Mi történik az inkubátorba tett babákkal? Az édesanya eddig gondolhatja meg magát

A babamentő inkubátorban talált csecsemőket mindig körüllengi egyfajta tündérmese-hangulat, hiszen nem tudni, honnan érkezett, egyszer csak oda csöppent egy aprócska élet a kórház elé kitett átlátszó dobozba.

Az  újságok írnak róla , megtudjuk, a csecsemős nővérek milyen nevet adtak neki, néhány napig szenzációnak számít, egy kicsit mindenki magáénak érzi a babát. Hogy azonban ezt követően mi történik vele, és vajon mi zajlik le az édesanyában, arra kevesen gondolnak.

Megkérdeztük a témában Köhler Kata pszichológust, a Mamakör társalapítóját és Mamakör csoportvezetőt, aki korábban szociális munkásként is dolgozott a gyermekvédelemben.

Mi történik az inkubátorba tett babákkal?

Magyarországon az első babamentő inkubátort 1996-ban helyezték el a fővárosi Schöpf-Merei kórház bejáratánál. A babamentő inkubátorok azért jöttek létre, hogy minél több, a szülőanya krízishelyzetéből adódó csecsemőgyilkosság legyen elkerülhető. Zalaegerszegtől Kisvárdáig jelenleg 38 ilyen inkubátort helyeztek el egészségügyi intézmények elé. A Nemzeti Népegészségügyi Központ oldalán megtalálható a magyarországi babamentő inkubátorok listája.

Aki babamentő inkubátorba teszi a gyermekét, az nem veszélyezteti a csecsemő életét, tette jogi értelemben titkos örökbeadásnak minősül. A csecsemő inkubátorba helyezését követően még van az anyának egy rövid ideje arra, hogy elhagyja a helyszínt, mielőtt az inkubátor csengője jelezne a kórház dolgozóinak. A rendőrség ilyen esetekben nem keresi a szülőket.

Hat hét

A baba, ha egészségügyi probléma nem indokolja, általában rövid ideig marad a kórházban, és az itt kapott, sajtóban megjelenő név is csak átmeneti. A kórház után ideiglenesen csecsemőotthonba helyezik el, és örökbeadásáról a területileg illetékes gyámhatóság dönt. Bár a csecsemő inkubátorba helyezését a törvény úgy értelmezi, mint a szülői felügyeleti jogról való lemondást, a biológiai szülőknek még ilyenkor is - a titkos vagy a nyílt örökbefogadáshoz hasonlóan - hat hét áll rendelkezésükre, hogy döntésüket megmásítsák.

- Ez azonban nagyon-nagyon ritka, talán Magyarországon nem is fordult elő, hogy a gyermekét az inkubátorba tevő édesanya meggondolta volna magát - mondja Köhler Kata.

Mi történik az anyákkal?

Ezek az anyák jellemzően azért választják a babamentő inkubátorokat, mert a titkosság és az a tény, hogy az ő személyük nem felderíthető, és nincs büntetőjogi következménye, nagyon fontos számukra.

- Ezekről az anyákról a tudatos névtelenség miatt nincsenek adataink, ezért nem történhettek közvetlen kutatások, interjúk a témában. Így lelkiállapotukra csak következtetni tudunk, leginkább az örökbeadásoknál megélt tapasztalatokból, az anyák megéléseiből - magyarázza Köhler Kata.

Gyakran későn észrevett terhességről lehet szó, az inkubátort mint végső megoldást választó anyák közül sok a hátrányos helyzetű, anyagilag, szociálisan kiszolgáltatott, függő helyzetben élő, valószínűsíthetően sokan fiatalkorúak, vagy esetleg már többgyerekes anyák, akik nem tudják vállalni az újabb baba felnevelését. És hogy mi játszódhat le egy anyában, aki gyermekét az inkubátorba téve, a babát mások gondjaira bízva, lemondott szülői jogairól?

- Az anya valószínűleg mindvégig titkolta a terhességet, és maga a szülés is titokban történhetett. Magyarországon sajnos még nincs lehetőség az anonim szülésre, így azok az anyák, akik babájukat nem tudják felnevelni, személyüket titokban tartva nem kaphatnak intézményi gondoskodást, nem részesülhetnek sem terhesgondozásban, sem kórházi ellátásban.

- Mind a szorongató titkolózás, a baba felvállalásának lehetetlensége, sokszor a mögötte húzódó kiszolgáltatottság, mind maga a titokban zajló szülés - egy roppant megterhelő, hosszantartó és igen magas stresszel járó pszichés állapot. A mindennapok látszólagos változatlanságának fenntartása mellett kell egyedül véghezvinnie. Lehet, hogy közben dolgozni jár, vagy ellátja a nagyobb gyerekeket, senki sem tud arról, hogy mi is zajlik benne, így támogatást sem várhat senkitől. Valószínűleg vádolja önmagát, bűntudat, kétely kíséri a döntését, és egyedül marad a nehéz érzéseivel is.

- A nő későbbi életére erős hatással lehet mindez. Bár kecsegtető lehet az az illúzió, hogy ha titokban tartotta a terhességet, otthagyta a babát az inkubátorban, és senki nem tudja róla, hogy mi is történt, az olyan, mintha az egész meg sem történt volna. Mintha az élet mehetne minden változás nélkül tovább. De persze ez csak egy illúzió. A titok természetéből adódóan a későbbi segítségtől is megfosztódik ez az anya.

