Férfinak hitték, de nő volt a viking harcos: DNS-vizsgálat bizonyítja a tényt

A talált emberi maradványok egy viking harcos nőéi lehettek.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
A talált emberi maradványok egy viking harcos nőéi lehettek.

Lapozgathatnánk vissza a képzeletbeli könyvben, hol és mikor csúszhatott be a tévképzet, hogy a vikingek csak nagy darab, hosszú hajú, vad természetű férfiak lettek volna, akik hajókkal szelték a vizeket, sorra vívva harcaikat ellenségeikkel. Bár e tulajdonságok zöme stimmel, egy valami mégsem: ellentétben azzal, amit sokan gondolnak, a harcosok között nők is voltak.

A történelemben és archeológiában jártasak természetesen erre utaló feljegyzésekből ezt jól tudják, de erre a tényre már egyéb tudományos bizonyíték is született, mégpedig vikingek földi maradványainak DNS-vizsgálata során.

A viking harcos nő

Sokáig maguk a szakértők is tévedésben voltak. Európa-szerte viking harcosok temetkezési helyeinek ezreire bukkantak régészeti ásatások során. Az az elmélet terjedt el, hogy azok a viking sírok, amelyekben fegyvereket találtak, férfiaké voltak, azok pedig, amelyben ovális brossal temették el a holtat, nőké. Mindaddig élt ez az elgondolás, mígnem 2017-ben Charlotte Hedenstierna-Jonson és más kutatók az Uppsala és a Stockholmi Egyetemről alaposabban meg nem vizsgáltak egy mindig férfinek hitt viking csontvázat.

Svédország északi területéről származott, Birka városából, ahol egyébként mintegy 3 ezer viking sírt találtak már, nemcsak harcosokét, de kereskedőkét, kézművesekét is egyaránt. A sírnak a Bj 581 jelet adták, és a 19. században tárták fel.

Az említett újravizsgált emberi maradványt egy karddal, baltával, nyilakkal, harci késsel, lándzsával, két pajzzsal, két lóval és egyéb harci eszközökkel temetve találták meg.

Világos volt a szakértők számára, hogy magas rangú katonatiszt lehetett, és jó ideig az is, hogy férfi volt. Annak ellenére is, hogy egy 1970-es csontvizsgálat is arra mutatott a csípő- és arccsont alapján, hogy női maradványokról van szó. Az archeológusok egyszerűen a hátuk mögé dobták a feltételezést, mondván, aki ilyen harci felszereléssel volt eltemetve, nem lehetett nő.

2017-ben, amikor ismét megvizsgálták ezt a csontvázat, immáron DNS-vizsgálat is történt, és egyértelművé vált, hogy a magas rangú viking katonatiszt nő volt. Mint közben kiderült, több olyan ásatás is volt már, ahol hasonlóan nőinek tűnő maradványokat tituláltak csak a felszerelések miatt férfi viking harcosok csontjainak.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

Persze, mint az lenni szokott, még most is vannak, akik hitetlenkedve állnak hozzá, hogy női viking harcosok létezhettek volna. Szigorúan a szemellenzőjük mögött maradva azt mondják, biztosan összecserélhették a csontokat a laborban, az eredeti férfi csontokat más nőiekkel, mert a fegyverek nem tartozhattak viking nőkhöz. A két oldal egymásnak feszül, de a több más hasonló eset, illetve a DNS-vizsgálat is az új elméletet igazolják - másfelől pedig, ugyan miért is ne lehettek volna női viking harcosok?

Időszámításunk előtt 6000: jó évjárat lehetett a világ legrégibb bora?

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük