Az eredeti Csipkerózsika-történet igaz horror: néhol gyomorforgató részletei vannak

Csipkerózsika történetének legrégebbi változata nem gyerekeknek való.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.

Sóbors

Top olvasott cikkek

A Grimm testvérek, Jacob és Wilhelm Grimm a 19. század elején gyűjtötték össze a német népmeséket. Gyermek- és családi mesék című összeállításukban szerepeltek azok a ma már mindenki által ismert és szeretett klasszikus történetek, mint Hófehérke, Jancsi és Juliska vagy épp Csipkerózsika.

Ezeknek a történetek azonban, ahogy a népmesék általában, Európa sok táján voltak ismertek különböző változatokban. Csipkerózsika meséje például Itáliában is elterjedt volt, ráadásul egy nagyon komor formában.

Az eredeti Csipkerózsika-történet

1634-ben a Pentameron című mesegyűjteményben jelent meg egy, a Csipkerózsikához nagyon hasonlító mese Nap, Hold és Talia címen az itáliai költő, Giambattista Basile feldolgozásában.

A történet szerint egy nemes úrnak leánya születik, aki a Talia nevet kapja. Az apja összehívja a bölcseket, hogy jósolják meg a lánya jövőjét. A bölcsek szerint a kislány halálát egy lenszál fogja okozni. Az apa eltávolíttat a környékről minden orsót, ám amikor Talia fiatal lánnyá serdül, meglát egy öregasszonyt fonni, és megkéri, hadd próbálja ki ő is. Egy lenszál a körme alá fúródik, és meghal. Apja szép ruhákba öltözteti a halott lányt, egy székbe ülteti, majd rázárja a kastélyt, és többé vissza se néz.

Egyszer egy király jár arra. Bemászik az ablakon, megtetszik neki a halott Talia, a székből az ágyra fekteti a holttestet, “leszakítja a szerelem első gyümölcsét”, majd mint aki jól végezte dolgát, odébb áll. Talia halálában is megfogan, és kilenc hónap múlva ikreket szül. A szülés körül és utána tündérek segédkeznek. A gyerekeket anyjuk mellére teszik, amiből azonban nem jön tej, ezért az egyik csecsemő az anyja ujját kezdi szopni. Kiszívja a körme alól a lenszálat, és Talia felébred. Gyermekeinek a Nap és a Hold nevet adja.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az illatok terápiás ereje

Már megvásárolható a Femina első könyve:

A láthatatlan gyógyító

Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában?

_Promóció

A király közben elkezd visszajárni Taliához, azonban felesége, a gonosz királyné rájön, mi történt. Dühödt tervet eszel ki. A kastélyba hívatja Taliát és a gyerekeket, a szakácsnak pedig megparancsolja, hogy főzze meg az ikreket, és tálalja fel őket a királynak. A szakács szíve megesik a kicsiken, bárányból készíti el inkább a vacsorát, a gyerekeket pedig a felesége gondjaira bízza. A királyné azonban erről semmit nem tud, és negédesen biztatja a férjét, hogy egyen csak jó sokat.

Ez sem elég azonban a gonosz asszonynak. Hiába magyarázza neki Talia, hogy nem tehet semmiről, magatehetetlen volt, amikor a férje kikezdett vele, a királyné máglyára küldi. Talia a kivégzés előtt egyenként ledobálja magáról a ruháit, és minden darab után sikít egy nagyot. Már pont végez, mire a zajra kijön a palotából a király, és meglátja, mi történt. Felesége elmeséli neki, mit tett a gyerekekekkel. A király ezért a szakácsot akarja máglyára vetni, aki elmagyarázza, hogy az ikrek biztonságban vannak a feleségénél, így végül a királynét vetik a tűzre. Talia, a király és a gyerekek pedig boldogan élnek, amíg meg nem halnak.