3 dolog, amit mellőzz, ha a gyerek bevallja, hogy rosszat csinált - Sok szülő elköveti a hibát

A gyerekkor természetes velejárói a csínytevések, hiszen a kicsik kíváncsiak, szertelenek, kalandra vágynak, és épp csak elindultak az úton, hogy megtanulják, mi a jó, és mi a rossz. Bármiért is teszik, normális, ha néha rosszalkodnak.

Szülőként érdemes a gyereket kezdettől ahhoz szoktatni, hogy bármit elmondhat, így azt is, miben hibázott, de, hogy ez valóban működjön, ahhoz a szülő jó reakciója is szükséges. Sorra véve három gyakori hibát, végigvesszük, hogyan érdemes szülőként egy ilyen helyzetben megnyilvánulni.

Három gyakori, rossz reakció

Leordítani a gyereket - Ha a gyerek a szülő elé áll, és bevallja, mit csinált, a szülőnek nem tanácsos cserébe torkaszakadtából leüvölteni a gyerek fejét, hiszen ezzel elriasztja őt attól, hogy legközelebb is elmondja, ha rosszat tett. A szülő, bármilyen mérges is az adott dolog miatt, muszáj, hogy tartson egy normális hangot, és értékelje a gyerek őszinteségét. Nem kell megdicsérni a tettéért, de az első mondat legyen egy köszönet, amiért bevallotta.

Te mindig és te sosem kezdetű mondatok - Miután elmondta, mit tett, a szülő pedig megköszönte az őszinteségét, fontos, hogy ne kezdje el sorolni, mi mindenben hibázott még korábban, vagy miben hibázik gyakorta a gyerek. Ha a szülő azt szajkózza, hogy ő mindig ilyen, vagy soha nem változik meg, azzal beskatulyázza őt. Inkább érdemes elmondani neki, hogy csak akarnia kell, és ez soha többé nem fog előfordulni.

Prédikálni - Gyakori szülői tévedés, hogy ha rosszat csinált a gyerek, félórás monológ következik, mit és hogyan kellene, vagy kellett volna másképp csinálni. Sokkal célravezetőbb azonban, ha a szülő és a gyerek beszélget a történtekről. Miért történt, ami történt? Mit tenne utólag másképp a gyerek? Mi lenne jobb út máskor egy hasonló helyzetben? Hogyan viselkedett a szülő gyerekkorában, amikor hasonló helyzetbe került?

A prédikáló szülő szavai nem ragadnak meg a gyerek fejében. Ilyenkor csak a szöveg végét várja, és azt, hogy végre a szobájába mehessen. A szülő ne a prédikátor szerepébe bújjon, hanem legyen partner a probléma megértésében és feldolgozásában, hogy máskor ne forduljon elő hasonló, és a gyerek is belássa, miért volt rossz, amit tett. 

• kisgyerek
• nagy gyerek
• rossz
• viselkedés
• Gyerek