Genetikai vizsgálattal kimutatható a laktózintolerancia: mikortól érdemes kérni?

Egyre több laktózmentes termék sorakozik a boltok polcain: felvágottak, tejek, sajtok és más tejtermékek csomagolása hirdeti, hogy az adott készítményt bátran fogyaszthatja az is, akinél korábban panaszokat okoztak a laktóztartalmú ételek. Mitől függ, hogy kinél jelentkeznek idővel a tünetek, milyen okok állhatnak a laktózintolerancia kialakulásának hátterében? Erről kérdeztük dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász-gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát.

A laktózintolerancia két gyakori típusa

Hasfájás, puffadás, görcsök, hasmenés – a laktózintolerancia, más néven tejcukor-érzékenység jellegzetes tünetei. A laktózérzékenység lehet múló, ezt másodlagosnak - szekunder - nevezik, mivel valamilyen betegség következtében jön létre. Azonban lehet genetikailag meghatározott, végleges elváltozás is. Az elsődleges - primer - laktózintoleranciát nem előzi meg betegség, az életkor előrehaladásával, rendszerint 12 éves kor felett arra hajlamos egyénekben jelentkezik.

Egyre többen kérik a genetikai vizsgálatot

Az utóbbi időben észrevehetően többen érdeklődnek a tejcukor-érzékenység genetikai vizsgálatával kapcsolatban, csecsemők, kisgyermekek részére szeretnék elvégeztetni - számolt be tapasztalatairól dr. Polgár Marianne, aki a tavalyi évben a páciensek visszajelzése alapján elnyerte a Budai Allergiaközpont Év Kiváló Orvosa díjat.

A szülők alapvetően jó nyomon járnak, hiszen ebben az életkorban a hasi panaszok, hasfájás, görcsök, esetleg hasmenés hátterében valóban valamilyen ételérzékenység, allergia vagy tejcukor-érzékenység mutatható ki. Ám ha valóban laktózintolerancia okozza a panaszokat, akkor annak hátterében csecsemők és kisgyermekek esetében még nem a genetikai eltérés, hanem valamilyen betegség következményeként kialakult laktózfelszívódási zavar áll. A genetikai vizsgálat elvégzése tehát csak bizonyos életkor felett indokolt.

Kisgyermekkorban jelentkezik a szekunder laktózfelszívódási zavar

Csecsemő- és kisgyermekkorban a szekunder, vagyis másodlagos laktózfelszívódási zavarral találkozunk, de ez a kórkép bármely életkorban kialakulhat. A tejcukorbontás zavarának oka, hogy a tejcukrot, más néven laktózt lebontó laktáz enzim a vékonybélbolyhok felszínén helyezkedik el, és minden olyan betegség, ami a bélnyálkahártyát károsítja, így a hasmenéses betegségek, de a lisztérzékenység - coeliakia -, a vékonybél gyulladásos betegségei is az enzim csökkent működésével járhatnak. Ez a forma csecsemőkorban is előfordulhat, ilyenkor a túl nagy mennyiségű tejcukor fogyasztása átmeneti felszívódási zavart okozhat. Ezt laktóz-malabszorpciónak is nevezik, mely átmeneti állapot, és a bélnyálkahártya regenerálódásával megszűnik.

Nagyobb gyerekeknél, felnőtteknél primer laktózintolerancia

A primer laktózintolerancia többnyire tízéves kor felett, de rendszerint csak később, felnőttkorban jön létre. A tejcukorbontó enzim működése genetikusan meghatározott. Akiknél az életkor előrehaladásával, minden kóros esemény nélkül az enzimműködés gátlása lép fel, annál maradandó módon nagymértékben csökken, illetve megszűnik a laktóz bontása. Egyes népeknél ez a primer laktózintolerancia - Ázsia, Afrika - a lakosság a 90%-át is érinti, Magyarországon 27%-ra tehető a laktózintoleránsok száma.

Milyen tüneteket okoz a laktózfelszívódás zavara?

A tünetek csecsemő- és felnőttkorban hasonlóak lehetnek, de a súlyosság foka az enzimaktivitás mértékétől - minél kevesebb tejcukrot lebontó laktáz enzim termelődik, annál erősebben a tünetek - és az elfogyasztott tejcukortartalmú élelmiszer mennyiségétől függ. A belekben emésztetlen tejcukor híg székletet vált ki. A tejcukor a vastagbélben gázképződéssel bomlik, ami haspuffadást, hasi görcsöt, felfúvódást, hasi fájdalmat, émelygést, hányingert, fejfájást okozhat.

A kivizsgálás a tejcukor-érzékenység típusától függ

A laktózintolerancia szekunder és primer formájának kivizsgálása a vastagbélbe került, fel nem szívódott tejcukorból termelődő gáz mennyiségének mérésével lehetséges. Erre alkalmas a hidrogénion mérése a kilégzett levegőből - H₂-teszt. Ezt éhgyomorra elfogyasztott 2 gramm/testsúlykilogramm tejcukor elfogyasztása után, megfelelő készülékkel mérhetjük. A vizsgálatnak életkori határa nincs.

Laktózintolerancia-genetikaiteszt: 12 éves kor felett ajánlható

A primer laktózintolerancia mérésére genetikai teszt - a laktázgén vizsgálata - alkalmas, amely azt mondja meg, hogy az illető milyen genotípusba tartozik. Az illető genetikai állománya jelzi, hogy homo- vagy heterozigóta módon az élete során laktózintoleráns lesz-e. A szülőktől örökölt genotípus meghatározásával meg lehet állapítani, hogy valakinél a laktáz enzim génje az anyatejes táplálási periódust követően kikapcsol-e, a laktáz enzim szintje csökkenésnek indul-e majd. A csökkenés üteme egyénenként változó, a tünetek akkor jelentkeznek, ha az enzimszint a táplálékkal bevitt tejcukor emésztéséhez szükséges mennyiség alá csökken.

Ez a vizsgálat csecsemőknél, ötévesnél fiatalabb gyermekeknél nem értékelhető, mert minden népességben a csecsemők és kisgyermekek genetikailag képesek a tejcukoremésztésére, ez teszi lehetővé az anyatej fogyasztását is. Négy-öt éves kortól csökkenhet a lebontó képesség, de a genetikai vizsgálat elvégzése inkább csak 12 éves kor felett ajánlható, mivel gyermekkorban nem tükrözi a laktózlebontás aktuálisan fennálló képességét.

Forrás: Budai Allergiaközpont

• laktózérzékenység
• genetika
• orvosi vizsgálat
• kisgyerek
• nagy gyerek
• laktóz intolerancia
• Gyerek