4 rémáloműző praktika

Ha gyermeked éjszaka gyakran felriad, annak egyik leggyakoribb oka a rossz álom, ami kettő és tíz éves kor között minden második poronttyal megesik. A jelenség önmagában természetesnek tekinthető, ha azonban a rémálmok rendszeressé válnak, komoly probléma állhat a háttérben.

Miért álmodunk?

A jelenséget a szakemberek különbözőképpen magyarázzák. Freud azt tartotta, hogy az álmokban a környezetünk és saját magunk elől is titkolt vágyaink és negatív érzelmeink jelennek meg szimbolikus formában. Evans szerint az álom révén az agy az aznapi információkat dolgozza fel, illetve rendszerezi.

Crick és Michinson pedig azon az állásponton van, hogy az éjszakai víziók során az agy egyfajta szelekciót végez, kiiktatva, illetve áthangolva a hibás gondolkodási mintákat. Annyi biztos, hogy az álmokra az emberi szervezetnek feltétlenül szüksége van, és ezt számos kísérlet eredménye is alátámasztotta.

Mikor normális a rémálom?

Az alvás különböző szakaszai az agy elektromos aktivitásának mérésével, vagyis EEG-vel különíthetők el. Közülük a két meghatározó jelentőségű a REM - mely a gyors szemmozgás, angolul rapid eye movement után kapta nevét -, valamint a további alszakaszokra bontható nem mély alvási fázis. Előbbit erős agyi aktivitás jellemzi, így az álmok is ekkor jelentkeznek, amiről egyebek között az ide-oda járó szemgolyók árulkodnak. A nem-REM szakaszban az agy elektromos tevékenysége jóval kisebb intenzitású - akit ilyenkor felébresztenek, valószínűleg semmiféle álomról nem tud beszámolni.

Az újszülöttek alvásidejének nagyjából a felét teszi ki a REM, és csak a kamaszkor táján éri el a felnőttekre jellemző 20-25%-os arányt. A kisgyerek tehát már csak a hosszabb REM-szakaszokból adódóan is többet álmodik. Az, hogy némelyik álma negatív tartalommal bír, önmagában még nem utal pszichés sérülésre. Valójában csak arról van szó, hogy valamely, a külvilágtól kapott ingert az agy ebben a formában tudja a leghatékonyabban feldolgozni. A rémálom tehát annak ellenére, hogy ijesztő, az egészséges személyiség kialakulását, illetve megőrzését szolgálja.

Mit tehetsz?

Annak ellenére, hogy normális jelenség, csemetédet valószínűleg minden alkalommal megviseli, ha rémképeket lát. A legtöbb, amit tehetsz, hogy átsegíted a kicsit a pillanatnyi ijedtségen: ha éjjel felébred, halk szavakkal és simogatással nyugtasd meg, és maradj mellette mindaddig, amíg vissza nem alszik. Könnyen lehet, hogy reggel már semmire sem emlékszik, ami arra utal, hogy az agy teljesítette a feladatát - így nem is érdemes felvetned ezt a témát.

Amennyiben viszont maradt emléke az éjszakai intermezzóról, hagyd, hogy kibeszélje magát, hiszen ez már önmagában oldja szorongását és félelmét. Gondold végig azt is, hogy történt-e olyasmi napközben, ami a rossz álmot kiválthatta, ha pedig igen, lehetőség szerint iktasd ki életéből a hasonló ingereket.

Ismétlődő rémálmok

Ha a rémálmok rendszeresen jelentkeznek, elképzelhető, hogy csemetéd nem képes megbirkózni egy fájdalmas vagy számára nehezen átlátható helyzettel. A költözés, a kórházi tartózkodás, a kistestvér érkezése, a szülők válása, illetve a bölcsőde- vagy óvodakezdés egyaránt rengeteg feldolgozandó információt jelent a gyerek számára.

A problémák szimbólumként is megjelenhetnek az álomban. Ha porontyod szörnyekkel álmodik, valószínűsíthető, hogy szorongással tölti el egy olyan szituáció, melyre nincs befolyása, mint a szülők közötti feszültség, netán veszekedés. A rovarok felbukkanása arra figyelmeztet, hogy a gyerek lelkivilága valamilyen gyökeres változás következtében túlzottan megbolydult. A zuhanás a stabilitás hiányából eredő bizonytalanságérzetre, a bénaság pedig tehetetlenségre utal.

Mit tehetsz?

Ha gyerekednek ismétlődő rémálmai vannak, rengeteg türelemre lesz szükséged, mivel hetekbe, hónapokba is telhet, mire helyreáll bizalma a külvilág iránt. Néhány praktikával azonban felgyorsíthatod a folyamatot.

Rendezd be a gyerekszobát!

Fekhelyét úgy alakítsd ki, hogy az biztonságérzetet nyújtson számára, ha szükséges, válasszátok ki együtt az ágyneműt és az alvóállatokat. Találjatok ki egy lefekvés előtti rituálét, az ismétlődés ugyanis tovább növeli csemetéd biztonságérzetét. Gondoskodj róla, hogy a gyerek minél komfortosabb körülmények között alhasson. A szobában ne legyen se túl hideg, se túl meleg. Kerüld a nehéz paplant vagy dunnát, és ne adj rá gumírozott derekú pizsamanadrágot, mert ez megnehezíti a légzést. Elalvás előtt nézzetek körül, hogy nem bújt-e el rémálmainak valamelyik szereplője a szobában. Ez nemcsak megnyugtatja a kicsit, hanem az álom és a valóság megkülönböztetésében is segíti őt.

Ha nálad köt ki

Ha átvándorol a te szobádba, engedd, hogy hozzád bújjon, amíg meg nem nyugszik, utána azonban vidd vissza a saját ágyába. Bár néhány gyermekpszichológus szerint a szülőkkel való alvás átmeneti megoldást jelenthet, a kicsi így nehezebben zökken majd vissza a rendes kerékvágásba.

Szelektáld a meséket!

Hasonlóan fontos, hogy még színvonalas gyerekfilmeket se nézzen napi több órán keresztül. Ily módon ugyanis beszűkül a játéktevékenysége, ezért a szorongásokat, félelmeket nem tudja kiadni magából másképp, mint az álmai révén. Ne nézzen a kicsi olyan mesefilmeket, melyekben egymást érik az ingerek, a színek, a hangeffektusok. Azokat viszont, amelyek átmentek a rostán, nyugodtan megnézheti többször is: az általános tévhittel ellentétben nem unja meg egyhamar a történetet, sőt, a kiszámíthatóság biztonságérzettel tölti el.

Foglald le!

Gondoskodj számára tartalmas, de kötetlen programokról: időnként vegyen részt kézműves-foglalkozásokon, menjetek el bábszínházba vagy meseolvasásra, de a játszótéren is kiválóan levezetheti a benne lévő feszültséget.

Ha mindezek ellenére nem tapasztalsz javulást, érdemes felkeresnetek egy gyermekpszichológust.

• álom
• megoldás
• szülő
• gyereknevelés
• kisgyerek
• Gyerek