A magyar vérgrófné ebben a kastélyban ölhette meg szolgálóit: a lékai vár kínzókamrája ma is megtekinthető

Léka várát Báthory Erzsébet neve tette igazán hírhedtté. A festői épületben akár meg is szállhat az ember.

Báthory Erzsébet Léka várában

Ausztria Burgenland tartományában, Kőszegtől egy karnyújtásnyira egy festői szépségű kastély magasodik: Léka, vagy osztrák nevén Lockenhaus vára a múlt izgalmas eseményeinek emlékét őrzi. A magyar vérgrófnéként hírhedtté vált Báthory Erzsébet legendájával is összefonódik a hely.

A gyönyörű vár gróf Nádasdy Ferenc és felesége, Báthory Erzsébet neve miatt került be igazán a köztudatba, akik a 16. században birtokolták azt. Mivel a gróf hadvezér, Vas vármegye főispánja a törökök elleni háborúk miatt sokat tartózkodott távol, a vérgrófnéként ismert feleség magára maradt a várban. A nemesasszony köré véres legendák szövődtek.

Báthory Erzsébet Léka várában

Csejtei szörnyként és női Drakulaként is emlegették Báthory Erzsébetet, akit már korában vérfagyasztó szörnyűségekkel vádoltak: többek között fiatal nők, szolgálólányok kínzásával és kegyetlen módon történő kivégzésével. Léka vára az egyik helyszín, amelyhez kötik a véres tetteket.

Száz évvel később egy jezsuita szerzetes írása a legenda magyarázatára is megpróbált rávilágítani, a leírás szerint egy szolgáló fésülködés közben húzta meg a grófné haját, aki válaszul megütötte őt, majd a kiserkenő vér az arcára kerülve megszépítette azt. Báthory Erzsébet a történet szerint kínzókamrájában számos, egyes források szerint akár 650 fiatal nőt kivégezett, hogy vérükben megfürödhessen. 

A gyilkossághoz a teória alapján a vasszűz nevű szerkezetet is használta, melyet máig megtekinthetnek a borzongásra vágyó turisták a várban. Az eszköz lényege, hogy a becsukásakor az áldozatba lassan belefúródnak a falán levő kések, aki ezáltal lassan, kínok közt vérzik el.

Bár a vasszűz világszerte több kínzókamrában is a kiállítások része, a történelmi hitelessége kétségbe vonható. Az is felmerült, hogy házasságtörő asszonyokat végezhettek ki vele, ám az új ismeretek alapján valószínűleg nem voltak használatban, inkább csak utólag eszelték ki, és gyártották le őket, hogy ezzel demonstrálják az utókor számára a sötét középkor borzalmait.

Noha a horrorra vágyó közönség szívesen hallgatja Báthory Erzsébet legendáját, sőt, Léka várában a kínzóeszközökön túl még a szobája is megtekinthető, nagy eséllyel a vérszomjas grófné története sem igaz az elhíresült formában.

A történészek úgy tartják, hogy az időközben megözvegyült feleség sokkal inkább egy koncepciós per áldozata lehetett, melynek indítéka talán politikai, illetve vagyoni haszonszerzés, talán a bosszú volt, szolgálóit pedig kínzással vették rá, hogy valljanak ellene.

Az események innentől azonban már az összeomlás felé sodorták az asszonyt: a szolgálókat kivégezték, őt magát pedig tárgyalás nélkül a csejtei várba zárták. Mire a király parancsára a grófné ügyét tárgyalni kezdték volna, a börtönszobában egyedül, megőrülve elhunyt.

 

A vár később az Esterházy család birtoka lett. Esterházy Miklós herceg az 1900-as évek elején részben felújíttatta a magasztos erődöt. 1968-ban Paul Anton Keller osztrák író és felesége, Margaret Keller kezébe került. Az író halála után egy alapítványt hoztak létre, amellyel a kastély építését és karbantartását kívánták biztosítani.

A gyönyörű állapotú vár ma szállodaként és étteremként működik, az ódon falak között korhűen berendezett szobákat vehetnek birtokba az ide érkező vendégek, egészen különös élmény a homályos, legendákkal teli középkort megidéző helyen tölteni az éjszakát.

A kastély mellett egy festői tó, a Burgsee körül tehetik meg a szállóvendégek reggeli sétájukat, a vár éttermében pedig középkori lovagi vacsorán is részt vehetnek az érkezők. Léka vára ráadásul a természet kedvelői számára is izgalmas célpont, mivel a falak között él Közép-Európa egyik legnépesebb denevérkolóniája, amelyről egy érdekes kiállítás is megtekinthető helyben.

Olvass tovább: Még egy szörnyűség a történelemből a borzongás kedvelőinek

A vizes kínzás az őrületbe taszította a rabokat. A kegyetlen kínzótechnika nem volt ismeretlen a történelem során.

 

(Képek: Wikipedia/Arths-atKiwi05, Getty Images Hungary.)

Ebben a cikkben nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport
Ezt is szeretjük