Csodálatos fejtörőt rejtettek a középkori kápolna mennyezetébe: 500 évet várt rá, hogy felfedezzék
Sok időbe tellett, de sikerült megfejteni, mi van a mennyezetbe kódolva.

rc
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Edinburghtől délre, Roslin városában áll egy középkori kápolna, melyről első ránézésre a laikus látogató nem hinné, hogy különleges titkot rejthet.

Gótikus orom, hegyes boltívek jellemzik az 1480-ban befejezett épületet, melyről sokat vitatkoztak és vitatkoznak a teológus, történész és művészettörténész szakma értői. Belépve ugyanis különös, helyenként oda nem illő kőfaragásokkal gazdagon díszített falak tárulnak a szem elé.

A Rosslyn-titok

Nem egy egyszerű keresztény kápolnáról van szó, ez sokak számára egyértelmű tudós körökben, de hogy mi célból is épült valójában, azt a mai napig is vitatják. A rejtélyt Rosslyn-titokként emlegetik.

A Rosslyn-kápolna.
A Rosslyn-kápolna.

Egyesek a kápolnát Salamon templomának kicsinyített másaként azonosítják, mások határozottan cáfolják ezt. Vannak, akik a templomos lovagokkal hozzák összefüggésbe a kápolnát. Szerintük a templomosok ide hozhatták a Szentföldről származó kincseket, és itt rejthették el egykor a Szent Grált is. A kápolnában látható díszítések között szabadkőműves-szimbólumokat is találni. Ilyenek a bekötött szemű ember, a fejjel lefelé ábrázolt bukott angyalok és a hármas boltív is.

Az egyik szabadkőműves-szimbólum, a fejjel lefelé ábrázolt bukott angyal.
Az egyik szabadkőműves-szimbólum, a fejjel lefelé ábrázolt bukott angyal.

Van, aki azt is megkérdőjelezi, hogy egyáltalán kápolna a középkori építmény, és nem valami más a valós funkciója. Így Philipp Davies is, a Sheffieldi Egyetem bibliatudományának professzora, aki szerint az épület sokkal inkább valamilyen középkori titok őrzője lehet. A professzor közel járt az igazsághoz.

Rejtett dallam a mennyezeten

2007-ben a zongoraművész-zeneszerző apa és fia, Thomas J. Mitchell és Stuart Mitchell - aki 2018-ban tüdőrákban elhunyt - 27 esztendőnyi kutatás végére érve tette közzé, hogy megfejtette a kápolna mennyezetének mintázatába rejtett kódot. Zeneértő szemekkel tekintettek a kőfaragásokra, ez segíthetett nekik felismerni a titkot: a mennyezet díszítésébe dallamot rejtettek.

r1

13 hangszert tartó angyalt számoltak a kápolna boltíveiben, melyek angyali zenekart alkothatnak. Az angyalok körül 213 kőkocka látható eltérő szimbólumokkal, amelyek a Chladni-ábrákhoz kísértetiesen hasonlóak.

A Chladni-ábrák a különböző hangrezgések fizikai megnyilvánulásai. Ha egy hanggenerátorra fémlapot helyezünk, arra pedig homokot, sót vagy hasonló állagú anyagot szórunk, a különböző frekvenciájú hangok rezgése mintákat fog kirajzolni. Az alábbi videó ezt az érdekes jelenséget mutatja be.

Apa és fia felfigyeltek rá, hogy a kápolna díszítésének egy-egy eleme azonosítható bizonyos Chladni-ábrákkal. Így merült fel, hogy a díszítés zeneként értelmezhető. A hangokat egymás után téve valóban egy dallam bontakozott ki, mely, mint az idősebb Mitchell megállapította, kelta zenéhez hasonló.

A cikk az ajánló után folytatódik

A következőkben meg is mutatjuk, Mitchellék ugyanis zenekar és kórus közreműködésével életre keltették a díszítőelemekbe zárt zenét. A dallamra egy korabeli himnusz szövegét tették, így készült a felvétel a The Tallis Chamber Choir nevű kórussal. 2 perc 40 másodperctől egy rövid szakaszban a dallam szöveg nélkül is hallható.

Az építészeti és zenei remekmű alkotói tehát nem csupán a szem számára szerették volna széppé tenni a kápolnát, de a fül számára is hagytak egy különleges, megfejtendő titkot örökségként. Szimbólumok segítségével gondoskodtak róla, hogy évszázadok múltán is életre kelhessen és felcsendüljön a számukra fontos zene.

Ne feledjük, hogy nem kizárólag a díszítésként megjelenő dallam, hanem az is fantasztikus, hogy 500 éve, az 1400-as években tudták, hogy a hang mintázatokban is meg tud nyilvánulni. Mindeközben Ernst Florens Friedrich Chladni 18-19. századi német fizikus, az "akusztika atyja", akinek a nevét a Chladni-féle porábrák elnevezése is őrzi, csak jóval később, 1787-ben írt ezekről a frekvencia rajzolta alakzatokról könyvében.

Vitathatatlanul a Rosslyn-kápolna a világ egyik legérdekesebb középkori épülete. Az csak tovább emelte hírnevét, hogy a Da Vinci-kód szereplői is itt keresték a Szent Grált.

Az Utolsó vacsora dallama

Nemcsak a kápolna mennyezetébe került dallam: az Utolsó vacsora című festmény is dallamot rejt.

Ezt is szeretjük