A homoszexualitás első jelei kisgyerekkorban

A homoszexualitás már gyerekkorban hírt adhat magáról. De gyakoribb, hogy a kicsi csupán keresi a helyét a világban, és eközben csak kipróbál bizonyos szerepeket, közöttük olyanokat is, melyek inkább az ellentétes neműekre jellemzőek. Ám bármi legyen is a helyzet, a nem megfelelő szülői magatartás életre szóló sebeket okozhat a csemetében. Tudd meg, hogyan kezeld a dolgot!

Hogyan lesz valaki homoszexuális?

Máig sem tisztázott, mi az oka annak, ha valaki érzelmileg, illetve szexuálisan a saját neméhez vonzódik, ám az általánosan elfogadott nézet szerint a homoszexualitás több tényező együttes fennállása esetén jöhet létre.

Biológia és genetika

A tudósok azt feltételezik, hogy ez a nemi irányultság már az anyaméhen belül elkezd kialakulni, ebben pedig bizonyos hormonális folyamatok mellett a genetika is szerepet játszik. Ezt támasztja alá az a megfigyelés, mely szerint az egypetéjű ikrek szexuális orientációja szinte mindig megegyezik, a kétpetéjűeké viszont nem feltétlenül. Mindazonáltal a gének nem határozzák meg azt, hogy a születendő gyermek melyik nemet preferálja majd. Inkább különböző temperamentumbeli sajátosságokat kódolnak bele, melyek révén a lánygyerek fiússá, a fiúgyerek lányossá válhat - ám ekkor még semmiképpen sem beszélhetünk homoszexualitásról.

Környezeti befolyások

A szakemberek között sincs egyetértés abban a kérdésben, hogy a szülői befolyásnak van-e jelentősége a gyerek későbbi nemi irányultságát illetően, ha pedig igen, mekkora.

Annyi azonban bizonyos, hogy a homoszexuálisok jelentős hányadának kapcsolati zavarai voltak az azonos nemű szülőjével kicsi korában, amikor is a korai férfi-, illetve női identitása elkezdett kialakulni.

Elképzelhető tehát, hogy az érintettek ily módon nem csupán a szülővel, hanem az általa képviselt férfiassággal vagy nőiességgel sem tudtak azonosulni. Ez az állapot pedig a saját nemük felé irányíthatja szexuális érdeklődésüket, főként abban az esetben, ha alkatuknál fogva érzékenyebbek.

A tapasztalatok szerint nagyobb valószínűséggel válnak homoszexuálissá a csonka családban felnövő gyerekek is. Különösen igaz ez akkor, ha az édesanya egyedül neveli fiúgyermekét, miközben édesapa nincs jelen annak életében, vagy felületes a kapcsolatuk. Így a kicsi nem lát maga előtt olyan férfimintát, amit követni tudna, ezért elképzelhető, hogy a női szerepkörrel azonosul, melyet viszont a körülményekből adódóan jól ismer.

Közrejátszhat a homoszexualitás létrejöttében az is, ha bármelyik szülő ellenkező nemű gyereket várt, és tudat alatt a gyerek tudtára adja csalódottságát. Emiatt ugyanis súlyosan sérülhet a kicsi önértékelése, és, ha nem is lesz homoszexuális, a későbbiek során egyfajta nemi szerepzavarba kerülhet.

A kultúra hatása

A fentieken túl nem hagyható figyelmen kívül a kultúra hatása sem. A társadalom általában már kisgyerekkortól hangsúlyozza a nemek közötti különbségeket, illetve mást és mást vár a két nem képviselőitől. Ha egy lány fiúsan viselkedik, a környezete hajlamos lehet őt fiúként kezelni, és, bár nem érzi magát annak, a nyomás hatására előfordulhat, hogy többet lesz együtt velük, mint azonos nemű kortársaival. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy a lányok válhatnak számára érdekesebbé. A nemtől elvárható viselkedés és a homoszexualitás közötti összefüggésre több jelentős kutatás is rávilágított.

Nem tanulási folyamat eredménye

A közhiedelem szerint a rossz tapasztalatok is megváltoztathatják a gyerek, de még inkább a serdülő érdeklődését. Ám a szakemberek szerint a szexualitásnak ez az alternatívája nem egy tanulási folyamat eredményeképpen alakul ki. A megfigyelések arra világítanak rá, hogy a később homoszexuálissá váló kamasz már azelőtt sejtette-érezte másságát, hogy első szexuális tapasztalatait megszerezte.

Homoszexualitásra utaló jelek

Óvodás vagy akár bölcsődés korában szinte minden gyerek szereti kipróbálni, milyen lehet a másik nemhez tartozni. Ezek a korai dolgok nem feltétlenül jelentik azt, hogy a gyerkőc a saját neméhez vonzódik, ám az esetek egy kis részében a későbbi homoszexualitás előfutárai is lehetnek.

Más szeretne lenni

Későbbi homoszexualitásra utalhat, ha a gyerek időről időre hangot ad annak, hogy jobban szeretne a másik nemhez tartozni, esetleg azt is állítja, hogy valójában ahhoz tartozik.

Felveszi a másik nem szokásait

Az is árulkodó lehet, ha a gyerkőc az ellenkező nemre jellemző ruházatot és más külső jegyeket részesít előnyben. Meg kell azonban jegyeznünk azt is, hogy kíváncsiságból szinte minden apróság kipróbálja, lány vagy fiú létére milyen a másik bőrébe bújni, anélkül, hogy a saját neméhez vonzódna. Ha mindez rendszeressé válik, és az idő múlásával nem szokik le róla a gyerkőc, lehet, hogy szexuális téren is más. Ezt támasztja alá az is, ha gyakrabban és szívesebben játszik az ellenkező nemre jellemző játékokkal, és a szerepjátékokban is következetesen az ellenkező nem szerepét választja.

Ellenkező neműekkel barátkozik

Árulkodó lehet az is, ha inkább az ellenkező nemű kortársaival játszik. Ez azonban előfordulhat akkor is, ha egy gyerek egyszerűen csak fiús vagy lányos, és könnyebben találja meg a másik nemmel a közös hangot. Ezek a megnyilvánulások önmagukban nem jelentik azt, hogy a gyerek elutasítja a saját nemét, vagy éppen a jövőben szexuálisan ahhoz fog vonzódni. Nagy valószínűséggel csak arról van szó, hogy a kicsi személyisége más, mint általában az azonos nemű társaié, ezért könnyebben megtalálja a hangot a többiekkel.

Így kezeld!

Ha felébred benned a gyanú, hogy gyermeked talán a későbbi homoszexualitás első jeleit mutatja, semmiképpen ne mondj vagy tegyél semmit meggondolatlanul.

Lehetséges ugyanis, hogy a legjobb szándékod ellenére is több kárt okoznál csemetédnek, mint hasznot, hiszen hirtelen nem tudnád empatikusan kezelni a helyzetet. Feltétlenül fordulj tehát gyermekpszichológushoz, aki szakszerű segítséget nyújthat.

A szakember neked is segítséget adhat abban, hogy megtanuld elfogadni gyermekedet, aki nem egészen az elvárásaidnak megfelelően viselkedik. A legtöbb, amit szülőként tehetsz, hogy minden lehetséges módon érezteted a kicsivel, hogy teljes mértékben elfogadod őt, és ezt a tudomására is hozod.

Ha gyermeked megnyilvánulásai nem felelnek meg bizonyos sztereotip társadalmi elvárásoknak, még nem kell úgy érezned, hogy összedőlt a világ, előfordulhat ugyanis, hogy nem nemi irányultságában, csak egyszerűen a jellemében más, mint a többiek. Semmi esetre se kényszerítsd a gyereket arra, hogy változtasson a magatartásán, ugyanis lehet, hogy éppen ezzel ejtenél sebeket az identitásán.

Ily módon ugyanis belekényszerül egyfajta szerepjátékba, melynek során folyamatosan kontrollálnia kellene magát, és végül arra a következtetésre jut, hogy valami olyasmi van benne, ami nem elfogadható. Ez pedig a későbbi nemi identitásától függetlenül komoly torzulást okozhat a lelkében.

• nemiség
• gyereknevelés
• kisgyerek
• Gyerek