Mennyi az ideális súlygyarapodás a kisbabáknál havonta? A gyerekorvost kérdeztük

Mielőtt kisbabád a világra jött, az örömteli várakozás mellett bizonyára benned is, ahogy minden anyában, sok-sok aggodalom született meg, hogy vajon minden rendben lesz-e a kicsivel. Az aggodalmak sora azonban nem ér véget a szüléssel, sőt.

A baba világrajötte után valószínűleg csak gyarapodik a számuk. A baba fejlődését illetően az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy mennyi az optimális súlygyarapodás a piciknél havonta. Erről kérdeztük dr. Zengő Elemér gyermekorvost.

Mennyi az ideális súlygyarapodás a csecsemőknél?

A gyermekorvos szerint fontos, hogy minden babát egyéni esetként kell kezelni, nincs egy általánosítható szabály, amit lehetne mondani, hogy minden kicsire igaz:

-  Igazándiból ma már nincsenek a csecsemőkori súlygyarapodásnak kőbe vésett ideális értékei. Ennek egyik oka, hogy a gyerekek súlyának ugyan legfőbb jellemzője, hogy gyarapszik, de ahány gyerek, annyiféle fejlődési tempóban. A másik oka, hogy a gyermekeink nem gépek, hogy csupán egyfajta optimális mutatóval működnének jól - mondja dr. Zengő Elemér.

Hogy mégis legyen valami támpont, nagyjából hogyan kellene kinéznie a csecsemők súlygyarapodásának, egy régi nézőpontot idézett fel a gyermekorvos:

- Csak nagyon durva közelítések mellett igazak azok a régi elvek, hogy a születést követő hét végére el kell érni a születési súlyt, majd az első hónapban 400, a második, harmadik, negyedik hónapban 500-500 grammot, az ötödik, hatodik hónapban 600-600 grammot, aztán egyéves korig havonta eleinte 450, majd 350 grammot kell gyarapodni, és így féléves korra meg kell duplázni, egyéves korra meg kell háromszorozni a születési súlyt. Ezt hívták régen optimális súlygyarapodásnak - folytatja dr. Zengő Elemér.

Miért nem alkalmazható általános megközelítés?

Bizonyos speciális esetekben teljesen használhatatlanná válik a fent említett régi optimális súlygyarapodást leíró rendszer:

- A gyermek szélsőséges születési súlya teljesen használhatatlanná tudja tenni ezeket az elavult elveket. Például a gyakori koraszülöttség a kezdeti - akár több hónapos - lassú súlygyarapodást követően rohamos gyarapodással járhat, vagy a nagy súllyal született gyerekek általában lassú súlygyarapodást produkálnak, és így lesznek a kortársaikkal azonosan 8-11 kilogramm körüliek egyéves korukra. Ezek ismert normál fejlődésmenetek - mondja a gyermekorvos.

Olyan befolyásoló tényezőkkel is számolni kell, mit a táplálék, a szociális helyzet vagy a családi sajátosságok.

Felmerül a kérdés, vajon befolyásolja-e egy baba gyarapodását, mit kap enni, anyatejet vagy tápszereket. A gyermekorvos szerint a korábbi tapasztalatok azt mutatták, igen:

- Korábban, amíg nem a mai energia-összetételű - teljesen anyatejszerű - tápszerek voltak forgalomban, még az anyatejes vagy a mesterséges - tápszeres - táplálás is hozott létre nagy súlygyarapodásbeli különbségeket. Van egy közel egy évtizede tapasztalható jelenség, hogy optimális táplálás mellett a normál születési súlyú csecsemők a második-harmadik hónapban akár 8-900 grammos gyarapodást is elérhetnek, így négy hónapos korra megduplázhatják a születési súlyukat - mondja dr. Zengő Elemér.

Emellett a genetikai sajátosságok is lehetnek befolyásoló tényezők:

- Vannak olyan családi testméreti, fejlődési sajátosságok, amelyek a csecsemőkori fejlődést alapvetően befolyásolják, és vannak betegségek is, amelyek esetleg szélső irányok felé tolhatják a fejlődési mutatókat.

Végezetül: a szegényebb családba születő kicsiknél gyakoribb a súlybéli elmaradás.

- A hátrányos helyzetű családokban - mélyszegénység és így tovább - táplálási hiányok is vezethetnek a gyenge eredményekhez. A felsoroltak a népesség egyre nagyobb hányadát teszik ki.

Készíts rugdalózószőnyeget!

Kis kreativitás és kézügyesség kérdése az egész, mutatjuk, hogyan csináld!

Mennyi a túl sok vagy túl kevés gyarapodás?

Hogy szemmel kísérhesd, a kisbabád saját adottságaihoz mérten jó ütemben gyarapszik-e súlyában, a gyerekorvos szerint így tegyél:

- Az életkorhoz tartozó testsúly- és testmagassági értékek összehasonlításai alapján nagyon jó közelítő értékekhez juthatunk, amelyek a havi mérések révén a gyermekgyógyászati gyakorlatot kielégítő, megbízható információkhoz juttatnak. Van gyermekorvosi szoftver, amelynek segítségével ily módon egy esetleges ártalom időbeli megjelenése is kimutatható a testi fejlődési sajátosságok időbeli elemzése alapján - mondja.

- Kórosnak, azaz túl kevésnek a 3% alatti, túl soknak a 95% feletti értékeket tartjuk. Tehát a normális tartomány elég széles, így akár 1-2 kilogramm is lehet az azonos korú, normálisan fejlett gyermekek közötti különbség. Ekkor az anyukának orvoshoz kell vinnie csecsemőjét, ott eldől, hogy van-e baj, de aggódni csak akkor kell, ha a nem kielégítő fejlődés hátterében betegség áll. Amíg ilyesmiről nincs szó, addig az állapotnak megfelelő gyermekorvosi-védőnői táplálási tanácsokat kell megfogadni.

Mi állhat a nem normális súlygyarapodás hátterében?

Ha azt veszed észre, kisbabád nem az egyéni tulajdonságainak megfelelően gyarapszik, annak több dolog is lehet a hátterében attól függően, hogy kevésbé nő a súlya, vagy jobban. Mindenképpen szakembert kell bevonni a dolog kivizsgálásába, hiszen komoly betegség is lehet a háttérben.

- A túl nagy súlyú, arányos babák betegségi okai leggyakrabban endokrinbetegségek, idegrendszeri károsodások, az ezek miatti mozgáshiány, a folyadék-háztartás zavarai. A túl kis súlyú babák betegségi okai szerteágazóbbak: általában a táplálék felvételének vagy hasznosításának valamilyen zavara áll a háttérben - éretlen koraszülöttség, emésztési, felszívódási problémák. Mindkét csoport kivizsgálása kórházi körülmények között lehetséges - mondja dr. Zengő Elemér.

• baba
• súly
• a gyerek fejlődése
• Gyerek