Mennyi műanyagot eszünk naponta? Meglepően hétköznapi források is szennyezik a szervezetet

A környezetszennyezés mára sosem látott méreteket öltött a Földön. Az óceánokba kerülő, évszázadok alatt lebomló műanyag minden életet megfertőz, ami alól az ember sem kivétel.

Mikroműanyagnak nevezzük az 5 milliméternél kisebb műanyagdarabokat. Ezek sokszor egészen apró, szemmel nem is látható méretet jelentenek. Számuk az óceánokban egyes becslések szerint több mint ötbillió lehet.

A mikroműanyagok beépülnek az élelmiszerekbe, így közvetve az emberi testet is mérgezik. Egyes halhúsok magas higanytartalmáról már sokan tudnak, ami miatt a nagytestű halakból legfeljebb heti egyszeri fogyasztás javasolt, ám a mérgeknek nem a tengeri halak az egyedüli forrásai.

Mikroműanyag az élelmiszerben

A kagylók és halak testében levő szennyeződés persze jelentős mennyiséget tesz ki az ember által évente elfogyasztott mikroműanyagból. Az európai kagylók megközelítőleg 90 mikrodarabot tartalmaznak a kimutatások szerint, így a tengerparti, gyakori fogyasztók akár 11 ezer darab mikroműanyagot is elfogyaszthatnak évente. 

A halak nehezebben vizsgálhatók, hiszen a legtöbb tanulmány a gyomor- és béltartalmat is a kutatáshoz vette, amit általában fogyasztás előtt eltávolítanak. Ennek ellenére a kutatók még a halmájban is találtak bőven a műanyagból, amiből az következik, hogy a részecskék az állat minden részébe eljuthatnak. 

Konzerv hal és tengeri só

A konzerv halakban is megtalálhatók alacsonyabb mennyiségben, megközelítőleg öt mikroműanyag van bennük. A tengeri szennyezettség nem csupán az élőlényeket érinti, komoly mikroműanyag-forrást jelent az egyébként egészséges tengeri só. Egy kilogramm akár több mint hatszáz ilyen részecskét tartalmazhat a kimutatások szerint. Ha napi 5 grammal számolsz, csak sóval már három apró darabbal mérgezted a szervezetedet.

Mivel a szárazföldi állatok szervezetébe ugyanúgy belekerül a mikroműanyag, a tengeri forrású élelmiszerek mellett számos egyéb területen kimutattak jelentős mennyiségű szennyeződést. A vizsgált csirkék zúzógyomrában átlagosan tíz műanyagrészecskét találtak.

Műanyag a flakonos vízben

Meglepő forrás a palackozott víz, az egyszer használatos flakonok tartalmában 2 és 44 mikroműanyag közötti érték volt kimutatható literenként, míg a visszaváltható vagy többször használt flakonban tárolt víz literenként 28 és 241 közötti mikrodarabot tartalmazott - az értékek jól mutatják, mennyi szennyeződés származik magából a csomagolásból.

A tudósok már az ivóvízben és a sörben is kimutatták a jelenlétét, utóbbiban üvegenként tíz mikroműanyagot, de több vizsgálat is elindult a témában. A vízzel és a trágyával a termőföldekre is kerülhet belőle, hiszen akár mosás, mosogatás közben is több ezer mikroszál folyhat a szennyvízbe, amit már szinte lehetetlen teljesen kiszűrni.

A plasztik ráadásul a beltéri porban is elképesztő arányban jelen van: a legkisebb mikrorostszálakból a tudósok becslései szerint akár több tízezer is a szervezetbe kerülhet a porral.

Káros az egészségre?

Ha a számok túlságosan különböző nagyságrendűnek tűnnek, az nem véletlen. A kutatások sajnos nem mindig egységesek, előfordul, hogy egy tanulmányban csak a mikroszálak mennyiségét, vagy csak a 200 mikrométernél nagyobb mikroműanyagokat veszik számításba.

Arra vonatkozóan, hogy ez valójában mennyire káros az emberi szervezetre nézve, még hiányosak a kutatások. A belélegzett darabokat viszont már vizsgálják: az eredmények szerint ezek a légzőszervrendszerben súlyos elváltozásokat okozhatnak: gyulladásokhoz, légszomjhoz vezetnek már alacsony koncentrációnál is, hosszú távon pedig akár rákot is okozhatnak, ezért a táplálék útján bekerülő műanyag sem kecsegtet sok jóval.

(Fotók: Getty Images Hungary.)

• műanyag
• környezetszennyezés
• óceán
• mérgezés
• káros
• mikroműanyag
• Életmód