Magyarország melyik részén laksz? Ennyi arzént iszol a csapvízzel

Ha méregről hallasz, az arzén valószínűleg az elsők között jelenik meg a képzeletedben. Híres méregkeverők éltek ezzel a szerrel a Római Birodalomban, de Magyarországon is mérgeztek arzénnal: feltehetőleg így ölték meg II. Géza, III. Béla, III. Endre és Zsigmond királyunkat.

Ha aggódsz amiatt, hogy napjainkban mekkora arzéntartalma van az ivóvíznek, tudj meg többet a hazai viszonyokról, valamint a vegyület hatásairól!

Röviden az arzénről

Az arzén nem gyakori elem a földkéregben, bár több olyan ásvány ismert, amelyben fő alkotórésznek számít. Előállítása ma nem ásványaiból történik, mert a különféle kohászati eljárásokban jelentős mennyiségű arzénhoz lehet jutni, többre, mint amire ténylegesen szükség van.

Az arzént a kohászatban, üveg- és félvezetőgyártásban alkalmazzák, például a gallium-arzenid a fénykibocsátó diódák - LED-ek - alapanyaga.

Az arzén illékony vegyületei formájában a légkörben is megtalálható. A vulkánok működéséből évi 3000 tonna, a baktériumokéból 20 000 tonna, a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből pedig 80 000 tonna kerül így a levegőbe.

Erős méreg

Az arzén nagyobb adagokban, hosszú távon erős méregnek minősül. A szervezetből lassan ürül ki a széklettel, illetve a vizelettel, ezért tartós szedése során felhalmozódik, és jellemző lefolyású idült mérgezést okoz. A krónikus arzénmérgezés tüneteiben elhúzódó, sorvasztó betegségre emlékeztet.

A legfeltűnőbb a nyálkahártyák kiszáradása és a bőr elváltozásai: szimmetrikus hiperkeratózis - megvastagodott bőrréteg - a talpon és a tenyéren, a fénynek kitett helyeken pigmentáció.

Az arzén rákkeltő hatását emberen több tényező valószínűsíti, ugyanakkor ez a hatás erősen függ az arzénvegyületek oldhatóságától.

Arzénszabályozás hazánkban - EU-elvek alapján

Magyarország az Európai Unióval folytatott, több tucat fejezetből álló és több évig tartó csatlakozási tárgyalásokon elfogadta, hogy 2009. december 25-re a Brüsszel által az emberi fogyasztásra szolgáló víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelvben előírt 10 mikrogramm/literre csökkenti a víz arzéntartalmát.

Ezt az első Orbán-kormány a honi érintettekkel való egyeztetés nélkül elfogadta, és 2001-ben kormányrendeletben vállalta ennek teljesítését, majd 2003 decemberében a Medgyessy-kormány az EU-csatlakozás koppenhágai alapdokumentumában megerősítette.

A rendelet 6. számú mellékletének A részében felsorolt településeken - 66 település, 140 000 lakos -, ahol a víz arzéntartalma 30 mikrogramm/liternél nagyobb, 2006. december 25-ig kellett volna a csökkentést teljesíteni.

A melléklet B részében felsorolt településeken - 335 település, 1 200 000 fő -, ahol a víz arzéntartalma 10-30 mikrogramm/liter, a csökkentés határideje 2009. december 25. volt.

Az ivóvizek arzénszennyezettsége hazánkban

Az átállásra biztosított határidő természetesen lejárt, és bár az ivóvíz minősége egy cseppet sem romlott, az európai uniós elvárásoknak sok helyen már nem felelünk meg. Hazánk ezért hosszabbítási kérelemmel fordult az unióhoz, ám azt elutasították. Kattints www.hidrologia.hu oldalára, és nézd meg a térképen, Magyarország mely területein nem felel meg az ivóvizek arzénszennyezettsége az Európai Unió irányelveinek.

Miért éppen 10 mikrogramm/liter?

Honnan származik ez a bűvös, 10 mikrogramm/liter határérték az ivóvíz arzéntartalmára? A lényeg, mint annyiszor, ezúttal is a részletekben rejtőzik.
Az EU-szabvány bevezetésénél a nyugat-európai élelmiszer-fogyasztói szokásokat vették figyelembe.

Nyugat-Európában a tengerihal-fogyasztásból becslések szerint napi 80 mikrogramm arzén származik, ugyanakkor napi 100 mikrogramm arzén bevitele még nem okoz problémát egy egészséges szervezet esetében. A két érték közötti 20 mikrogramm különbség pedig napi 2 liter ivóvíz fogyasztását feltételezve éppen 10 mikrogramm literenkénti határértéket ad - innen ered ez a mágikus szám.

Hazánkban azonban a tömeges tengerihal-fogyasztás nem jellemző - különösen Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön nem -, így a feltételezett, ivóvízen kívüli 80 mikrogrammos terhelés irreálisnak tűnik. Szerencsés lenne a reálisabb 30 mikrogramm/liter körüli határérték megállapítása az ivóvízre.

Mennyi arzént fogyaszt Magyarország?

Jelenleg nincs adat a magyar lakosság arzénfogyasztására, de miután az ivóvízből származó terhelés átlagosan 13-48 mikrogramm közötti, és a legjelentősebb arzénforrásnak, a halnak egy főre jutó évi mennyisége 3 kilogramm - 8 gramm naponta -, okkal feltételezhető, hogy a magyarországi arzénbevitel Európában a legkisebbek egyike.

• megelőzés
• víz
• méreg
• Életmód