A hiányzó láncszem élettelen és élő közt? Megtalálták a fordulópont magyarázatát
A kutatók évmilliárdokkal ezelőttre pillantottak vissza.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Nagyon sokat tudni arról, hogy mi is történt a Föld, az élővilág keletkezésének hajnalán, de még mindig, több száz év és számos kutatás, elmélet és feltételezés után is foghíjasak a tudomány ismeretei.
Az elméletek felállításában a legfőbb probléma legtöbbször az, hogy hogyan vált egyszeriben az élettelen anyag élővé a bolygón.
Hogyan lett élettelenből élő?
Az eltelt évszázadok alatt számos elmélet született ennek megválaszolására a tudományban. Az egyik 18. századi elgondolás az ősnemződés tana, mely arra alapoz, hogy a bomló, korhadó, nedves dolgokból létrejöhetnek élő organizmusok. Ez ellen az elképzelés ellen Louis Pasteur is fellépett, aki szerint a baktériumok így nem keletkezhettek. Sikerült is lesöpörni az elméletet a színről.
Egy másik elmélet, Svante Arrhenius 1906-os elgondolása, a pánspermia-elmélet, mely szerint a Föld az űrből származó 0,1-0,3 mikrométeres csíráktól "termékenyült meg", és a beérkező apró szervezetek "fertőzték meg" élettel a bolygót.
Mára bebizonyosodott, hogy valóban léteznek olyan baktériumok, melyek megélnek a világűrben: 1984-ben marsi eredetű meteoritban találtak baktériumot. Nem véletlen, hogy ezt a pánspermia-teóriát még a ma tudósai is lehetségesnek tartják. A Max Planck Csillagászati Intézet kutatói szerint a beérkező meteoritok szállította alkotóelemektől akkor kezdhetett kialakulni a földi élet - először önmaguk replikálására képes ribonukleinsav-molekulák formájában -, mikor a bolygó felszíne annyira lehűlt, hogy már lehetett rajta folyékony víz.
Elméletek egész sora követte tehát egymást a tudományban, hogyan is alakult ki az élettelenből az élő, és még mindig nincs végső válasz. A Londoni Egyetem tudósai - tudván, hogy az élet kialakulásában a peptidek és enzimek kulcsszerepet tölthettek be - egy hiányzó láncszemre bukkantak, és úgy tűnik, meg is oldhatták a problémát, ezzel újabb elméletet adva a tudománynak az abiogenezis, azaz az élet keletkezése kutatásában.
A tyúk vagy a tojás esete
A londoni kutatócsoport vezetője, dr. Mathew Powner így vázolta a kérdést:
- A peptidek, melyek aminosav-láncok, szükséges alapfeltételei az élet kialakulásának. Ezek alkotják a proteineket, és ezek a katalizátorai számos biológiai folyamatnak. Ahhoz azonban, hogy a peptidek, az aminosav-kötődésből létrejöjjenek, katalizátorok, enzimek szükségesek. De hogyan keletkezhettek az első láncolatok anélkül, hogy lett volna bármi, ami a szükséges enzimeket számukra előállítsa? - vázolta a szakértő a kérdést.
A kutatók rájöttek, hogy az élet kialakulásában az eddig hiányzó láncszem az energiában gazdag amino-nitril lehetett, az aminosavak kémiai előfutára, mely már a Föld ősi molekulái közt is létezett. Az amino-nitril hidrogén-szulfiddal vízben reakcióba lépve megalkotta az első aminosav-láncokat, peptideket, ami lehetővé tette, hogy elinduljon a később már magától zajló kémiai folyamat.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a nemi egyenlőtlenség és a toxikus maszkulinitás jelenségéről beszélgettünk. Mi a különbség a férfiség és a férfiasság között? Mi számít toxikus maszkulinitásnak, miért alakult ki, és vajon köze van-e a Metoo mozgalomhoz? Miért van annyira kevés női vezető, és miért csak férfias személyiségű nők kerülnek vezetői pozícióba? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Szél Dávid pszichológus, Leszkovszki Máté újságíró, és Pintér Ada.
Promóció
Ennek az apró, de annál fontosabb lépcsőfoknak élő és élettelen közt ugyan helye volt az abiogenezis végső magyarázatának meglelésében, hiszen a kutatók ezzel hiányzó láncszemet csatoltak be, azonban még számos további kutatásra lesz szükség, hogy jobban érthessék a folyamatot. A kutatók reményei szerint a földi élet keletkezésének megismerése más bolygók lehetséges élővilágának felkutatásában is segítséget jelenthet majd.
Érdekes kutatás a marsi homokkal
Élőlények számára alkalmas körülmény lehet a marsi homok: növénnyel és állattal is tesztelték.
A növény megterem, a giliszta megél a marsi homokban: érdekes kísérletet végeztek
Nézegess képeket!
Elolvasom
