Őrültnek hitték, pedig csak magyarul beszélt: elmegyógyintézetbe zárták Victor Gyoryt, fél év után sikerült kihozni őt
Elektrosokkot is alkalmaztak a férfinál, akit amiatt hittek őrültnek, mert magyarul beszélt.

victor-gyory-tortenete-borító
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Az elmegyógyintézetekről a mai napig él egy olyan kép az emberekben, hogy rémisztő helyek, ahol szörnyű körülmények között, kiszámíthatatlan mederben zajlik az élet. Ez a sztereotípia valószínűleg a múltból ered, amikor valóban nem voltak ritkák a kegyetlen kezelési módszerek és az embertelen állapotok.

A viktoriánus korban például gyakran előfordult, hogy a nőket amiatt zárták pszichiátriára, hogy megtanítsák nekik az „illő” viselkedést, de Nellie Bly története is jól rávilágított arra, hogy akár amiatt is bekerülhetett valaki az intézetbe, mert más volt az anyanyelve vagy a kultúrája.

A férfi, akit anyanyelve miatt zártak elmegyógyintézetbe

A magyar származású Victor Gyory története nem is olyan régen hatalmas visszhangot váltott ki a sajtóban, és hatására ismét nagy változások következtek a mentális gondokkal küzdő betegek kezelésében. A férfi életéről nem lehet sokat tudni, és fénykép sem maradt fent róla, annyi azonban biztos, hogy a II. világháború végén a koncentrációs tábort is megjárt Gyory Amerikába emigrált, ahol a Pennsylvaniában található Radnorban, a Valley Forge Katonai Akadémián vállalt munkát mosogatóként. 1969 áprilisában öngyilkosságot kísérelt meg, emiatt pedig a philadelphiai Haverford Állami Kórházba került.

A Haverford Állami Kórház Philadelphiában
A Haverford Állami Kórház Philadelphiában
Fotó: TIDPhotography / Twitter

A férfi nem igazán beszélte az angolt, csak magyarul tudott, ami az orvosok számára felért egy halandzsával, ezért úgy hitték, hogy zavartan viselkedik, őrültnek titulálták, és paranoid skizofréniát állapítottak meg nála. A betegséget abban az időben gyakran próbálták elektrosokk-terápiával kezelni, ez pedig Gyory esetében sem volt másként, a férfin akarata ellenére alkalmazták a drasztikus módszert. A magyar bevándorló hónapokig, heti három alkalommal kapta teljesen indokolatlanul a terápiát, végül az elmegyógyintézet három alkalmazottjának feltűnt a dolog, és értesítették az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért (CCHR) nevű szervezetet.

Thomas Szasz
Thomas Szasz
Fotó: Barbara Alper / Getty Images Hungary

A szervezet ügyvédje, John Joseph Matonis mellett a magyar származású alapító tag, a pszichiáter Thomas Szasznak is köszönhető volt, hogy Gyory esetével gyorsan elkezdtek foglalkozni. 1969 júliusában már a Delaware County Daily Times is írt a bírósági tárgyalásról, Matonis kérte a terápia befejezését, Szasz pedig megvizsgálta. Szeptemberben végül pont kerülhetett az ügy végére, hiszen szabadon távozhatott a kórházból, később pedig megtámadta az akarata ellenére történő kezelése alkotmányosságát.

A cikk az ajánló után folytatódik

A történethez azonban az is hozzátartozik, hogy az 1969-ben létrejött CCHR másik alapítója a Szcientológia Egyház, ami agresszívan pszichiátriaellenes, valamint Thomas Szasz is gyakran kritizálta élesen az elmegyógyintézetek működését és létjogosultságát, Gyory kálváriáját pedig az első sikertörténetükként említik mindenhol. Sokak szerint a férfi a szervezet hatására ment bele a pereskedésbe, és bár az eset valóban megtörtént, az is elég gyanús lehet, hogy szinte semmilyen információ és kép nem maradt fent a későbbi életéről sem - a teljes igazságot pedig valószínűleg már soha nem fogjuk megtudni.

Megrázó képek az elmegyógyintézetből: régen még egészen más volt

A durva pszichiátriai kezelések helyett ma már humánusabbakat alkalmaznak.

(Borítókép forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük