Új módszert vezetnének be a rákgyógyításban: hatékonyabb lehet, mint a hagyományos kemoterápia!
Segítene megelőzni a kiújulást.

nagykep?cikkid=162961&kep=mikroszkop1-lead
Ez is érdekelhet

Konzervzöldség a konyhatitok nyitja? (x)

Üde illatokkal a kánikula ellen (x)

Hip-hop sztárok és underground DJ-k a Soundon (x)

A Z-generáció leghűbb társa (x)

Napi 8 órában ülőmunkát végzel? 3 tipp, ami a segítségedre lehet! (x)

beauty and style

Nőies, félhosszú frizurák, melyek feldobják a lelapuló tincseket: dúsító hajfazonok »

Lassítja a bőröregedést, és csökkenti a bőrhibákat: méregtelenítő arctonik korianderrel »

Szuperlenge, nőies nyári nadrágok farmer helyett: nem lesz bennük meleged »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A rákkutatás új iránya nem a daganat elpusztítása, hanem a féken tartása lehet a Magyar Tudományos Akadémia MTI-nek augusztus közepén küldött közleménye szerint.

Az elmúlt hat évtizedben az orvoslás a megsemmisítés szándékával közelített a daganatokhoz, azonban szinte mindig akadnak tumorsejtek, amelyek a legdrasztikusabb terápiát is túlélik, és másodjára már sokkal nehezebben támadható daganatot építenek újjá - olvasható a közleményben.

A rákot nem legyőzni, hanem féken tartani kell

A hagyományos stratégia kudarca felveti annak lehetőségét, hogy a rákot valójában nem legyőzni, hanem féken tartani kell. Az eddigi stratégiák mind arra a feltevésre építenek, hogy a beteg javát a daganat minél teljesebb elpusztítása szolgálja, a tapasztalatok szerint azonban ez szinte lehetetlen vállalkozás, sőt, úgy tűnik, hogy maga az agresszív kezelés is aktívan hozzájárul a daganat későbbi kiújulásához.

Hat évtizednyi próbálkozás után a kutatók és orvosok egy része paradigmaváltást sürget az onkológiában. Véleményük szerint ahelyett, hogy a rák maradéktalan meggyógyítására törekednénk, a daganatos betegséget egyfajta krónikus állapottá kell alakítani, amellyel évtizedekig együtt lehet élni.

Új elmélet a gyengédebb kezelés alapjaként

Robert Gatenby, a floridai Lee Moffitt rákkutató központ professzora az utóbbi években figyelemre méltó elméleti keretet dolgozott ki a daganatok újfajta, gyengédebb kezelésének megalapozására.

Az új iskola képviselőjeként úgy tekint a daganatokra, mint ökoszisztémákra, melyekben darwini természetes kiválasztódáson alapuló evolúciós folyamat zajlik. Modelljének kísérleti adatokkal alátámasztott alapfeltevései alapján a daganatsejtek már a kezelés megkezdése előtt is különböznek a terápiára való fogékonyságukat illetően.

Feltételezi, hogy a kezelés megkezdése után a daganatsejteknek nem kellenek feltétlenül új mutációk ahhoz, hogy ellenállóbbá váljanak, elég, ha a sejtekben természetesen meglévő méregtelenítő anyagcsereutakat működésbe hozzák, valamint azt is, hogy a tumorsejtek alpopulációi versengenek egymással a daganaton belül az élettérért és a tápanyagokért.

Gatenby kimutatta, hogy a kemoterápiát jobban viselő daganatsejtek, amelyek felszínén számos olyan fehérje jelenik meg, amely kilöki a sejtbe kerülő idegen molekulákat - ezeket a fehérjéket nevezik multidrogrezisztencia-pumpának -, békeidőben, azaz amikor nem folyik kemoterápia, versenyhátrányba kerülnek az ilyen pumpákkal nem rendelkező daganatsejtekkel szemben. Ennek az a magyarázata, hogy a pumpák működésének fenntartása komoly energiát emészt fel, így e sejtek kevésbé hatékonyan használják fel a tápanyagokat, mint a kemoterápiának ellen nem álló társaik.

A drasztikus kemoterápia maga alatt vágja a fát

A modell azt jósolja, hogy gyógyszer nélkül a kezelésre fogékony daganatsejtek a versengés révén visszaszorítják, és kordában tartják a kezelésnek ellenálló alpopulációkat.

A maximálisan elviselhető dózishoz közelítő intenzív kemoterápia viszont gyökeresen felforgatja az erőviszonyokat, és felborítja a terápia előtti helyzetet. Ilyen körülmények között, amikor a kezelésre érzékeny sejtek tömegesen hullanak el, az addig kontroll alatt tartott rezisztens alpopulációk robbanásszerű terjeszkedésbe kezdenek.

Gatenby levonja a következtetést: a drasztikus, nagy dózisú kemoterápia, hacsak nem sikerül valahogy az ellenálló sejteket is maga alá gyűrnie, nem egyszerűen kudarcra van ítélve, hanem kifejezetten maga alatt vágja a fát.

Az ellenálló sejtek később kiújulást okozhatnak

Azzal, hogy előnyt biztosít a rezisztens sejteknek, és elpusztítja természetes versenytársaikat, kitermeli a terápiának ellenálló sejtek rohamcsapatát, mely olykor már hónapokkal, de legfeljebb néhány évvel a kezelés elhagyása után újból kifejleszti a daganatot. A közlemény szerint pedig ez a kiújult tumor a korábban alkalmazott kezelésre már nem érzékeny.

A kemoterápia jóval szelídebb formája lenne célravezető

A kutató - a tumorgyógyászatban évtizedek óta lappangó hagyományhoz nyúlva - a kemoterápia jóval szelídebb formáját javasolja, mely csak addig alkalmaz magas dózisokat, amíg a daganat exponenciális növekedését meg nem állítja, azután a tumor méretét folyamatosan figyelve úgy módosítja az adagolást, hogy ne bontsa meg a kezelésre érzékeny és annak ellenálló sejtpopulációk közötti érzékeny egyensúlyt.

Ezt is szeretjük