A babamentő inkubátorok kritikája

A babamentő inkubátorok létének sajnos van egy olyan üzenete, hogy a nőnek lehetősége van rá, hogy minden segítség és támogatás nélkül világra hozzon egy gyereket, és döntsön róla. De ezt a döntést egy gazdaságilag és szociálisan pokoli nehéz, továbbá nagyon kiszolgáltatott élethelyzet eredményezi.

- Az ellenzők fő kritikája az inkubátorok ellen az, hogy cseppet sem biztos, hogy a babamentő inkubátorba az anya döntése alapján kerül a baba. Lehet, hogy nem is az anya helyezi oda a gyermekét, akár az anya akarata ellenére is megtörténhet ez.

Bár látszólag a babamentő inkubátor védi azt az anyát, akinek fontos, hogy a személye titokban maradjon. És valóban, büntetőjogi eljárás nem indul ellene, ám a névtelenségnek ára van.

- Az anonimitás érdekében a legkockázatosabb terhességet és szülést vállalja fel az anya, hiszen általában teljesen egyedül - a védőnői szolgálatot, a hivatalos terhesgondozást is kikerülve -, minden támogatás nélkül hordja ki és szüli meg a babát.

Mi lenne jobb, mint a babamentő inkubátor?

Bár a babamentő inkubátorok sok csecsemőgyilkosságot megelőzhetnek, ám tulajdonképpen egy kényszermegoldást jelentenek, és azt az üzenetet hordozzák magukban, hogy ha krízishelyzetbe kerülsz, nincs segítség. A cél egyfelől a nem kívánt terhességek megelőzése lenne, hogy ez a fent vázolt helyzet ne alakulhasson ki.

- Ehhez pedig lényeges az edukáció, a felvilágosítás, valamint a fogamzásgátló eszközök ingyenessé vagy legalább elérhetővé tétele azokban a régiókban, azoknak a nők számára, akik ezt nem tudják megfizetni.

Másfelől, amennyiben mégis kialakult a nem kívánt terhesség, fontos, hogy a nő kapjon segítséget, legyenek alternatívái, hogy a döntése ne pusztán egy krízishelyzetre adott válaszreakció legyen. Ehhez arra is szükség lenne, hogy a várandós nő számára kínálkozó alternatívákat úgy lehessen átbeszélni valakivel, hogy ne kelljen a nőnek attól félnie, hogy a terhesség felfedésének bármilyen negatív következménye lehet:

- Ne kerüljön be automatikusan egy olyan rendszerbe, amelybe nem akar bekerülni. Nem biztos, hogy a védőnői hálózat a legmegfelelőbb ehhez, hiszen az is egyfajta alá-fölé rendeltségi viszonyt feltételez: sokszor a védőnők döntenek arról, hogy az anya lakókörnyezete alkalmas-e egy baba számára. Fontos lenne, hogy a várandósok hozzáférhessenek más alternatívákról való ismeretekhez, megismerjék a nyílt és a titkos örökbefogadás lehetőségét, kapjanak információt az anyaotthonokról mint lehetséges átmeneti megoldásról, a baba megtartásakor őt illető támogatásokról is tudhassanak. Legyen esélyük arra, hogy a lehetőségek közül a saját legjobb döntésüket meghozhassák - vázolja fel a helyzetet Köhler Kata.

- És természetesen mindemellett fontos lenne ezeknek a történeteknek a társadalmi összefüggéseit kihangosítanunk, a kiszolgáltatott élethelyzetek mögé látnunk, az ellátórendszerek hiányosságát felülvizsgálnunk. Egy-egy inkubátorba helyezett “tündér” mögött sok-sok lemondás, fájdalom, veszteség rejtőzik.

Amikor a babamentő inkubátorba tett kicsik felnőnek

- Az inkubátorba tett babák hat hét után örökbe adhatóak, és nagyon nagy “kereslet” is van az ilyen pici babák iránt - az elhagyó anyák biztonságban tudhatják majd gyermeküket. Van azonban egy nagyon fontos szempont, amire kevesebb figyelem irányul: a babák joga a saját életükről, eredetükről való tudáshoz. Mindenkinek joga van ismerni a származását, e nélkül az identitás sérül, hézagok keletkeznek benne, félelmetes vagy éppen vágyott fantáziák töltik ki az űrt.

- A szakemberek ma már egyre inkább a nyílt örökbefogadást pártolják. Az inkubátorba tett babák esetében azonban egy élethosszig tartó titok lengi be a származást, melyet képtelenség felderíteni. Egy szakmai csapat projektje ezen próbál változtatni, szeretnék majd elérni, hogy az anya létének titkossága mellett a babák megkaphassák az őket illető “emlékeket”, akár szülői üzenet vagy a ruhájuk megőrzése révén - tekint bizakodón a jövőbe Köhler Kata.

Olvass tovább: 15 évesen adta örökbe újszülött kisfiát, 20 év múlva találkoztak

Holly Shearer 15 évesen hozta világra kisfiát, és úgy döntött, örökbe adja a babát, hogy egy olyan szerető párhoz kerüljön, akik tudják neki biztosítani azokat az életkörülményeket, amiket ő nem.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• pszichológus
• újszülött
• örökbefogadás
• csecsemő
• babamentő inkubátor
• Gyerek