32 éve halott nő fenyegette a gyerekeket a Facebookon: hogyan beszélj a netes zaklatókról a kicsinek?
Kihasználják a gyerekek hiszékenységét, és rémisztő kitalációkkal zaklatják őket a neten.

gyerek-pornot-nez
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A gyermeki naivitás egy bizonyos oldalról szép, ám egy másik oldalról nagyon veszélyes is: egyebek mellett sérülékeny, támadható felületet jelent az olyan eszement embereknek, akik vírusként terjedő internetes fenyegetéseket küldenek gyerekeknek.

Sajnos nem egy ilyen volt már. Nehéz lenne megtalálni a valós motivációt, mi hajthatja azokat, akik ilyen leveleket írogatnak a gyerekeknek. Puszta rossz szándék? Figyelemfelkeltés? Az erőpróbálgatás szándéka, meddig jut, milyen visszhangot ér el, aki elindít egy ilyen ijesztgető levelet? Talán maguk a fenyegetők sem érzik a dolog súlyát. A gyerekek azonban annál inkább, szülőként pedig rájuk kell koncentrálni. Felkészíteni egy ilyen esetre, feloldani, átbeszélni azt, ami már megtörtént.

Deborah, Momo és a többi

A legutóbbi, nagy port kavart internetes rémisztgetést egy 32 éve halott nő nevében írták. Elképzelhetjük, hogy szegény gyerekek mennyire megrémültek ennek láttán, főleg, mivel sokan még hisznek a szellemek létezésében is.

Deborah Logan, illetve a név mögé bújó egyén azzal fenyegetőzött, hogy ha nem küldik tovább a levelet, akkor minden este elmegy a gyerekekhez, és a szoba egy sarkából fogja figyelni őket, majd megöli. Deborah egyébként nem a levélíró által kitalált karakter. Egy horrorfilm főszereplője, aki Alzheimer-kórban szenved, és megszállja a gonosz. Mondanunk sem kell, mennyire ijesztően néz ki a filmben is horrorszereplőként.

Bár egy felnőtt azonnal tudja, hogy egy ilyen levél kitaláció, és nem másról, mint zaklatásról és megfélemlítésről van szó, a gyerekek számára óriási lelki problémát okozhat. Szorongás, félelemérzet, akár halálfélelem is eluralkodhat rajtuk. Nem mernek elaludni, egyedül maradni. Bár a tiniknél ugyanúgy célt érhet a levélíró, a kisebbek még könnyebben áldozattá válhatnak, hiszen még nehezen, vagy nem minden esetben tudnak különbséget tenni mese és valóság közt.

A cikk az ajánló után folytatódik

A Deborah-eset nem az első. Gondoljunk csak a dülledő szemű, rémisztgető Momóra vagy az öngyilkosságra késztető Kék bálnára. Ahogy pedig több eset volt, minden bizonnyal lesz is még hasonló, ezért a gyerekeknek szükségük van a szülői, felnőtt segítségre, felkészítésre.

Fontos ezekről beszélgetni a gyerekkel

Az első és legfontosabb, hogy a gyerek tisztában legyen azzal, hogy a szülőhöz bármikor fordulhat a problémájával. Mindig meghallgatásra lel, nem nevetik ki, vagy szidják le, ha őszinte mer lenni. Így esélyesebb, hogy egy fenyegető levélről azonnal beszámol, és a szülőnek lehetősége nyílik megnyugtatni őt. Ha azonban a gyerek általában nem kapja meg a megfelelő figyelmet és megértést, akkor könnyen lehet, hogy nem fordul a szülőhöz, magába zárja a problémát, esetleg barátokkal beszél róla. Az utóbbi veszélye, hogy szintén nem felnőtt segítséget kap, és a gyerekek egymásban is tovább fokozhatják a félelmeket.

Az internetről általában véve a kezdetektől fogva beszélgetni kell a gyerekkel, hiszen rengeteg olyan tartalom árad felé, amit nem érthet, ami hamis, esetleg rossz példát mutat. Fontos kritikus gondolkodásra nevelni, hogy ne higgyen el mindent, amit a neten lát, és ha bizonytalan, bátran kérdezzen arról, amit látott. Ez mind a hasonló víruslevelek, mind a sajnos gyakori, nagyon korai pornónézés kapcsán is lényeges, ami szintén komoly bajokat okozhat, de az Instagram túl tökéletes világáról, a társak felől érkező internetes zaklatásról is fontos beszélgetni.

Szükséges, hogy konkrétan a fenyegető levelekről is szó essék otthon, hiszen a gyerek bármikor kaphat egy ilyet, és ha nem tudja, hogy mivel áll szemben, készpénznek is veheti. 

Hogyan beszéljünk róla?

Fontos az őszinte, nyílt kommunikáció. Semmi szükség arra, hogy bármit is elkendőzzünk. Világosítsuk fel a gyereket, hogy vannak olyan emberek, akik mások rémisztgetését jó viccnek vagy élvezetes tevékenységnek tartják, és sajnos sokan el is hiszik ezt a csalást. A legfontosabb, hogy a gyerek megértse, a túlvégen egy ugyanolyan hús-vér ember ül, mint mi, nem egy szellem vagy bármilyen lény. Ha szeretnénk - de mi ilyet nem teszünk -, mi is kitalálhatnánk bármit, akár Micimackó nevében is küldhetnénk egy levelet: aki nem issza meg a reggeli kakaóját, az egyest kap matekból. Ez éppúgy badarság, mint a horrorlényektől érkező fenyegetések.

Magyarázzuk el, hogy a levelek mögött irkáló illető semmit nem tud megtenni azokból, amikkel fenyegetőzik. Sem a gyereket magát, sem a családot nem bánthatja. Több ezer levelet küld szét, de üres szavakat, amelyekkel rémületet akar kelteni, befolyásolni a gyerekeket, szorongást okozni, esetleg öngyilkosságba hajszolni őket. Fontos kiemelni, hogy ha egy levélben személyes találkozóra hívják a gyereket, semmiféleképp nem szabad elmenni rá, bármennyire is fenyegetőek a sorok. Hangsúlyozzuk ki, hogy minden ilyen esetben kérjen felnőtt, szülői segítséget a gyerek.

Ha a levél küldője egy ismert film karaktere, akkor a gyerekkel együtt rákereshetünk a színészre, aki a karaktert alakítja, hogy a gyerek lássa, maszkot, sminket visel a filmben. Megkereshetjük, ki írta annak a filmnek a történetét, amelyikben szerepel, kereshetünk egy-két másik alkotást, amiben a színész homlokegyenest más, pozitív szereplőt alakít. Ezekkel erősíthetjük a gyerekben, hogy csak kitalálták a horrorkaraktert.

Álljunk tehát a gyerek mellett és mögött, essék szó az internethasználatról annak minden vonatkozásában. Fontos, hogy a netről érkező mindennemű információra, kitalációra, fenyegetőzésre felkészítsük őt, hogy adott esetben a szülői szavak védőoltásként védhessék ki a szembejövő veszélyeket.

Regények kamaszoknak

Hogy fantáziájukat lekössük, jó regényeket is adhatunk a gyerekek kezébe: így talán a mobil is mellékvágányra kerülhet, ha csak szakaszosan is.

Ezt is szeretjük