A déli-sarki kutatóállomás rejtélyes halálesete évtizedek óta megoldatlan: mérgező anyag került a tudós szervezetébe

Máig nem sikerült megoldani azt a rejtélyt, hogy a fiatal tudós szervezetébe hogyan kerülhetett a mérgező anyag.

Rejtélyes halál a Déli-sarkon

2000. május 11-én Rodney Marks ausztrál sarkkutató megbetegedett. Magas láza lett, hasfájásról, émelygésről panaszkodott, és megannyiszor elment a kutatóbázison lévő orvoshoz. De a vizsgálatok ellenére 36 órán belül életét vesztette.

Valószínűleg, hogyha szülőhazájában hasonló tünetek jelentkeztek volna nála, akkor megfelelő orvosi ellátásban részesült volna. De Rodney Marks az Amundsen–Scott déli-sarki kutatóállomáson dolgozott épp, mely a világ egyik legizoláltabb helyén, az antarktiszi Sarki-fennsíkon épült.

Rejtélyes haláleset az Antarktiszon

Amikor kutatótársai rátaláltak a 32 éves Rodney Marks holttestére, nem tudták azonnal elszállítani szülőhazájába az éppen tomboló déli-sarki vihar miatt. Egy nagy teljesítményű fagyasztóba helyezték, majd amikor már csillapodott a zord időjárás, az új-zélandi Christchurch városába szállították, ahol felboncolták a testét. Senki sem számított a szakorvosi jelentés sokkoló információjára, amiben metánmérgezést állapítottak meg a halál okaként. 

Amundsen–Scott déli-sarki kutatóállomás.
Amundsen–Scott déli-sarki kutatóállomás.

A mérgezés diagnózisa óta nyomozás folyik az ügyben, különböző eredményekre jutottak a hatóság emberei. Egymással ellentétes információk kerültek elő. Eleinte véletlen balesetként aposztrofálták az esetet, mivel köztudottan a fiatal férfi időnként alkoholt fogyasztott, és az abban lévő metanolra gyanakodtak. De később Rodney Marks karján tűszúrás nyomaira bukkantak, ami arra utalhat, hogy gyilkosság áldozata lett.

Több elmélet született

A vizsgálatban részt vevő személyek közül néhányan azt állították, hogy valószínűleg a férfi magányában öngyilkosságot követett el, és szándékosan metanolt fogyasztott. De tudóstársai ezt teljességgel kizártnak tartották, mert a férfi bár tourette-szindrómában szenvedett, sosem mutatta a melankólia, depresszió jelét. 

GettyImages-51093097

A nyomozócsapat másik tagjai olyan elmélettel rukkoltak elő, miszerint Rodney Marks pusztán véletlenül fogyaszthatott metanolt, ami a házilag készített, alkoholos italának helytelen desztillálása során maradhatott benne. De ez a teória sem állta meg a helyét, mivel a kutatóállomáson egy jól felszerelt, éjjel-nappal nyitva levő bár működött. Ezenkívül igen kicsi az esély arra, hogy a tanult fiatal tudós az életét kockáztatva szeszesitalgyártásba kezdjen.

A tudósok beszámolói alapján a metanol véletlen bevitelét is kizárták. A metanol csak egyetlen formában volt jelen a tábor területén, méghozzá hígítva különböző tisztítószerekben. Ez még nem zárja ki annak eshetőségét, hogy Rodney Marks egyik munkatársa juttatta az erősen mérgező vegyületet a férfi italába, de ebben az esetben olyan nagy mennyiségben kellett volna belecsöpögtetni, ami minden bizonnyal feltűnt volna neki. A kórboncnok szerint 150 milliliter, azaz körülbelül egy pohárnyi metanol volt a szervezetében.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

Az egyetlen magyarázat, ami miatt a mai napig nem zárták le az ügyet, hogy valójában 21 évvel ezelőtt gyilkosság történt a kutatóállomáson. Valaki halálos adag metanolt adott be, feltehetően injekció formájában Rodney Marksnak. Abban az időben vele együtt ötvenen éltek a bázison, így a gyanúsítottak köre meglehetősen leszűkült. De az új-zélandi nyomozók mégsem tudták előrébb vinni az ügyüket.

Akadályozták a nyomozást

Az Amundsen–Scott déli-sarki kutatóállomás területe fölötti tulajdoni viszony régóta vita forrása az Egyesült Államok és Új-Zéland között. Maga a bázis amerikai, és legtöbbször amerikai tudósok dolgoznak rajta, de a földterület már Új-Zélandhoz tartozik. A haláleset során ez a viszály a két ország hatósága között kiélesedett. 

GettyImages-51093101

A Grant Wormald - új-zélandi rendőr - vezette nyomozást hátráltatták. Amikor kikérdezte volna a bázison dolgozó tudósokat, 49-ből mindössze 13-an egyeztek bele az elbeszélgetésbe. Amikor az Egyesült Államok hatóságától szerettek volna információkat kérni a kutatókról, megtagadták a segítséget. Helyette önálló vizsgálatba kezdtek az USA-beli nyomozók, amiknek részleteibe nem avatták be Grant Wormald csapatát. A mai napig nem tudni, pontosan mit deríthettek ki az üggyel kapcsolatban.

A Déli-sark egyetlen gyilkossága jelenleg is megoldatlan. Grant Wormald munkájának hála nem zárták le az ügyet, de elég csekély az esély arra, hogy a föld egyik legtitokzatosabb, legelzártabb helyén történt esetről valaha is kiderül, pontosan mi történhetett.

Az emberiség legnagyobb rejtélyei: a frigyládától Atlantiszig

Megannyi megválaszolatlan kérdés borzolja mindmáig a kedélyeket: nyolcat mutatunk be a legnagyobbak közül.

Az emberiség legnagyobb rejtélyei: a frigyládától Atlantiszig

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Cikken belüli képek forrása: Getty Images Hungary, Wikipedia / Közkincs, ajánlóképek forrása: The Crime Reel / Youtube screenshot, Getty Images Hungary, borítókép forrása: Getty Images Hungary)

Ebben a cikkben nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport
Ezt is szeretjük