12 népszerű étel, ami rosszat tesz az agynak
Nem lusta, mégis rosszul teljesít? Az étrend is okozhatja.
Dia
Virsli
Akadnak ugyan jó minőségű, valóban húspépből készült virslik, de a boltok polcain sokkal több a silányabb változat, amit nyesedékkel, szójával, csontpéppel és színezékkel dúsítanak, így csekélyke tápanyagot nyerhet belőle a gyerek szervezete. Frankfurti levesbe aprítva vagy főzelékkel fogyasztva egészen más, mintha a lurkó rendszeresen a suli büféjéből vásárolt hotdoggal helyettesíti az uzsonnát, esetleg kizárólag fehér kenyérrel fogyasztja. Az étkezése így nem sokat lendít majd az agyműködésén.
Dia
Hamburger
A gyorséttermekben kapható hamburgerek többsége nem éppen válogatott alapanyagokból készül, így senkit ne tévesszen meg az a tény, hogy sajt és némi zöldség is van bennük. A húspogácsa sem minden esetben csak marhahúsmasszából készül, amit már a faforgácsszerű állaga is sejtet. A hozzáadott, túlszínezett lapkasajt is távol áll a valódi társaitól, hiszen körülbelül annyi értékes tápanyagot tartalmaz, mint egy műanyaglap. Sokkal jobb, ha alkalomadtán otthon, teljes kiőrlésű magvas zsemléből és kevésbé telítő alapanyagokból állítod elő a hamburgert, ha képtelen megválni tőle a porontyod.
Dia
Fehér kenyér
A fehér kenyér legfőbb problémája a liszt, amiből sütik. Az előállítása során ugyanis a búza tápanyagokban és rostokban gazdag részeit eltávolítják, és csupán a keményítőt és fehérjét tartalmazó magbélt hasznosítják. Pedig a legtöbb rostot a korpa tartalmazza, míg a búzacsíra remek E- és B-vitamin forrás. A teljes kiőrlésű liszt esetében ezek az értékes összetevők nem vesznek el, sőt, bizonyos esetekben négyszer annyi a tápértékük, mint a finomított változataiknak. Ezért egészségesebbek a teljes kiőrlésű kenyérfélék, melyek ráadásul rostokkal könnyítik az emésztést, ezáltal a méreganyagoktól is segítenek megszabadulni.
Dia
Mirelit pizza
A boltokban és gyorséttermekben kapható mirelit pizzák nem összekeverendők az olasz elven készült, friss, könnyed és vitamindús alapanyagokból összeállított társaikkal, melyekhez az előbbieknek nem sok köze van. Ezek csupán tartósított tésztaalapból, ketchupból és konzervgombából állnak össze, hasonló műsajttal dúsítva, mint ami a hamburgerek többségében található. A tápértékük igen kevés, viszont telítik a gyomrot, ami szintén megnehezíti a gyerek számára a koncentrálást és a tanulást.
Dia
Instant leves
Az instant levesektől sem kapnak lendületet a csemetéd agytekervényei, hiszen tápértéküket tekintve inkább a nesze semmi fogd meg jól kategóriába tartoznak. Bár egyik-másik tartalmaz szárított zöldségeket, ettől még távolról sem súrolják a friss zöldségekből készített ételek szintjét.
Dia
Hamis csoki
Úgy tartják, hogy a csoki felpörgeti az agyat, ezért gyakran ajánlják szellemi megmérettetések előtt. Ám ez a feltételezés egy picit sántít. A magas kakaótartalmú étcsokoládé flavonoidokat tartalmaz, ezért antioxidáns hatású. Az agyoncukrozott kakaómasszából készült, mesterséges adalékokkal dúsított csokoládéutánzatok azonban inkább károsak. Mivel a teljesítménycsökkenés a vércukorszint esésének a következménye is lehet, ebben az esetben hirtelen tuningot adhat a zsírban és szénhidrátban gazdag csoki, de a cukrot hamar feldolgozza a szervezet, a hatása pedig gyorsan elillan.
Dia
Pékáru
Az édes pékáruk valóságos szénhidrátbombák, melyek felesleges munkát adnak a szervezetnek. A magas cukortartalmuk rögtön felszívódik a vérben, így hiába adnak energiát, az igen hamar elpárolog, miközben nagy adag inzulinmennyiségre van szükség a feldolgozásukhoz. Bár nagyon laktatnak, de ezzel egyúttal be is fárasztják a gyereket, a tápanyagértékük pedig igen csekély. Ráadásul a cukor megakadályozza, hogy a C-vitamin felszívódjon. A teljes kiőrlésű, csökkentett cukortartalmú változatok sokkal hasznosabbak.
Dia
Halrudacskák
Egyes tengeri halak húsa az értékes omega-3 zsírsavakban bővelkedik, melyek nagyon jót tesznek az agyműködésnek. Ám a panírozott halrudacskák csupán a halfogyasztás illúzióját nyújtják. A többségük nem filéből, hanem halreszelékből készül, amit mesterséges adalékanyagokkal tartósítanak. Körülbelül olyan a tápanyagértékük, mint a szárított zöldségeké. Persze, akadnak minőségi termékek is ebben a kategóriában, így nem árt átböngészni az összetevőket a csomagoláson.
Dia
Kekszek
Azok a kekszfélék, melyek nem teljes kiőrlésű lisztből készülnek, az ízükön kívül más jó dolgot nem igazán tudnak felmutatni. A szervezet csak minimális hasznosítható tápanyagot talál bennük, ám még azt a keveset is nyomban ellensúlyozzák a térfogatnövelő és lisztkezelő szerek, illetve a különféle mesterséges aromák és színezékek. Ráadásul rengeteg cukrot tartalmaznak, amitől a kicsik fáradékonyabbak lehetnek, de az agresszív viselkedésre hajlamos gyerekeknél felerősíthetik a belső izgatottságot.
Dia
Gabonapehely
A teljes kiőrlésű gabonapehely egészséges, ráadásul olyan vitaminokkal dúsítják, melyek kifejezetten jót tesznek az agyműködésnek. A cukros, színezett, fehér lisztből készült agytompító verzióik azonban már kora reggel vércukor-ingadozást okoznak, ami kihat a gyerek közérzetére, és befolyásolja a koncentrációképességét.
Dia
Sertéshús
A húsban lévő tápanyagokra és fehérjékre nagy szüksége van a fejlődő szervezetnek, kiváltképp az agynak. Ám a vöröshússal kapcsolatban mértékletességre intenek az orvosok, rendszeres fogyasztásra inkább a fehér húsokat javasolják. Bár a marha vörös húsa segít a vérképzésben, a gyakran fogyasztott nagy kalóriatartalmú, zsíros sertéshús többet árt, mint használ. Egysíkú, rostmentes étrend mellett tönkreteszi a bélrendszert, a hirtelen agytompító hatása pedig abban nyilvánul meg, hogy elnehezíti a gyomrot és az megemésztése elveszi az energiát a szervezettől.
Dia
Chips
A chips gyorsan űzi az éhséget, viszont olyan, mintha lufival kínálnád a gyereked, ami hamar kipukkan. A magas zsírtartalmának köszönhetően elnyomja az éhségingert, de tulajdonképpen a szervezet és az agy sem lakik jól, mert semmi hasznosíthatót nem nyújt számukra. Ráadásul a magas sótartalmával megköti a vizet, ezáltal lassítja az anyagcserét és a méreganyagok távozását.
