A fogantatás nehézségei, lehetőségek a gyermekvállalás elősegítésére (x)

Árvai Nóra több mint 13 éve dolgozik szakpszichológusként és tanácsadóként. Célja az endometriózissal élő nők, a termékenységi problémákkal küzdő párok támogatása. Mindennapi munkája során női betegségekkel, termékenységi kihívásokkal küzdőknek segít önértékelésük megőrzésében, életminőségük javításában, a betegségből eredő magánéleti, munkahelyi és párkapcsolati problémáik orvoslásában, az egyensúly megteremtésében és a pozitív jövőkép kialakításában. Nórát egy interjú keretében kérdeztük személyes tapasztalatairól és gondolatairól a gyermekvállalás elősegítése kapcsán.

A fogantatás nehézségei

A gyermekvállalás elősegítésére testen kívül és testen belül történő orvosi eljárások is rendelkezésre állnak. Mikre és miért érdemes odafigyelni ezen eljárások előtt, közben és után? Mit javasol a gyermeket tervező nőknek?

Először is kiemelném a tudatosság, a kultúra és a szocializáció szerepét. Nagy a felelősség, hogy mit hozunk a szüleinktől a termékenység, a nőiesség és a menstruáció témák tekintetében. Fontos a kommunikáció és hogy merjünk beszélni ezekről a témákról. Úgy gondolom, gyermekeinket is arra kell nevelni, hogy tudatosan forduljunk a saját testünk, egészségünk, termékenységünk és nőiességünk felé. Az ideális az lenne, hogy mire eljut valaki a gyermekvállalás gondolatáig, addigra lelkileg és testileg is kész legyen, hiszen az azt megelőző évek vagy akár évtizedek lenyomatát hordozzuk ilyenkor már magunkban. Természetesen a rendszeres sport, a helyes étkezési szokások, a testünk gondozása és ápolása mind-mind rendkívül fontos tényezők.

Az orvostudomány nyújtotta lehetőségek mellett milyen alternatív módszerek léteznek a gyermekvállalás elősegítésére?

A várandósság egy hatalmas feladat és munka a női szervezetnek, így mindig azt javaslom, hogy próbáljanak meg a hölgyek minden szeretetet és támogatást megadni a testüknek, amit csak tudnak. Nagyon nagy szerepe van a kiegyensúlyozottságnak és a harmóniának a mindennapokban, kiemelt jelentősége van a stresszkezelésnek, és fontos kiemelnem, hogy ezen a ponton nem a stressz kerülésre gondolok, hanem hogy meg kellene tanulnunk kezelni a felmerülő problémákat. A támogató baráti és családi kapcsolatoknak, a párkapcsolaton belüli rendszeres kommunikációnak és őszinte beszélgetéseknek szintén kulcs szerepe van. Emellett természetesen sok zöldség és gyümölcs fogyasztása javasolt, valamint egy kiegyensúlyozott és fenntartható életmód, sok sétával esetleg jóga vagy pilates beiktatásával.

Van-e összefüggés a stressz és a reprodukciós nehézségek között?

Veszélyes környezetben teherbe esni és utódot világra hozni evolúciós szemléletben kockázatos dolog, mind az anya, mind a gyerek szempontjából. Az evolúció során kialakultak olyan mechanizmusok, amelyek az intenzív stressz hatására képesek gátolni a reprodukciós rendszert, illetve adott esetben „abortálni” a magzatot. A vizsgálatok azt jelzik, hogy a pszichésen megélt stressz közvetett kapcsolatot mutat meddőséggel. Ezt a hatást egyébként férfiaknál is egyértelműen kimutatták: a pszichés stressz gátolja a sperma előállítási folyamatot. Az IVF, azaz mesterséges megtermékenyítést igénybe vevő nők általában komoly szorongásos és depressziós tünetekben szenvednek, amely már önmagában gátolja a teherbeesést. A magas szorongás vagy depressziószintet mutató nők a legsikertelenebbek az IVF kezelések során, ami azt igazolja, hogy itt az orvosi módszerek nem tudják áttörni az evolúciós védőgátakat. Kutatások alapján még azoknál a nőknél is fokozottabb a szorongás az IVF alatt, akik egyébként nem mutatnak szorongásos tüneteket: egyrészt stresszkeltő maga a fogamzáskésés, másrészt nagymértékben fokozzák a szorongást a kezelésektől és a sikertelenségtől való félelemek is.

