Feleségeik mellett férfi szeretőt is tartottak a császárok az ókori Kínában: a kegyeltek kiváltságokat kaptak

A több mint négyszáz éven át uralkodó Han-dinasztia az első hosszú életű császári dinasztia volt Kínában, idejük az ország egyik legfényesebb korszakának tekinthető, ekkor indultak virágzásnak a művészetek, és megszilárdult az egységes Kína eszméje.

A házasság a korban jellemző módon nem szerelemből történt, sokkal inkább két család szövetségének megerősítését jelentette, különösen a felsőbb, uralkodói körökben. A császárok feleségeik mellett a szenvedélyt máshol keresték, a történészek szerint gyakran az azonos nemű udvaroncaik között.

A köntös ujjának levágása

Egy anekdota szerint az időszámítás előtt 7-1 között uralkodó Aj-ti császár délutáni sziesztáját töltötte a mai Hszian város területén álló palotájában. Hagyományos, hosszú ujjú köntöst viselt, mellette, az öltözet egyik ujjára ráheveredve egy húsz év körüli férfi, Dong Xian aludt. A történet szerint a császár, amikor megébredt, ahelyett, hogy felébresztette volna szeretőjét, levágta a köntös ujját, hogy szerelme nyugodtan pihenhessen tovább. A történetnek gyorsan híre ment az udvarban, és az udvaroncok tiszteletük jeléül maguk is megkurtították öltözetüket. A köntösujj levágásának gesztusa egy kínai kifejezésben tovább élt, és a mai napig a férfiak közötti intimitásra utal.

Aj-ti császár természetesen nem csak ezzel kedveskedett szeretőjének. Dong Xian néhány év leforgása alatt egyre jelentősebb tisztségeket tölthetett be az udvarban. Elkísérte az uralkodót utazásai során, és ő gabonával, valamint pénzzel jutalmazta fáradozásait. A férfi egész családja profitált a románcból: felesége, merthogy ő is nős volt, valamint közös gyermekeik a palotába költözhettek, hogy a császárral és annak feleségével éljenek együtt. Édesapja nemesi címet kapott, de még a szolgáik is pénzhez jutottak.

A császárok gyakran tartottak férfi szeretőt

Korántsem csak Aj-ti volt az egyetlen császár, aki felesége mellett férfi szeretőben lelte örömét. A történészek szerint a Han-dinasztia uralkodói körében nem ment ritkaságszámba a nyíltan vállalt, azonos nemű szerető. A különleges figyelemmel kitüntetett udvaroncok nevét a legjelentősebb ókori kínai történeti munka, a Sze-ma Csien által írt A történetíró feljegyzései (Si-csi), valamint a Han könyve (Han su) is megőrizte. Igaz, előbbiben Dong Xian még nem szerepelhet, mert korábban született, mint ahogyan ő színre lépett. Sze-ma Csien történetíró lejegyezte, hogy nem csak a nők hívhatják fel magukra a figyelmet megjelenésükkel, sok férfi jutott hasonlóképp különböző kiváltságokhoz.

A homoszexualitásra és a biszexualitásra már a Han-dinasztia előttről is vannak példák, és bár a kapcsolat nem korlátozódott az előkelőségek és a rangban jóval alattuk álló férfiak közötti románcra, jellemző volt az alá- fölérendeltségi viszony. A nők életét ritkán rögzítették a történetírók, és ha ez mégis megtörtént, a magánélet részleteire nem igazán tértek ki, de a kutatók szerint egyes kifejezések utalhatnak a nők közötti románcra.

Aj-ti császár i. e. 2-ben a fegyveres erők parancsnokává tette az ekkor 22 éves Dong Xiant, ezzel is kihangsúlyozva, hogy mennyire megbízik benne. Amikor viszont egy évvel később az uralkodó hirtelen utód nélkül elhunyt, a férfit megfosztották címétől, és a feleségével együtt öngyilkosságba hajszolták. Az egész családot száműzték, vagyonukat pedig a császári kincstárnak adták át.

Az ókor legszebb férfiújába szeretett bele Hadrianus

Hadrianus sokkal inkább a férfiakhoz vonzódott, mint a nőkhöz, és erről több erotikus versében is tanúbizonyságot tett. Számos férfi rabszolga-szeretője volt, akik közül egy személyt különösen kedvelt. Nagy szerelme a zsenge korú Antinousz volt, akivel az antik idők egyik legismertebb és legikonikusabb homoszexuális párját alkották.

(Borítókép: Getty Images Hungary. Ajánlókép és cikken belüli képek: Wikipédia.)

• ókor
• kína
• császár
• szerető
• Terasz