Misztikus oszlopok a Stonehenge alatt: már radarral vizsgálják, hogy rájöjjenek a titkára
A Stonehenge nem annyi, amennyit látunk belőle: a föld alatt további részekre bukkantak a kutatók.
A Kr. e. 2500-2100 táján, Angliában, Wiltshire-ben, Salisburytől 13 kilométerre északra, óriási kőtömbök és földsáncok együtteséből épült Stonehenge egyike a világ legmisztikusabb emberi alkotásainak. Nem hiába vált ismert, kedvelt turistacélponttá és kutatások sorának tárgyává. Felfedezése a mai napig nem ért véget, ám nemcsak a felszín felett, hanem alatta is különös leletekre bukkantak a kutatók vizsgálata során.
A Stonehenge látható része egy körkörös szerkezetű, árokkal körülvett építmény, melyet belül patkóalakban elhelyezett, vízszintesen összekötött oszlopok alkotnak, északkeleti bejáratához pedig hosszú sugárút vezet.
Bár kutatása 1919 óta zajlik, a mai napig számos titok lengi körbe köveit. Nem tudják biztosan, milyen kreatív technikával kerültek a területre a monumentális tömbök, melyek távolabbi tájakról - a külső kör kövei 32, a belsőé 225 kilométerről - származnak. Kérdés az is, miként helyezték el ezeket a gigantikus, emberfeletti erőt kívánó sziklákat koncentrikus kör alakban, hogyan emelték őket egymásra valamiféle előre meghatározott rendszer szerint, illetve mi célból alkották meg a Stonehenge-et.
Írásos emlék híján a kutatók csak találgathatnak, mi volt a Stonehenge valós funkciója, de feltételezések szerint rituálék helyszínéül szolgálhatott, időmérő eszköz, emlékmű vagy akár előkelők temetkezési helye is lehetett. Feladatán túl az újabb kihívást az adta a kutatók számára, vajon mi van alatta.
Mi van a Stonehenge alatt?
Amikor brit és osztrák szakértők csoportja radarral és háromdimenziós lézerrel vizsgálta meg a Stonehenge alatt fekvő földterületet, a kőegyüttes további részeit fedezték fel. A galériában olvashatsz arról, mit találtak pontosan.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a nemi egyenlőtlenség és a toxikus maszkulinitás jelenségéről beszélgettünk. Mi a különbség a férfiség és a férfiasság között? Mi számít toxikus maszkulinitásnak, miért alakult ki, és vajon köze van-e a Metoo mozgalomhoz? Miért van annyira kevés női vezető, és miért csak férfias személyiségű nők kerülnek vezetői pozícióba? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Szél Dávid pszichológus, Leszkovszki Máté újságíró, és Pintér Ada.
Promóció
OLVASD EL EZT IS!
- történelem
- érdekesség