Ilyen volt kollégiumban élni a 80-as években: mennyi minden változott azóta?
Sokan biztosan a mai napig szívesen gondolnak vissza a gondtalan diákévekre, a kollégiumi létre.
A középiskolai évek alatt a kollégiumi lét egyet jelentett a szabályok kötelező betartatásával, a pedagógiai felügyelettel, a napi kétórás szilenciummal, az alkohol- és cigitilalommal, vagy a 10 órai lámpaoltással.
Az már más kérdés, hogy mennyire vették komolyan ezeket a szabályokat az akkori kollégisták, hiszen mindig akadt egy-egy diák, aki megszegte a kollégiumi előírásokat, és gyakran tört borsot a nevelők orra alá. A közösen végzett csínytevéseknek pedig igazi csapatépítő jellege volt.
Nosztalgikus fotókon a régi idők kollégiumai és kollégistái
Ezzel szemben a főiskolai, egyetemi kollégiumi élet az önállóság felé vezető út első lépcsője volt, amit sokan ki is használtak. Az órák látogatása - vagy épp elodázása - mellett volt idő bulizásra, ismerkedésre is. A 80-as években sem volt másképp, mint manapság: talán annyi különbséggel, hogy a régi bútorok és vaságyak helyett többnyire modernebb berendezések kerültek a szobákba.
Sokan biztosan a mai napig szívesen gondolnak vissza a gondtalan diákévekre és arra, milyen szép emlékekkel, élményekkel, barátságokkal gazdagodtak abban az időben. Nézd meg a nosztalgikus fotókat!
A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?
A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.
Promóció
(Borító- és ajánlóképek: Fortepan/Urbán Tamás, Semmelweis Egyetem Levéltára.)















