Hormonmaradványok vannak az ivóvízben? Az ÁNTSZ állásfoglalása az ügyben

Az ÁNTSZ, vagyis az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat információi szerint általánosságban elmondható, hogy Magyarországon emberi fogyasztásra alkalmas az ivóvíz, még ha lehetnek is különbségek a vízminőségben például településenként vagy épp annak alapján, milyen régi az adott épület vezetékrendszere.

Az erre vonatkozó információkról a helyileg illetékes szerveknél lehet érdeklődni, kevesebb adat létezik azonban egy ennél globálisabbnak számító problémáról, arról, találhatóak-e gyógyszer-, illetve hormonmaradványok az ivóvízben, illetve ezek károsak lehetnek-e az emberi szervezetre nézve.

Egyre nagyobb a kémiai terhelés

Az ÁNTSZ lakossági tájékoztatója, illetve ivóvíz kiskátéja részletesen beszámol a hormonmaradványokkal kapcsolatos aggodalmakról, valamint arról, ezek mennyire jogosak.

Ebben kimondják, hogy egyre nagyobb gyakorisággal mutathatóak ki hormonhatású anyagok a környezetben - és nem elsősorban az ivóvízben -, ez azonban nemcsak a növekvő kémiai terhelésnek és a kényelmet szolgáló vegyi anyagok gyarapodásának köszönhető, de annak is, hogy fejlődik a technológia, így már igen kis mennyiséget is ki lehet mutatni, a módszerek érzékenysége miatt pedig gyakorlatilag bármilyen anyag kimutatható bárhonnan.

Még nem határoztak meg határértéket

Az ÁNTSZ szerint az ivóvízben megtalálható hormon- és gyógyszertartalom elenyésző mennyiségű ahhoz képest, hogy például mennyi található az élelmiszerekben vagy épp a műanyagokban. Kifejtik azonban azt is, hogy a WHO és az Európai Unió a közegészségügyi kockázat szempontjából a gyógyszer- és hormonmaradványokra még nem határozott meg határértéket, mivel ezzel kapcsolatban nem alakult ki konszenzus, ellentétben például a peszticidekre és más szennyező anyagokra vonatkozó szabályokkal és vizsgálati kötelezettséggel.

Elhanyagolhatóan kicsi a kockázat

Bár a WHO szerint elhanyagolhatóan kicsi annak a kockázata, hogy az ivóvízben esetlegesen előforduló hormon- és gyógyszermaradványok káros hatással legyenek az emberi egészségre, a kockázat felmérésének fontosságát már felismerték, és kutatási céllal vizsgálják is világszerte jelenlétüket. Rendszeres, széles körű felméréseket azonban ezzel kapcsolatban máshol és Magyarországon sem végeznek a közegészségügyi hatóságok, arra jogszabályi kötelezettség nem vonatkozik.

Bár hivatalos hatósági vizsgálatok nem zajlanak, a már említett kutatások eddigi eredményei megnyugtatóak, ezek ugyanis azt mutatják, a védett vízadóból származó rétegvizekben szinte kizárható az ilyen jellegű maradványok előfordulása, Magyarország ivóvizének nagy részét pedig ezek adják. Kockázatot jelenthet azonban a nagy szennyvízterhelésnek kitett felszíni vizekből készülő ivóvíz, a vízkezelés viszont elég hatékony ahhoz ebben az esetben is, hogy a hálózati vízben már ne legyenek kimutathatóak gyógyszermolekulák.

Kutatások szerint, ha a legrosszabb esetet vesszük is figyelembe, és kimutathatóak gyógyszermolekulák a vízből, az embereknek az ÁNTSZ példája alapján 26 ezer éven át napi két liter vizet kellene meginniuk ahhoz, hogy az felérjen egyetlen ibuprofen tablettával.

Tilos gyógyszereket leöblíteni csapban vagy a WC-n!

Az ÁNTSZ szerint fontos cél lenne mindezek ellenére is, hogy az ivóvíz  előállítására  szolgáló  nyers  vizekben  csökkenjen a hormon- és gyógyszermaradványok jelenléte, amiben pedig a vízfogyasztóknak is nagyon komoly szerepük van. Az ez irányú felelősség és tudatosság első lépése kell, hogy legyen a már lejárt vagy fel nem használandó gyógyszerek gyógyszertárakba való visszajuttatása. Mindenáron el kell ugyanis kerülni, hogy azok a környezetbe jussanak vissza, például a csapban vagy a WC-n való leöblítés által. Bővebb információt az ÁNTSZ kiadványában találsz.

• megelőzés
• víz
• veszélyes anyagok
• Életmód