Tanácstalanul álltak felette a régészek: rejtély, hogy munkálták meg az anyagot
Korábban nem volt eszköz, mellyel ezeket a tárgyakat készíthették volna.
Laikusokban felmerülhet a kérdés, mi különleges van a vázákban, mint leletekben, hiszen számtalan ilyet találtak és találnak ásatások során világszerte - ám ezek a szóban forgó egyiptomi vázák nem funkciójukban vagy koruk miatt különlegesek.
A legnagyobb kérdést sokkal inkább a vázák elkészülte jelenti, ugyanis ezeket hihetetlen precizitással, a legfinomabb részletekre ügyelve alkották meg, de olyan keménységű alapanyagokból - dioritból, gránitból -, melyek megmunkálásához nem álltak akkoriban, időszámításunk előtt 3000-2800 környékén rendelkezésre a szükséges eszközök.
Rejtély, hogy csinálták
A vázákat 1880-ban vizsgáló egyiptológus, Sir William Matthew Flinders Petrie állította, az alkotófolyamatokban az egyiptomiaknak speciális eszközöket, fúró és fűrészelő alkalmatosságokat kellett használniuk. Csakhogy akkoriban még vas használati tárgyak sem álltak rendelkezésre - egyébként a kerék sem -, nemhogy gyémántpengéjű eszközök, melyek nélkül ezek az anyagok a tudomány és technika napjainkban érvényes ismeretei szerint nem megmunkálhatók. A kérdés az, mégis hogyan csinálták ezeket, és hová lettek a szerszámok?
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.
Promóció
OLVASD EL EZT IS!
- régészet
- régészeti leletek