A tudomány minden egyes ágazata segít abban, hogy jobban megismerjük és megértsük a világot. Így a régészet is, mely azonban nemcsak a távoli múltba tekintés lehetőségét adta az emberiségnek.
Adott ennél többet is, és rosszabbat: mint sokan vélik, egyes régészeti leletek, archeológiai értékként számontartott tárgyak átkot szabadítottak megtalálóikra, későbbi tulajdonosaikra, mely miatt rájuk és sokszor családjaikra is keserves sors és rövidesen bekövetkezett halál várt.
8 átok hordozója
Gondoljunk csak Tutanhamon sírjára, melynek feltárása miatt állítólag a fáraó átka sújtotta Howard Carter csapatát. Hét másik tárgyról, illetve helyről is azt állítják, hogy átkos régészeti leletek. Élénk agyszülemények vagy véletlenek? Máig vitatják, de érdemes megismerni az átkok hordozóit: gyűrű, misztikus ezüstváza, más múmiák és középkori kút is szerepel nyolcas listánkban.

Bár Tutanhamon sírjának ajtaján ez állt: „A halál szárnya meglegyinti azt, aki megzavarja a fáraó álmát”, Carter és csapata feltörte a zárat, és belépett. Sokak szerint átok sújthatott le. Pár hónap múlva meghalt Carter társa, Lord Carnarvon vérmérgezésben, majd az öccse, Audrey Herbert ezredes és az őt ápoló nővér. Carter kanáriját kobra marta meg, később személyi titkára, a titkár apja, több tudós professzor és Carnarvon felesége is elhunyt. Már a hatóságok sem tudták mire vélni, így őrt küldtek a sírhoz, aki szintén meghalt. Összesen 26 halálesetet magyaráznak a fáraó átkával.

Tutanhamon nem az egyetlen múmia, mely szerencsétlenséggel sújtotta megtalálóit. A Balszerencsés múmia névre keresztelt egyiptomi lelet szarkofágja kézről kézre került megtalálása óta, bajt hozva tulajdonosaira. Arab felfedezőjétől egy tehetős angol hölgyhöz került, akinek a hazaútján véletlenül karon lőtték a szolgáját. Karját amputálni kellett. Két beosztottja is meghalt, a tulajdonos pedig tönkrement anyagilag, bánatában hamar utolérte a halál. A szarkofág egy rokonhoz került Londonba, akit attól fogva sorozatos pénzügyi gondok és balszerencse sújtott. A lelet végül a British Museumba került, és sokak szerint csak remélni lehet, hogy nem okoz további galibákat.

1929-ben negyedmagával találták meg azt a vésett táblát, melyen egy Silvianus nevű római illető gyűrűje elrablóját átkozza. Gyanúsítottja Senicianus volt, aki egy kelta fürdőben emelhette el az ékszert az i. e. 4. században. "Sújtsa átok, míg vissza nem viszi a gyűrűt Nodens isten templomába" - írta Silvianus. 1929-ben Sir Mortimer Wheeler felfedezte az összefüggést a tábla szövege és egy másik lelet, a ritka, Silvianus névvel ellátott gyűrű közt. Az ékszer azóta sem került vissza Silvianus óhaja szerint, ergo, az átok tovább élhet benne - vélik sokan.

A Szent Anna-kút egyike a világ azon helyeinek, ahol úgy tartják, átok uralkodik. A középkori Angliában ez a kút zarándokok fürdőhelye volt, akik azt remélték, meggyógyulnak vizétől, mert egykor maga Szent Anna is megmártózott benne. A helyi legenda szerint a kút két egykori szomszéd vitáját okozta, akik összevesztek a birtokhatárokon és azon, kit illet meg a kút, és ki férhessen hozzá. Egyikük átkozódni kezdett, a másik viszont nem engedett a kúthoz senkit, még a zarándokoknak emelt épületet is leromboltatta. Három hónap múlva holtan találták meg a kút mellett: sokak szerint az átok volt halála oka, amit a szent víz bitorlása miatt szórt dühös szomszédja.

Mielőtt IV. Kázmér lengyel király, a Jagelló uralkodó sírját feltárták, szárnyra kapott a sajtóban, hogy átok szállhat azokra, akik kinyitják. A komolytalan viccelődésből valóság lett: a különös halálesetek sora akkor kezdődött el, mikor a király fakoporsóját és maradványait vizsgálgatni kezdték. Mire a végére értek, 15 olyan ember hunyt el, aki az ásatás vagy a laboratóriumi munka közben jelen volt. Sokáig fejtegették, mi okozhatta halálukat, és bár akadtak, akik a megvalósult átokban hittek, később szakértők azt állították, hogy valójában egy halálos gomba, az Aspergillus flavus szabadulhatott ki a sírból.

A Basano-váza szintén egy olyan régészeti jelentőségű tárgy, melyet sokan átkozottnak vélnek. Az ezüstváza a 15. századból való. Története szerint egy olasz szűz készítette esküvője éjjelén, akit később holtan találtak meg. Családtagról családtagra szállt a váza, de a rejtélyes halálesetek sora nem állt meg. A váza idővel eltűnt szem elől, és csak 1988-ban került elő újra egy ijesztő felirat kíséretében: vigyázat, ez a váza halált hordoz. Még a múzeumok sem fogadták be tárlatukba, tartva az átoktól. Senki sem tudja, hová került, de sokan úgy hiszik, koporsóban áshatták el egy helyen, ahol soha senki nem találja meg.

A Remény gyémánt szörnyű átok hordozója lehet. Története szerint egy pap lopta le a hindu istenség, Ráma Szita szobrának homlokáról. Tettéért megkínozták, és meg is halt. 1642-ben Jean Baptiste Tavernier francia kereskedőtől XIV. Lajos birtokába került, de hamar kiderült, hogy átkot hordozhat. A kereskedőt kutyák tépték szét, XIV. Lajos birodalma gyengült meg, majd az ékszer Marie Antoinette-re szállt, akit guillotine által végeztek ki. Úgy tartják, balszerencsével, halállal sújtja birtoklóit, mert további tulajdonosaira is csak bajt hozott. A gyémántot napjainkban Washingtonban őrzik.

Ötzi, a jégember múmiája - mely alapján ezt az élethű rekonstrukciót készítették - ugyancsak átok hordozója lehet sokak szerint. Az i. e. 3 ezer körül élt férfi testét az Alpokban, jégbe fagyva találták meg, épsége pedig lenyűgözte a világ archeológusait. Utólag talán mégsem lettek volna jelen a felfedezés és az azt követő vizsgálatok során: hét rejtélyes, rendszerint balesetek során történt haláleset következett be a szakértők és családjaik körében. Vajon lehet összefüggés? Akiket elég gazdag fantáziával áldott meg a sors, azt állítják, igen.