A gyártók elhallgatják: vegyészmérnök árulta el, mi a baj a géllakkal

Napjainkban az UV-lámpa fénye alatt megkötő géllakk népszerűsége rohamos tempóban növekszik. Kár azonban úgy tekintetnünk rá, mint valami veszélytelen kozmetikai hóbortra, melyre egy egész iparág épült. Dr. Bíró Szabolcs vegyészmérnök Mérgezett mindennapok című könyvében az alábbi kockázatokra hívja fel a figyelmet a géllakkal kapcsolatban.

Ezért veszélyesek a géllakkok 

Statisztikák szerint a globális géllakk piac értéke meghaladja az 5,5 milliárd dollárt, és az elkövetkező években várhatóan évi 7–10%-os növekedési ütemmel bővül majd. Ez a dinamikus növekedés jól jelzi, hogy érdemes komolyan foglakozni azzal, hogy milyen rizikói vannak a géllakk használatának. Népszerűségét részben esztétikai értéke, részben mechanikai tartóssága okozza – kétségtelen, hogy ez utóbbi tekintetében a sima körömlakk nem képes felvenni vele a versenyt.

Azzal a kockázattal valószínűleg mindenki, akinek valaha volt géllakk a kezén, tisztában van, hogy leoldása, illetve az azt követő reszelés elvékonyítja a körmöt. Abba azonban már kevesebben gondolnak bele, hogy mivel ez a lakk nem egyszerűen szárad, hanem UV-lámpa alatt köt meg, az UV/LED lámpa fényének hatására egy komplett kémiai reakció megy végbe a kézen. A fény aktivál bizonyos anyagokat, melyek a folyékony lakk molekuláit összekapcsolják, így jön létre a szilárd, kemény felület. Ám a ragacsos anyag a legjobb esetben is csak 50-80%-ban szilárdul meg teljesen, a maradék 20-50% folyékony vegyszerként csapdába esik a kemény rétegben. Ez a maradvány anyag pedig allergiás reakciókat válhat ki.

A legfőbb veszély az ún. akrilát-allergia, mely főként az otthoni felhasználókat érinti. Tünetei a körömleválás, viszketés, hólyagok megjelenése – melyek nem csak a kézen, de a nyakon, arcon is felbukkanhatnak. De ennél is nagyobb probléma, hogy ha egyszer kialakult az allergia, a szervezet örökre „emlékezni” fog rá. Következtében pedig keresztallergia is létrejöhet: a géllakk okozta allergia miatt előfordulhat, hogy a szervezet a jövőben kilöki a fényre keményedő fogászati töméseket, csípőprotézist vagy orvosi eszközök – pl. inzulinpumpa – egy részét, mivel ezek anyaga hasonló.

Mi a helyzet a „mentes” lakkokkal?

Számos géllakk üvegén feltüntetik ma már, hogy HEMA-mentes, TPO-mentes. Az erősen allergizáló HEMA nevű vegyületet azonban gyakran más hasonló, de még be nem tiltott anyagra - pl. IBOA - cserélik. A TPO nevű vegyület alkalmazása 2025 szeptemberétől tilos az EU-ban forgalmazott kozmetikai termékekben. A TPO egy „fényre kötő” anyag, amely a lámpa fényére elindítja a keményedést. Mivel kiderült róla, hogy negatívan befolyásolja a termékenységet, az Európai Bizottság reprodukciós toxicitást mutató anyaggá sorolta. A gyártók természetesen találtak helyettesítő vegyületeket, ilyen pl. a TPO-L, vagyis etil-trimetilbenzoil fenilfoszfinát. Bár jogi értelemben ez a helyettesítő anyag jelenleg biztonságosnak minősül, kémiai, illetve biológiai szempontból nem feltétlenül az.

Vagyis csak idő kérdése, hogy mikor kerülnek ezek a helyettesítő anyagok is a szabályozók célkeresztjébe – de addig is mehet a biznisz. Felhasználóként tehát ne legyenek illúzióid: az ipar nem a legjobb, legegészségesebb, hanem a legegyszerűbb, legjövedelmezőbb megoldásokat keresi. A leggyakoribb helyettesítő vegyületek egyszerűen csak kevésbé kutatott kémiai szempontból rokonvegyületek, amelyekkel ugyanúgy óvatosan kell bánni, mint a régiekkel.

Kép: Getty Images

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• gél lakk
• veszélyes anyagok
• allergia
• kozmetikai összetevők
• Életmód