel korábban a világra jöttek.

Kérdésessé vált viszont a munka folytatása, mert az ötfős kutatócsoport ötéves akadémiai támogatási szerződésének lejárta után az idei évre hiába pályázott, nem kapott további támogatást. - A munkatársaim állás nélkül vannak, elképzelhető, hogy hamarosan el kell hagynunk a BME területén lévő laboratóriumunkat is - tette hozzá Kovács Ilona.

• kutatások
• tanulás
• magzat
• első év
• Gyerek