Te sem értetted alsóban, mit ünneplünk október 23-án? 10 perces videó általános iskolásoknak
Kíváncsi a gyerek, de nem igazán érti az október 23-i eseményeket? Ezt nézzétek meg együtt!

Valószínűleg mindenki, aki a rendszerváltást követően volt általános iskolás, emlékszik azokra az iskolai tornatermekben töltött, fullasztó levegőjű délelőttökre, amikor olyan fontos, nemzeti dolgokról emlékeznünk mely, melyek lényegéről és miértjéről hosszú éveken át fogalmunk sem lehetett.
A március 15. még egyszerűbb volt, hiszen ott volt Petőfi mint központi figura és a Nemzeti dal, melynek forradalmi hevületéből valami már a gyermeki tudaton is átszűrődött. Október 23. azonban keményebb dió volt.
Mit ünneplünk október 23-án?
Számos film készült a témában, melyek akár segíthetnek is az 1956-os történések megértésében, ám ezeknek jó részét 12 éven aluliaknak nem ajánlják. Így a kisiskolások számára sokszor éveken át egy tankokkal, fegyverekkel, őszi köddel, lyukas közepű magyar zászlókkal körülhatárolt homályos folt csupán 1956. október 23. Hogy a 12 év alatti korosztály egy kicsivel többet megérthessen a forradalmi eseményekből, abban sokat segíthet az alábbi háromrészes videónapló középső epizódja, melyet Tóth Tamás tanító állított össze.
Mindenképpen együtt érdemes a gyerekkel megnézni a videót, hiszen biztosan számos kérdést fel fog tenni közben és utána is. A videó korabeli felvételekből lett összevágva, így érzékletesen adja vissza a majd hetven évvel ezelőtti események hangulatát.
Az 1956-os forradalom kitörése
Az 1956-os események a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének október 23-ai megmozdulásával indult: a lengyelországi felkeléssel vállaltak szolidaritást. A budai Bem József térre szervezett tüntetés a Petőfi szobornál folytatódott, ahol Sinkovits Imre elszavalta a Nemzeti dalt. Ezzel párhuzamosan a debreceni egyetemisták is megmozdulásokat szerveztek, a karhatalom itt alkalmazott először fegyveres erőszakot a demonstrálókkal szemben.
A fővárosi utcákra sereglő nagyjából 200 ezer ember a Parlament elé vonult és „Rákosit a Dunába, Nagy Imrét a kormányba” jelszavakkal követelte Nagy Imrét az ország élére. Nagy Imre volt a párton belül Rákosi ellenpólusa, akit 1953 júliusában miniszterelnöknek neveztek ki. Ezt követően leállította az erőszakos téeszesítést, megszüntette a kitelepítéseket, internálásokat, felfüggesztette a koncepciós pereket. 1956. október 27-én létrejött a koalíciós kormány, és november 4-éig úgy tűnt, hogy a szabadságharc sikeres volt. November 4-én azonban szovjet túlerő áramlott be az országba, és november 11-éig leverték a forradalmat, melyet véres megtorlások követtek.

Boomerek és Zoomerek - Miért nehéz a generációk közötti kommunikáció?
Steigervald Krisztián generációkutató a Femina Klub áprilisi előadásán arra keresi a választ, hogyan érthetjük meg egymás világát, hogy a különbözőségek helyett a kapcsolódási pontokra koncentráljunk. Hogyan lehet megtalálni a közös nyelvet a digitális bennszülöttek és az analóg világban felnőttek között? Milyen eszközökkel segíthetjük elő az együttműködést, és hogyan tanulhatnak a generációk egymástól, ahelyett hogy egymás ellen dolgoznának?
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. április 9. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Tizenéves forradalmárok
A forradalmárok jó része tizenéves, akik alig néhány évvel voltak idősebbek a mai általános iskolás korosztálynál. Ők voltak a pesti srácok, akik ifjúkori hévvel, de felnőtt módjára harcoltak a szabadságért, közülük 3300-an életüket is adták a hazáért. A videó első része a forradalmat megelőző eseményekről szól, a harmadik, befejező rész pedig a forradalom leveréséről.
1956-os kvíz
Mivel ez az esemény mára már a kultúránk részévé vált, így minden évben fontos megemlékezni róla - és néha felfrissíteni az órán tanultakat.
Műveltségi kvíz az ’56-os forradalomról: tudod, melyik verset szavalták a felkelő diákok?
Kvíz!
ElolvasomBorítókép: Fortepan / Nagy Gyula