Síró csecsemőt fotózott a bombázásakor, vérdíjat tűztek ki a fejére: a Bloody Saturday története

Vannak fotók, melyek beleégnek az ember emlékezetébe. Ilyen a magyar fotográfus, Kálmán Kata Kenyérevő gyerek című képe vagy Steve McCurry Afgán lány című fotója.

A Bloody Saturday vagyis H. S. Wong „Véres szombat” nevet viselő fotójának története az előbbiekhez hasonlóan ugyancsak megrázó.

A Bloody Saturday története

A fekete-fehér fénykép 1937. augusztus 28-án készült, néhány perccel azt követően, hogy a Sanghaji Déli pályaudvaron japán légitámadás ért civileket a második kínai-japán háború során. A pályaudvaron 1800 ember várakozott, elsősorban nők és gyerekek. Előfordulhat, hogy a Japán Birodalmi Haditengerészet pilótái katonai csapatmozgásnak vélték a nagy létszámú tömeget, mindenesetre a sanghaji lapok szerint kevesebb mint 300 ember élte túl a támadást. Az októberi Life magazin ennél kevesebb - „csak” 200 - halottról számolt be, de tény, hogy nem katonákat támadtak a japánok, hanem civileket.

A második kínai-japán háború részét képező sanghaji csata során a japán katonai erők megtámadták Sanghajt, Kína legnépesebb városát. A kínai Nemzeti Forradalmi Hadsereg épp blokádot hagyott a Huangpu-folyón, újságírók egy nemzetközi csoportja pedig megtudta, hogy a Japán Birodalmi Haditengerészet repülőgépei 1937. augusztus 28-án 14 órakor bombázni fogják a blokádot. Ezért aznap sokan gyűltek össze a Butterfield Swire épület tetején, hogy fényképeket készítsenek a bombatámadásról. Délután 15 órakor azonban még mindig nem lehetett látni a repülőgépeket, így a fotósok, riporterek nagy része szétszéledt. H. S. Wong, aki a Hearst Metrotone News híradó munkatársa volt, azonban maradt. Végül 16 órakor a Japán Birodalmi Haditengerészet 16 repülője jelent meg az égen, ekkor dobták a bombákat a Sanghaji Déli pályaudvaron várakozó civilek tömegére, akiknek nagy része a Hangcsouba tartó vonatra várakozott, hogy elhagyja az ostrom alatt lévő Sanghaj városát.

H. S. Wong a kép elkészültéről

H. S. Wong ekkor a háztetőről a romos vasútállomás felé vette az irányt, később így nyilatkozott arról, amit látott: 

- Szörnyű látvány volt. Halottak és sérültek voltak a síneken, a peronon. Végtagok hevertek mindenhol. Csak munkám segített elfelejteni azt, mit is látok. Megálltam, hogy újratöltsem a fényképezőgépemet. Ekkor észrevettem, hogy a cipőm átázott a vértől. Átsétáltam a vasúti síneken, és fotókat készítettem a háttérben az égő felső híddal. Aztán láttam, amint egy férfi felkapott egy babát a sínekről, és a peronra vitte. Majd visszament, hogy egy másik sérült gyereket hozzon. Az anya holtan feküdt a síneken. Ahogy fotókat készítettem erről a tragédiáról, hallottam a visszatérő repülőgépek zaját. Ekkor a gyerek felé rohantam, hogy biztonságba vigyem, de az apa visszatért. A japán repülők elhaladtak a fejünk felett. Már nem dobtak le több bombát.

A „Véres szombat” utóélete

Soha nem derült ki a sérült, síró baba kiléte, mint ahogyan az sem, hogy fiú vagy lány volt, hogy életben maradt-e, vagy sem. A fotós másnap előhívatta a képet, melyet 1937. szeptember közepétől a moziközönség már láthatott a híradóban. Becslések szerint egy hónappal később már 50 millió ember látta a fotót az Amerikai Egyesült Államokban és 30 millió az Egyesült Államokon kívül. A fotó megjelent nyomtatásban is, először a Life magazin adta közre 1937. október 4-i példányában. A híradóknak és az újságoknak köszönhetően a becslések szerint mintegy 136 millió ember látta a síró babáról készült háborús fotót egy hónapon belül.

A „Véres szombat” Amerikában japánellenes érzéseket keltett, illetve segített abban, hogy adományokat gyűjtsenek kínai segélyakciókhoz. A japán nacionalisták - bár nem tagadták a bombázás tényét - a fotót hamisítványnak nevezték, és 50 ezer dolláros vérdíjat tűztek ki H. S. Wong fejére. A fotós végül 1981-ben hunyt el cukorbetegség következtében. Ikonikus képe megjelent a 2003-as Time–Life 100 Photographs that Changed the World - Fényképek, melyek megváltoztatták a világot - című könyvben, illetve a National Geographic 2006-ban felvette a fényképet Concise History of the World: An Illustrated Timeline - A világ tömör története: illusztrált idővonal - című kiadványába.

Ritkán látott II. világháborús fotók

A szövetségesek és a tengelyhatalmak szembenállása több tízmillió ember halálát okozta, sokaknak pedig örökre tönkrement az élete. 

Képek: Getty Images Hungary

• híres fotó
• történelmi érdekesség
• háború
• japán
• kína
• világháború
• világhírű gyerekfotók
• Gyerek