Sok mindenre számítanánk egy középkori könyvben, de Yoda mesterre nem: íme, a magyarázat, hogy került oda
A középkori kötet váratlan illusztrációja nem az egyetlen érdekesség a könyv kapcsán.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Van, aki szereti a Csillagok háborúját, és van, aki nem, de annyi bizonyosan kijelenthető, hogy az emberek nagy többsége ismeri ezeket a filmeket, és tudja, kik a szereplői: Luke Skywalker, Leia hercegnő vagy éppen Yoda.
Bár azt gondolnánk, egy olyan figura, mint amilyen Yoda, csakis a gazdag fantáziával megáldott filmkészítők fejéből pattanhat ki, valójában már középkori szövegdíszítők is alkottak hasonlót. Létezik ugyanis egy gazdagon illusztrált, 14. századi kézirat, melynek rajzai között egy, az ő alakjához rendkívül hasonlatos lény is szerepel. A jedi mester több száz éves hasonmása joggal mosolyogtathatta meg felfedezőjét, ám ismervén a középkori illusztrációk gazdagságát, humorvilágát és figuráit, feltehetően nem lepődött meg rajta. Az ominózus rajz a Smithfield dekretáliák című szöveggyűjteményben található, melyben egyébként számos más, különleges kép is fellelhető.
Yoda titka és további különleges rajzok
Érdekes, hogy a kor illusztrációi nem mindig azt ábrázolták, ami a történetekben szerepelt: a készítők jelképek segítségével, olykor humoros formában tolmácsolták az eseményeket és azok tanulságát. A következő képeken bemutatjuk a szóban forgó gyűjteményt, felfedjük Yoda titkát, és néhány további, izgalmas rajz szimbolikáját is ismertetjük a vérszomjas nyulaktól a püspöknek öltöztetett rókáig.
A Smithfield dekretáliák IX. Gergely pápa dekretáliáinak egyik,14. századi másolata. Szövegeit a középkori jogi tanulmányok tankönyveként alkalmazták. Raffaello alkotásán (1511) azt ábrázolta, ahogyan épp a gyűjtemény megszületését ünneplik.
Több másolat is készült belőle, de a Smithfield-verzió kiemelkedő, ugyanis a kötet 626 oldalán találhatók rajzok. Ez a példány Toulouse-ban készült, majd 1340-ben Londonba került, ahol illusztrálták. Később, a 15. században a smithfieldi Szent Bertalan-zárda birtokába került, onnan pedig a Királyi könyvtárba, a 16. században.
A Smithfield dekretáliák számos különös rajzot tartalmaz, ám azt senki sem sejthette, hogy a Csillagok háborúja című film Yodája is szerepel köztük. Julian Harrison, a British Library kurátora szúrta ki először. Bár rendkívül egyformák, a középkori rajz természetesen független a modern kori szereplőtől: Sámson és Delila történetének illusztrációja az ördögöt ábrázolhatja, de akár egy unatkozó szerzetes is lehet, ismervén az illusztrálók humorérzékét.
Nemcsak Yoda mesterre asszociálhat, aki a Smithfield dekretáliák rajzait vizsgálgatja: bár a két lábon harcoló lények Chewbaccát idézik, ám ezek a lények majmok. Monica Ann Walker Vadillo, az Oxfordi Egyetem középkorszakértője szerint a kor illusztrációiban a majmok a jó és rossz emberi cselekedetek bemutatásának, parodizálásának eszközei, illetve moralizáló célúak voltak.
A Star Wars-alakokat idézőkön túl is jó néhány érdekes figura és jelenet fedezhető fel a Smithfield dekretáliák oldalain. Különös figurái a harcos kedvű nyulak, amelyek azt az üzenetet hordozták, hogy a világ kifordult önmagából, minden megváltozott. Ahogy ma mondanánk: a nyúl viszi a puskát - véli James Freeman, a Cambridge-i Egyetem középkoriírás-szakértője.
A Smithfield dekretáliák híres illusztrációja az a kép, melyen egy róka püspöknek öltözve prédikál. Ahogyan Nick Thompson, az Aucklandi Egyetem történésze említi tanulmányában, ez egy, a korrupt, anyagi javakra utazó papok ellen szóló rajz lehetett. A korban egyébként, ahogy ma is mondják, ravasz állatnak tartották a rókát.
Sellőket is találni a dekretáliák illusztrációi közt. Minjie Su középkorszakértő úgy magyarázza, ezek a lények a régiek hiedelmei szerint a közelgő vihart jelezték előre. Ha halakkal játszottak, vagy a hajó felé dobták őket, a tengerészek tudták, veszélyben vannak. Ha viszont megették a halakat, vagy a hajóval ellentétes irányba dobták őket, az azt jósolta, túlélik a bajt.
Végül egy meglehetősen furcsa, de gyakorta visszatérő kép: a csigával harcoló lovag alakja. A művészettörténészek többféle magyarázatot mondanak erre a különös szituációra: a csiga mint halálszimbólum, mint a lovag erejének bizonyítéka, de mint a lombardiaiak jelképe is megjelenhetett.
Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre
Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. június 5. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
OLVASD EL EZT IS!
- örményország
- érdekesség
A középkori szellemváros épületei ma is lenyűgözőek: több száz éve hagyták el örmény lakói
