Nem megy az írás?
15 árulkodó jel, ami diszgráfiára utal
Meggyűlt a gyerkőc baja a betűkkel? Ismerd fel időben, ha nem lustaságból nem vesz pennát a kezébe.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Amikor iskolás lesz a gyerkőc, a tudásszomj és a sikerélmény mellett sajnos az sem ritka, hogy nehézségekbe ütközik. A diszgráfia a tanulási zavarok egyike, mely az írás elsajátításának nehézségében nyilvánul meg a legszembetűnőbben.

A kiváltó okoktól, illetve attól függően, hogy mely részképesség, esetleg részképességek gyengesége áll a háttérben, jelentkezhet önállóan vagy a diszlexiával, illetve diszkalkuliával - olvasási, illetve számolási zavarral - együtt is.

Alaki diszgráfia

A diszgráfia tünetei alapján beszélhetünk alaki diszgráfiáról, amikor csupán a kézírás külalakjában tapasztalhatók a tünetek: görcsös, szálkás a vonalvezetés, csúnya, szinte olvashatatlan az íráskép, szabálytalan a betűk formálása, de a helyesírás akár pontos is lehet. Az alaki diszgráfia a leggyakrabban akkor szokott jelentkezni, ha a gyermek kézfejének izomzata még éretlen az írástanulásra, és képtelen az apró, finom vonalakat megfelelőképpen a füzet pici vonalközeibe beírni.

Gyakran társul helytelen, görcsös ceruzafogással, és gyakoribb a fiúknál, hiszen náluk az érési folyamatok fél-egy évvel is elhúzódhatnak a lányokhoz képest. Mindenesetre nem kell elfogadni, hogy a fiúk csúnyán írnak, hiszen ez is fejleszthető, az írásképen is lehet változtatni, hogy olvashatóbb, szebb legyen.

Tartalmi diszgráfia

A tartalmi diszgráfia esetében az előző jelek mellett vagy azok nélkül - tehát akár szép, akár csúnya kézírás mellett is - előfordulnak betűtévesztések, betűkihagyások, betűbetoldások vagy a betűk sorrendjének tévesztése, vagyis hasonló jelek, mint a diszlexia esetében. A diszlexia egyébként is zömmel tartalmi diszgráfiával jár együtt. A tartalmi diszgráfia hátterében a leggyakrabban az áll, hogy a gyermek nem hallja pontosan, hogy milyen hangokból áll az adott szó, illetve tévesen észleli, majd tévesen is írja le a betűk sorrendjét.

Diszortográfia

Az írászavar harmadik megjelenési formája a diszortográfia, ami valójában a helyesírás zavara. Tehát ebben az esetben - akár gyönyörű íráskép mellett is - kifejezetten csak a helyesírás szabályait nem tudja alkalmazni a tanuló.

Előfordul, hogy a diszortográfia önmagában jelentkezik - leggyakrabban olyan kislányoknál, akiknek a kézügyessége jó, szépen, helyesen megtanulják leírni, formálni a betűket, de a nyelvi, helyesírási érzékük nagyon gyenge, ezért rossz helyesírók lesznek. A legtöbb diszlexiás és tartalmi diszgráfiás tanulónak vannak helyesírási gondjai is, hiszen ezek hátterében a teljes nyelvi rendszer elsajátításának gyengesége áll fenn.

A diszgráfia tünetei

Az írástanulás kezdeti fázisában

Ha a következő jelek közül többet is észreveszel gyerekeden, az még nem jelenti azt, hogy biztosan diszgráfiás lesz, de nem árt megelőző, finommozgás-fejlesztő gyakorlatokat csináltatni vele, hogy később ne legyenek gondok.

  • Gyenge a finommozgások kivitelezése - gondot jelent a fűzés, gombolás, cipzározás, a célirányos mozgás, mint a vízöntés, ollóhasználat.
  • Gyenge a formafelismerése tapintás alapján - csukott szemmel nehezen tud felismerni tárgyakat.
  • Nem szeret színezni, rajzolni, elutasít minden olyan feladatot, mely ceruzához kötött.
  • Helytelenül fogja a ceruzát.
  • Színezéskor, rajzoláskor erősen, görcsösen fogja a ceruzát, vonalvezetése pontatlan, görcsös, színezéskor kimegy a vonalból, és nem fedi tökéletesen a fehér felületet.
  • Pontatlan a formamásolása, labirintusos feladatlapokon pedig gyakran nekimegy a vonalnak.

Az írástanulás során

Ezeket a jeleket a legkönnyebben az első osztályban figyelheted meg csemetéden, tehát együtt tanulás közben különösen figyelj ezekre, illetve kérdezd meg a tanítótól, hogy az iskolában ő észlelte-e.

  • Nehezen megy az egyes betűk írásának elsajátítása - a gyermek nehezen jegyzi meg az új betűket. Az ilyen tanulónak tehát több időre van szüksége, hogy az újonnan tanult betű berögzüljön, és gyakran helytelenül rögzül, esetleg fordított irányban írja.
  • Nehezen megy az egyes betűk pontos kivitelezése - a betűket nem vonaltól vonalig írja, a betűelemek nem találkoznak, kapcsolódnak úgy, ahogyan kell.
  • Íráskor betűket téveszt - általában a gyerekek leggyakrabban azokat a betűket tévesztik, amelyek a látási kép alapján hasonlítanak egymásra, csak térbeli elhelyezkedésükben különböznek - d-p-g, a-o, h-n-m-u, t-f, k-h -, vagy hallási hasonlóságuk miatt téveszthetők könnyen össze - zöngés-zöngétlen párok, v-f, t-d.
  • Nagyon lassú az írási tempója - sok időbe telik az egyes betűk felidézése, mozgásos kivitelezése.

A későbbiek során - 2-3. osztálytól

  • Íráskor sok betűtévesztés fordul elő - betűcsere, betűkihagyás, betűbetoldás vagy a betűk sorrendjének felcserélése.
  • Gyakori a betűk egyszerűsített írása.
  • Gyakori a betűk szabálytalan írása
  • Lassú az írási tempója, ami különösen a felső tagozatban jelent problémát, hiszen akkor már az órán a tanár nem diktálja, amit a füzetbe le kell írni, hanem előadja az anyagot, a diákoknak pedig jegyzetelniük kell.
  • Nem tud fogalmazást írni - egyébként kreatív és fantáziadús meséket, történeteket talál ki, de, ha nem biztos abban, hogyan kell az adott szót leírni, inkább kihagyja, így nagyon egyszerű, rövid mondatokat ír csak le.
  • A nyelvtani szabályokat fejből meg tudja tanulni, vissza tudja mondani, de a gyakorlatban nem tudja alkalmazni.

Amennyiben gyerekednél a fenti tünetegyütteseket tapasztalod, ne vonakodj szakemberhez fordulni, de először érdemes a tanító véleményét kikérni, hiszen rengeteg olyan fejlesztő feladat létezik, mellyel te is tudod segíteni a kicsit tanulási nehézségei enyhítésében.

Ezt is szeretjük