Így befolyásolják a gyerekkori hatások a DNS-t: meghökkentő, amit a kutatók mondanak

A Northwestern Egyetem kutatói érdekes felfedezést tettek a DNS-kutatásban: vizsgálataik szerint a gyermekkori környezet hatással van, sőt, módosítja a DNS-t. Thom McDade antropológus professzor munkatársaival ötszáz Fülöp-szigeteki gyermek bevonásával végzett vizsgálatot, melyből ezt a következtetést vonta le.

Eredményeik arra mutattak, hogy a különböző környezeti hatások, a gyerek körüli szituációk a gének módosulását idézhetik elő. Azáltal, hogy ezek a gének módosulnak, a gyerekek hajlama bizonyos betegségekre megnő.

A DNS olyan, mint egy négy betűből álló ABC, melyből egy hosszabb szöveg áll össze. A test sejtjei ezt a szöveget használják működési útmutatójukként, miközben fehérjéket állítanak elő. Az a sorrend, amelyben az ABC négy betűje hosszú "szöveggé" áll össze, meghatározzák a géneket, melyekkel egy adott ember rendelkezik. A sejtekben az epigenetikus jelek emelik ki, éppen melyik gén fejeződik ki. Ha a szervezetben azok a gének, melyek miatt különféle egészségi problémák alakulnak ki, csendesek maradnak, nem lesz baj, nem így, ha olyan gén metilálódik, ami problémához vezet. McDade professzor szerint ha egyszer egy gén metilálódik, akkor tartósan metilált is marad. Noha azt még nem tudják, hogyan tudja a környezet befolyásolni egyes gének metilálódását, maga a hatás feltérképezhető.

McDade tűzoltó munkájához hasonlítja a gyulladást, mivel az a test sérüléseire és fertőzéseire adott mentő, oltó, segítő reakciója. A gyulladás központi szerepet játszik az ember egészségében, így bizonyos betegségek időskori kialakulásában, mint a cukorbetegség, a szív-érrendszeri bajok vagy a demencia. Egyes feltételezések szerint a terhesség alatti gyulladások befolyásolják a baba születési súlyát és azt is, bekövetkezik-e koraszülés.

Hosszú távú vizsgálat zajlott

1983-tól terhes nőket vettek nyilvántartásba a kutatók, és feljegyezték, városi vagy vidéki környezetben élnek-e, van-e hozzáférésük tiszta vízhez, van-e biztonságos otthonuk, érintkeznek-e állatokkal, azaz milyen környezetben nevelik fel a születendő gyermeküket. Az ötszáz gyereket 21 éves korukban megvizsgálták: vért vettek tőlük, és megnézték a vérükben talált, gyulladásokból eredő fehérjemennyiséget. Ezeket a fehérjéket ugyanis azok a sejtek termelték, amelyekben a gyulladással összefüggő gének metilálódtak. Emellett megvizsgálták a DNS-metilációjukat is.

Arra jutottak, hogy a környezet befolyásolja a DNS-metilációt, mivel a külső hatások - fertőzés, sebesülés - okán bekövetkező gyulladások alkalmával termelődött a vérből kimutatott magasabb fehérjemennyiség, mely fehérjemennyiséget a megfelelő sejtekben fellépő metiláció idézett elő. Így tehát a hatás kimutatható volt.

A táplálkozás, a pszichológiai, szociális környezet és a gyereket körülvevő mikroorganizmusok rendkívüli mértékben befolyásolják a gyerek későbbi egészségét McDade összegzése szerint. Kiemelte, hogy az anyatejes szoptatás létrejötte, a család anyagi helyzetéből eredő életszínvonal két olyan dolog, ami kordában tartja a gyulladásos fehérjék termelődését.

Aggodalomra persze tápszeresként nincs ok: a nem anyatejes babák a fentiek fényében sincsenek hátrányban az anyatejesekhez képest, hiszen a gyermekkori és felnőttkori egészség számos kis mozaikból összeálló valami, mely sok egyéb tényezőtől is függ. A kutatók egyelőre vizsgálódnak, és feltérképezik a környezeti hatások szervezetre gyakorolt hatását.

A gyulladás kapcsán hozott megállapítások lényegében arra világítanak rá, hogy ha még nem is teljesen tiszta, mi és hogyan hat, de a különféle külső hatásoknak igen fontos szerepe van az egészség majdani alakulásában, és arra figyelmeztetnek, hogy a lehetőségekhez mérten minél optimálisabb környezetet teremtsünk a gyerekek számára.

• gyerekkor
• dns
• genetika
• egészségtelen
• gyulladás
• Gyerek