Az endometriózis a termékeny korban lévő nők 5-15 százalékának esetében fordul elő. Terméketlenség esetén 20-30 százalékban, fájdalmas menstruációs görcsök esetén pedig 40-60 százalékban ez a betegség áll a háttérben. Melyek a betegség leggyakoribb tünetei, mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Az endometriózis vezető tünete a krónikus fájdalom, amely leginkább az alhas, a kismedence területére lokalizálódik, de kisugározhat derék tájra is. A fájdalom enyhítése a fő motiváció, amiért az endometriózissal szenvedő nők orvoshoz fordulnak. Érdekes tény, hogy a fájdalom mértéke nem szükségszerűen függ össze az endometriózis csomók nagyságával és kiterjedtségével.  Főként a menstruáció alatt és az azt megelőző időszakban, de előrehaladottabb esetekben gyakorlatilag bármikor előfordulhat. Másik tipikus tünet a rendszertelen menstruációs vérzés, gyakori panasz, hogy a menzesz nem tartja a ciklust, s tőle teljesen függetlenül is felléphet vérzés. Menstruációkor nagyon erős vérzés jelentkezhet, ráadásul a normális 3-5 napnál jóval tovább, akár 10-14 napig is eltarthat. Bizonyos esetekben ez komoly vérveszteséget jelent, tehát a betegség vérszegénységhez is vezethet. További tünet lehet az éles fájdalom szexuális együttlét vagy nőgyógyászati vizsgálat közben, de fájdalommal járhat a vizelés és a székelés is. Az ezekben a helyzetekben jelentkező fájdalom nem görcsös jellegű, hanem éles, nyilalló. Feltételezhető, hogy az endometriózis mind mechanikai úton, mind a petevándorlás, megtermékenyülés és beágyazódás gátlása révén is okozhat meddőséget. Egyéb panaszok, amelyek segíthetnek a differenciál diagnózis felállításában: derékfájás, krónikus fáradtságérzet, haspuffadás, görcsös székelés, fájdalmas bélmozgások, gyakori hasmenés, vizelési panaszok, vesekőszerű kólika, bélelzáródás, tuberkulózisra is gyanús vérköpet, vérköhögés, egyéb szervspecifikus tünetek és szövődmények. Ha az endometriózis elhelyezkedése extragenitális, tehát nem a nemi szerveket érinti, akkor a panaszok az érintett szervre jellegzetesek.

Milyen lehetőségek léteznek jelenleg, amelyek segítségével tünetmentessé válhat egy endometriózissal küzdő nő?

A hivatalos álláspont az endometriózissal kapcsolatban az, hogy ez egy krónikus betegség, akinek egyszer volt, annak mindig lesz és sajnos igencsak hajlamos a kiújulásra. Személyes tapasztalatok alapján azt tudom mondani, hogy életmódbéli változtatásokkal el lehet érni és hosszútávon fenn lehet tartani a tünetmentességet és ebben kiemelt szerepe van az öngondoskodásnak. Gondolok itt többek között relaxációra és stresszkezelésre, normalizált emberi kapcsolatokra és párkapcsolatra, helyes táplálkozásra, rendszeres sportolásra, élhető munkakörnyezetre és természetesen az éves nőgyógyászati kontrollra.

Az Ön szakterületéről nézve, 40 éves kor feletti gyermektervezés, akár többszöri sikertelen próbálkozás után vannak szempontok, módszerek, amelyekkel a nőknek kiemelten érdemes foglalkozni a sikeres terhesség érdekében?

40 éves kor felett sajnos a nők rengeteg negatív szuggesztiót kapnak környezetüktől vagy akár az egészségügyi dolgozóktól a teherbe esés kapcsán. Bár legtöbb esetben csak felkészíteni szeretnék a gyermekre vágyó hölgyeket az esetleges sikertelenségre, azonban gyakran annyira beleültetik a nők fejébe a gondolatot, hogy önbeteljesítő jóslattá válik és végül tényleg nem sikerül a vágyott gyermekáldás. Tény, hogy statisztikák alapján kisebb az esélye egy 40 év feletti nő teherbeesésének, azonban ettől függetlenül úgy gondolom, felesleges ezt ilyen mértékben hangsúlyozni. Én általában azt szoktam javasolni a pácienseimnek, hogy ezeket a gondolatokat próbálják meg figyelmen kívül hagyni és különböző ehhez szükséges technikákat, illetve pozitív önszuggesztiós elemeket is szoktam tanítani. Emellett arra bíztatom őket, hogy higgyék el, amennyiben az egészségügyi dolgozók jóváhagyják a lombik program elindulását, akkor igenis van esély arra, hogy sikeres legyen a teherbeesés. Mindennek megvan az oka és véleményem szerint a megkérdőjelezés helyett inkább támogatni szükséges a későn gyermeket vállaló nőket.

Amennyiben többszöri próbálkozás után sem történik sikeres fogantatás, a lombikprogram is a lehetőségek között szerepel. Mi a tapasztalata a lombikprogramot folytató nők lelki folyamataival kapcsolatban?  Végi lehet járni ezt az utat szorongás mentesen?

A legtöbb esetben mire odáig eljut egy nő, hogy belevág a lombik programba már nagyon sok kudarc, fájdalom és bizonyos esetekben megaláztatás van mögötte. A női önértékelés ekkorra már olyannyira meggyengül, hogy gyakran önmagukat hibáztatják és a saját testükkel való kapcsolat romlik meg, sőt akár a párkapcsolatuk létjogosultságát is megkérdőjelezik az érintettek. Kiemelten fontos a stressz kezelése, a hatékony, de mégis szelíd technikák elsajátítása, amely segít és támogat a nyugodt, kiegyensúlyozottan megélt lombik folyamat elérésében, ezáltal növelve a sikeresség esélyét. Gyakran javaslok pácienseimnek egy relaxációs hanganyagot, amely három részből áll, a beavatkozás szakaszainak megfelelően. Az első a felkészülés, ahol a cél a nyugodt, befogadó, nyitott állapot megteremtése és elérése, továbbá annak megtanulása, hogy ezt az állapotot miképpen tarthatjuk fenn hosszútávon. A második hanganyag azt mutatja be, hogy mélyrelaxáció során kapcsolatba léphetünk a női szervekkel, szeretettel és hálával fordulhatunk feléjük és kérhetjük őket, hogy működjenek együtt velünk és fogadják a stimulációs gyógyszereket elfogadással. Kérhetjük a hatóanyagokat, hogy oda menjenek, ahol szükség van rájuk és úgy fejtsék ki hatásukat, ahogyan a legnagyobb segítséget jelentik testünknek. A harmadik és egyben utolsó pedig a beültetés utáni időszakban alkalmazandó. Beültetés után a fókusz a babán/babákon van: szeretetteli kapcsolat kialakítása, a beágyazódás támogatása a fő cél, de nem feledkezünk el az anyai nyugalom és önbizalom megteremtésének támogatásáról sem. A várakozás két hete így kellemesen izgalmas lesz, nem pedig őrlődő és aggodalmakkal teli.

A cikk megjelenésének támogatója a Magyar Nemzeti Bank.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• gyermekvállalás
• interjú
• Gyerek