Ezért élt Szent-Györgyi Albert 93 évig!

Képeken a világ leghosszabb életű tudósai

Számos Nobel-díjas tudós megérte a kilencvenedik születésnapját.

Dia


                        	Szent-Györgyi Albert (1893-1986), a C-, illetve P-vitamin felfedezőjének munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Hosszú életének titkát sokan a nagy dózisban szedett C-vitaminban látják. A 93 éves korában elhunyt tudós napi 1000 mg-ot evett az immunerősítő vitaminból.

Szent-Györgyi Albert (1893-1986), a C-, illetve P-vitamin felfedezőjének munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Hosszú életének titkát sokan a nagy dózisban szedett C-vitaminban látják. A 93 éves korában elhunyt tudós napi 1000 mg-ot evett az immunerősítő vitaminból.

Dia


                        	Alfred Russel Wallace (1823-1913) felfedező, antropológus, geográfus és biológus, akit gyakran a biogeográfia atyjaként is említenek. Darwintól függetlenül megalkotta a természetes szelekció elméletét - arra sarkallva ezzel őt, hogy korábban nyilvánosságra hozza nézeteit. Hosszú életének titka talán a természettudományos munka melletti spirituális életszemléletében keresendő.

Alfred Russel Wallace (1823-1913) felfedező, antropológus, geográfus és biológus, akit gyakran a biogeográfia atyjaként is említenek. Darwintól függetlenül megalkotta a természetes szelekció elméletét - arra sarkallva ezzel őt, hogy korábban nyilvánosságra hozza nézeteit. Hosszú életének titka talán a természettudományos munka melletti spirituális életszemléletében keresendő.

Fotó: rsnr.royalsocietypublishing.org

Dia


                        	Joseph Erlanger (1874-1965) amerikai fiziológus 1944-ben kapott orvosi Nobel-díjat az idegrostok különböző fajtáinak felfedezéséért. A kardiovaszkuláris rendszer működésével, illetve a szívbetegségek megelőzésnek lehetőségeivel is sokat foglalkozott, vérnyomásmérőt tervezett és épített.

Joseph Erlanger (1874-1965) amerikai fiziológus 1944-ben kapott orvosi Nobel-díjat az idegrostok különböző fajtáinak felfedezéséért. A kardiovaszkuláris rendszer működésével, illetve a szívbetegségek megelőzésnek lehetőségeivel is sokat foglalkozott, vérnyomásmérőt tervezett és épített.

Fotó: www.liveinternet.ru

Dia


                        	Linus Pauling (1901-1994) német származású amerikai tudós, aki a kémiai Nobel-díj mellett elnyerte a Nobel-békedíjat is. Az ortomolekuláris medicina néven elhíresült elméletének lényege, hogy minden betegség a szervezet vitamin- és ásványianyag-hiányára vezethető vissza. Ő maga napi körülbelül 18 gramm C-vitamint szedett.

Linus Pauling (1901-1994) német származású amerikai tudós, aki a kémiai Nobel-díj mellett elnyerte a Nobel-békedíjat is. Az ortomolekuláris medicina néven elhíresült elméletének lényege, hogy minden betegség a szervezet vitamin- és ásványianyag-hiányára vezethető vissza. Ő maga napi körülbelül 18 gramm C-vitamint szedett.

Fotó: paulingblog.wordpress.com

Dia


                        	Rita Levi-Montalcini (1909-) olasz neurológus a legidősebb ma élő Nobel-díjas tudós. Az elismerést Stanley Cohen kollégájával megosztva kapta 1986-ban a növekedési faktorok felfedezéséért. Hosszú életének titka vélhetően a genetikának is köszönhető, hiszen Paola nevű ikertestvére is 91 éves koráig élt.

Rita Levi-Montalcini (1909-) olasz neurológus a legidősebb ma élő Nobel-díjas tudós. Az elismerést Stanley Cohen kollégájával megosztva kapta 1986-ban a növekedési faktorok felfedezéséért. Hosszú életének titka vélhetően a genetikának is köszönhető, hiszen Paola nevű ikertestvére is 91 éves koráig élt.

Fotó: www.itespresso.it

Dia


                        	Szász Tamás István (1920-2012) pszichiáter és akadémikus 1938-ban emigrált az Amerikai Egyesült Államokba. Nézeteinek alapját képezi a gondolat, miszerint mindenkinek megvan a joga saját testének, pszichéjének birtoklására, a kényszermentes létre. Hosszú életének titka talán ezekben, a gyógyításban is alkalmazott elképzeléseiben keresendő.

Szász Tamás István (1920-2012) pszichiáter és akadémikus 1938-ban emigrált az Amerikai Egyesült Államokba. Nézeteinek alapját képezi a gondolat, miszerint mindenkinek megvan a joga saját testének, pszichéjének birtoklására, a kényszermentes létre. Hosszú életének titka talán ezekben, a gyógyításban is alkalmazott elképzeléseiben keresendő.

Fotó: articles.latimes.com

Dia


                        	Rosalyn Sussman Yalow (1921-2011) Nobel-díjas amerikai fizikus. Ő volt a második nő - Gerty Theresa Cori után -, aki fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapott. A férfiak uralta tudományos világban elismerték munkáját, pályája során számos díjat és kitüntetést kapott, többek között az AMA Scientific Achievement Award-ot 1975-ben és Hevesy György Érmet 1978-ban.

Rosalyn Sussman Yalow (1921-2011) Nobel-díjas amerikai fizikus. Ő volt a második nő - Gerty Theresa Cori után -, aki fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapott. A férfiak uralta tudományos világban elismerték munkáját, pályája során számos díjat és kitüntetést kapott, többek között az AMA Scientific Achievement Award-ot 1975-ben és Hevesy György Érmet 1978-ban.

Fotó: www.123people.at
Ezt is szeretjük
Szerző: Horváth Eszter
Fotó: