A 6 legsúlyosabb tévhit a pikkelysömörről: sokan még ma is azt hiszik, fertőz

A pikkelysömörrel kapcsolatban még mindig nagyon sok tévhit él a köztudatban. Máig nem veszik elég komolyan, pedig sok az érintett, és súlyosabb esetben komoly következményei is lehetnek a kellemetlen bőrfelszíni tüneteken túl.

A terápiákat csak a kijelölt bőrgyógyászati centrumokban dolgozó szakorvosok írhatják fel. Ezekbe sajnos sok beteg nem jut el az ismeretek hiánya miatt, hangsúlyozta Dr. Holló Péter PhD egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Bőrgyógyászati és Bőronkológiai Klinika Psoriasis Centrumának vezetője.

Tévhit: a pikkelysömör csupán kozmetikai probléma

A pikkelysömör vagy pszoriázis az egész szervezetet érintő krónikus gyulladásos megbetegedés, mely jellegzetes, pikkelyesen hámló, gyulladt foltokat okozhat a test bármely részén, de leggyakrabban a térden, a könyökön és a hajas fejbőrön. A betegség kialakulásának az örökletes genetikai hajlam mellett több oka lehet. Ilyen egy bármilyen gyulladásos góc, egy rossz fog vagy gyulladt mandula, arcüreggyulladás vagy egyéb megbetegedés. A pikkelysömört ma már több, más szervrendszert érintő megbetegedéssel - például gyulladásos bélbetegségekkel - rokon betegségnek tartják.

Tévhit: ez a bőrbetegség fertőző

A pszoriázist nem vírus vagy baktérium okozza, ezért sem elkapni, sem megfertőzni vele másokat nem lehet. Az egész szervezetet érintő krónikus gyulladásos megbetegedés gyakran jár ízületi gyulladással is. A bőr és az ízületi elváltozások közvetlen hátterében olyan kóros immunfolyamatok állnak, melyek folyamatosan fenntartják a gyulladást.

Tévhit: van általános kezelés

A pszoriázis egyénileg eltérő tüneteket és másfajta társbetegséget hordozhat magával, így a bőrgyógyászok az adott betegnek megfelelő, személyre szabott terápiát állítanak össze. Enyhe esetekben a helyi kezelés lehet hatásos, míg a súlyosabb és társbetegségekkel együtt járó esetekben a szisztémásan, belsőleg alkalmazott kezelés járhat eredménnyel. Emellett a jó életminőség elérésében komoly szerepe van a rendszeres testmozgásnak és a diétának is.

Tévhit: nem támadja meg az ízületeket

Az ízületi tünetek megjelenése nem időskori sajátosság. A pszoriázisban szenvedők mintegy 10-40%-ánál a bőr mellett az ízületeket is érinti a megbetegedés. Ezt krónikus pszoriázisos artritisznek nevezik, ami a pszoriázishoz hasonlóan az immunrendszer működésének zavara miatt alakul ki, és érintheti a végtagok kis és nagy ízületeit vagy a gerincoszlopot is. A gyulladásos tünetek enyhe esetben fájdalommal, az ízületek duzzanatával járhatnak, súlyos, előrehaladott esetekben azonban az ízületek deformálódnak, és mozgásuk korlátozottá válhat.

Tévhit: önálló, elszigetelt betegség

A pikkelysömörrel élők akár 69%-ánál előfordulhat a körmök elváltozása. Fontos odafigyelni erre a tünetre, mivel ez is a pszoriázisos artritisz előjele lehet. Azon pszoriázisos betegek esetében, akiknél körömérintettség is fennáll, háromszor nagyobb eséllyel fordul elő ízületi érintettség is. Egyéb társult betegségek is előfordulhatnak, úgy mint a Crohn-betegség vagy a metabolikus szindróma, mely utóbbi betegségcsoportba tartozik a cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek is.

Tévhit: együtt kell élni a kellemetlen tünetekkel

A pikkelysömör kellemetlen tüneteibe több sikertelen kezelés után sem szabad belenyugodni, hiszen a betegség tünetmentessé tehető. Ha a tünetek csak kisebb bőrterületet érintenek, helyi kenőcsös kezelések a legcélszerűbbek. Súlyos, kiterjedt esetekben az egész test fénykezelése vagy gyógyszeres kezelés javasolt. Gyógyszeres kezelésre a hagyományos szisztémás szerek, ezek hatástalansága vagy ellenjavallata esetén a biológiai szerek jöhetnek szóba.

Bizonyos ételek előidézhetik a kellemetlen bőrtüneteket. Pikkelysömörnél is érdemes diétát betartani, és elkerülni a károsan ható élelmiszereket. 

• tünetek és betegségek
• bőrbetegség
• pikkelysömör
• gyulladás
• Életmód