Nem minden nyolcadikos akar elit gimnáziumba felvételizni: de mennyire jó ötlet szakmát választani 14 évesen?

Alig hallunk a nyolcadikos felvételi kapcsán azokról, akik nem gimnáziumba, hanem technikumba vagy szakképző iskolába jelentkeznek, pedig ők vannak többségben.

Nyolcadikos felvételi: technikum, szakképző iskola

Hetedikbe járt a fiam, amikor egyértelművé vált, hogy ebből nem lesz gimnáziumi felvételi. Ennek egyetlen, prózai oka volt: a gyerek nem tanult jól. 

Az apjával egyre kétségbeesettebben vakartuk a fejünket. Ő annak idején az ország második legjobb gimnáziumában érettségizett, én nem jártam ilyen jó nevű iskolába, de hatosztályos volt. Fel sem merült az a lehetőség, hogy a gyerek ne gimnáziumba menjen. A technikumban történő továbbtanulásról nem tudtunk semmit. A gyereknevelésben azonban az a csodálatos, hogy mindig új világokat nyit meg, és olyan helyzetekbe hoz, amiket korábban el sem tudtam képzelni.

Ahogy olvasgattam a különböző lehetőségekről a felvételi kapcsán, egyre jobban elkeseredtem. A témában született írások nagy része szinte kizárólag az elit gimnáziumok körül forgott. Miért csak jómódú szülők gyerekei jutnak be ezekre a helyekre, jó-e a gyereknek, ha erős gimnáziumba jár, tényleg tönkremegy-e az élete, ha nem jut be az álomgimibe, hasonlók. És bár ennek a témának is van létjogosultsága, nem hagyott nyugodni a kérdés: miért esik méltatlanul kevés szó azokról a fiatalokról, akiknek ilyen vagy olyan okokból eszükbe sem jut elit gimnáziumba felvételizni?

Amikor a gyerek akar szakmát tanulni

A nyolcadikos Benedek szüleinek nem kellett a miénkhez hasonló problémával küzdeni. A fiú mindig jó tanuló volt, a felvételit is magasan az átlag felett, közel 80 pontosra írta meg. (A maximum pont 100, a sokéves átlag 50 körül mozog.) Mégsem megy gimnáziumba.

 Tavaly kezdtünk el komolyabban a pályaválasztásról beszélgetni  kezdi a történetet Benedek édesanyja.  Végigvettük, hogy mi várható a gimnáziumban, és mi a technikumban. Ha gimibe megy, több ajtó marad nyitva előtte, ha technikumba, akkor úgy végezheti el a középiskolát, hogy egyben használható szakmát is kap a kezébe.

Miután Benedek jobban hajlott a szakma tanulása felé, megnéztek különböző lehetőségeket, így jutottak el az építőiparhoz. A nyílt napon tapasztaltak aztán el is döntötték a kérdést. - Az egész nagyon megtetszett neki, főleg a gyakorlati foglalkozás, a famunkák, ácsmunkák, ezt már általánosban is szerette. Örül, hogy nemcsak elméleti tudást kap, hanem valami olyasmit is, ami kézzelfogható. Magasépítő technikus lesz, ha pedig szeretne, egyetemen is továbbtanulhat ezen a területen.

Az édesanya azt is hozzáteszi: számtalan helyről kaptak kritikát, hogy egy ilyen jó képességű gyereket miért nem a gimnázium felé terelnek, de azért néha érkezik elismerés is. Volt olyan ismerőse, aki megjegyezte, jó látni, hogy azért választ szakmát valaki, mert ez az álma, és nem azért, mert máshová nem veszik fel.

Lehet-e a technikumból egyetemre menni?

A KSH adatai szerint a 2023/2024-es tanévben a nappali tagozatos középiskolások 45,4 százaléka járt gimnáziumba, 39,9 százaléka technikumba és szakgimnáziumba, 13,1 százaléka szakképző iskolába, 1,6 százaléka pedig szakiskolába és készségfejlesztő iskolába. Ez azt jelenti, hogy a középiskolás korosztály több mint fele tanul szakmát valamilyen szinten. 

A különböző iskolatípusok közötti eligazodást nagyban nehezíti, hogy néhány évente új nevet kapnak, így a közbeszéd egy-egy kifejezés alatt nem mindig azt érti, amit épp aktuálisan az jelent. 2025 januárjában a definíciók a következők:

  • Technikum: 5 éves képzési forma. Két év alapozó képzés után duális rendszerben tanulják a fiatalok a szakmát. Érettségivel zárul.
  • Szakgimnázium: oktatási, művészeti és kulturális területen jellemző iskolatípus. 4 év után érettségit ad, ezt követi az egy- vagy kétéves időszak, amikor szakmai végzettséget lehet szerezni.
  • Szakképző iskola: 3 éves iskolatípus, egy év alapozó képzés után két év duális rendszerben szakmát tanulnak a diákok. Ez az iskolatípus nem ad érettségit, de aki szeretné, utána technikumban folytathatja a tanulmányait.
  • Szakiskola: a sajátos nevelési igényű fiatalok számára fenntartott, szakképesítést adó, 2-4 éves iskolatípus.

A technikum tehát egyszerre ad szakmát és érettségit a gyerek kezébe  ebben emlékeztet a régi szakközépiskolára , és elméletileg egyetemre vagy főiskolára is tovább lehet ezzel a végzettséggel menni, a helyzet azonban a gyakorlatban nem ilyen egyszerű. Ötödik érettségi tárgynak ugyanis a szakmai vizsga számít a technikumban, ezt azonban csak azokon a felsőoktatási szakokon fogadják el, amelyeknek ez a profiljába illik. Aki tehát meggondolja magát  ami egy 14 évesen hozott döntés esetén könnyen előfordulhat  annak saját erejéből kell még egy hatodik tárgyból is érettségire felkészülni, ha egy más területen szeretne továbbtanulni.

A lényeg, hogy legyen sikerélménye

 Kevesen vannak, akik ennyi idősen már pontosan tudják, milyen szakmában képzelik el az életüket. Akik azonban mégis így érzik, azokat ebben érdemes támogatni  véli Standovár Sára gyermekpszichológus.  A szakma tanulása az esetek nagyobbik részében azoknál a diákoknál szokott felmerülni, akik iskolai teljesítménye nem a legmagasabb. Nekik sikerélményt adhat, és a pozitív énképüket erősíti, ha megtalálják azt az irányt, ahol fejlődhetnek, és amiben tehetségük van. Nem is szerencsés olyan iskolát erőltetni, ami a gyereknek már előreláthatóan túl erős lesz, mert innen csak kipörög, és amellett, hogy csak sikertelenséget tapasztal, végzettsége sem lesz.

A pszichológus azért hozzátette: hacsak van rá lehetőség, érdemes érettségit adó intézményt választani a gyereknek, mert a papírral a kezében több esélye lesz a továbbtanulásra akkor is, ha meggondolja magát, és egészen más irányban tanulna később tovább.

Ez a 2 magyar egyetem került be a világ legjobbjai közé: meglepetés is van a rangsorban

Kijött a Times Higher Education 2025-ös képzésterületi rangsora.

Elolvasom

Boomerek és Zoomerek - Miért nehéz a generációk közötti kommunikáció?

Steigervald Krisztián generációkutató a Femina Klub áprilisi előadásán arra keresi a választ, hogyan érthetjük meg egymás világát, hogy a különbözőségek helyett a kapcsolódási pontokra koncentráljunk. Hogyan lehet megtalálni a közös nyelvet a digitális bennszülöttek és az analóg világban felnőttek között? Milyen eszközökkel segíthetjük elő az együttműködést, és hogyan tanulhatnak a generációk egymástól, ahelyett hogy egymás ellen dolgoznának?

 

További részletek: feminaklub.hu/

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2025. április 9. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

(Borítókép: Maskot / Getty Images)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük