Íme, a világ legértékesebb könyve, mely Bill Gates tulajdona: a Leicester-kódex Da Vinci jegyzeteit tartalmazza
Da Vinci kódexében tudományának, fontos elméleteinek oroszlánrészét lehet megtalálni.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Leonardo da Vinci neve senki számára sem ismeretlen. A 15-16. századi reneszánsz zseni a világtörténelem legsokoldalúbb tudósa, polihisztora volt, aki a festészetben, a mérnöki tudományban, az építészetben, a természettudományban és a szobrászatban is nagyot alkotott.
Tudományos munkáit részletes jegyzetekben foglalta össze. Ezek jó részét a Leicester-kódex foglalja magában, mely a világ legértékesebb könyve. Korábbi tulajdonosáról, Thomas Coke-ról, Leicester grófjáról kapta a nevét, aki 1719-ben vásárolta azt meg. Egykor Hammer-kódexnek is hívták, később ugyanis, 1980-ban Armand Hammer műgyűjtő kezébe került. Napjainkban Bill Gates tudhatja magáénak. 30,8 millió dollárért, átszámolva mintegy 9 milliárd 861 millió forintért vásárolta meg magának a New York-i Christie's árverésén 1994-ben.
A Leicester-kódex
A bőrkötéses, kéziratos kódex 36 29x22 centiméteres oldalból, 18 ívből tevődik össze. Tartalmában nem összefüggő, hanem több elméletet is tárgyal a csillagászat, a víz, a sziklák és fosszíliák, valamint a fény témakörében. A kéziratos, Da Vinci szokásához híven tükörírásos kódexben számos rajz is található a polihisztortól. A következő képek segítségével nézz bele a zseni jegyzeteibe!
Ezeken az oldalakon Leonardo da Vinci a Hold fényességét vizsgálja a Nap fényéhez képest. Eszmefuttatását látványos és részletes ábrákkal kísérte.
Ezen a lapon Leonardo megvizsgálja, hogyan emelkedik fel a víz a hegyek csúcsaira. Két magyarázatot fogalmazott meg ennek kapcsán: a víz felfelé úgy szívódhat fel, mint egy porózus szivacsba, illetve a föld barlangjaiban a víz elpárologhat a nap hőjétől, és gőzt képezhet, ugyanúgy, ahogy a nap hője felhőket hoz létre a föld felett. A második elméletet végül elvetette.
Itt a gravitációt, illetve a bolygó középpontját írja le, és a korábbi, a világ összetételére vonatkozó elméleteket is értékeli. Feltárja a Hold anyagát és súlyát, mondván, az ugyanazokat a fizikai törvényeket követi, mint a Föld, és megnevezi a fényforrását is. Felteszi azt a kérdést, hogy föld vagy víz borítja be a bolygó nagyobb részét: ő mindegyikből egyenlő mennyiséget feltételez. A körbe írt háromszög egyszerű diagramja bemutatja a bolygót alkotó tényleges anyagok egyensúlyát.
Egy rajz a Földről Leonardo da Vincitől.
Fotó: Seth Joel / Getty Images Hungary
Elmélkedés a hidroszféráról. Az edények és szifonrendszerek tucatnyi vázlata arra enged következtetni, hogy Leonardo laboratóriumban dolgozott, és kísérleteket végzett. A főszövegben a Föld középpontja kiszámításának két módját állítja szembe. Ebben az összefüggésben különbséget tesz az univerzális vizes szféra és a különleges vizes szféra között. Az univerzális és a partikuláris arisztotelészi megkülönböztetése az egyik legfontosabb alapelv, amely az egész kódex fogalmi szerveződését szabályozza.
Ennek a lapnak a témája ugyancsak a víz. Leonardo a víz mozgására és a hullámok ütőerejére összpontosít. Egyfelől a folyók áramlását és ennek a medrekre gyakorolt hatását tárgyalja, másfelől a víz áramlási dinamikájával foglalkozik. Felveti az ötletet, hogy mennyiségileg mérhetné a víz sebességét. A hullámokat vizuális és geometriai értelemben egyaránt vizsgálja.
Ezek az oldalak a folyók folyásáról szólnak. Da Vinci Arisztotelész nézeteire alapozva magyarázza a víz mozgását és áramlását.
Ezeken az oldalakon a víz mozgását tárgyalja a földön, és a víz lehetőségével foglalkozik a Holdon. Jobb oldalon egy fontos elméletet szemléltet: a Föld magja egy vízzel teli barlang, amely föld alatti erek rendszerén keresztül emelkedik ki a felszínre. Az európai és közel-keleti földrajzi és geológiai történelmet is részletezi a folyók mintázata és folyásuk több ezer éves hatásai alapján. Leonardo megvizsgálja, hogy a folyók eróziós hatása hogyan hoz létre tavakat a völgyekben, és hogyan tár fel tengeri kagylókat a hegyekben.
Fotó: Seth Joel / Getty Images Hungary
OLVASD EL EZT IS!
