Ezért hízol!

Míg mindenki a koleszterinről beszél, a triglicerideket az orvosok és a tudományos közlemények szerzői egyaránt elhanyagolják, pedig az utóbbi időben hasznos hatásaik mellett egyre gyakrabban kerülnek szóba a károsak is.

Mik azok a trigliceridek?

Az emberi szervezetben előforduló zsírszerű vegyületeket lipideknek nevezzük. Közéjük tartozik többek között a koleszterin – ami azonban kémiailag nem is zsír, sokkal inkább a szteroidokhoz tartozik, ahová a kortizon is –, a lecitin és természetesen a trigliceridek.

A trigliceridek a tulajdonképpeni neutrális zsírok – zsírok, mint a vaj, a kiolvasztott zsír, valamint az olajok. A napraforgó- és az olívaolaj 80 vagy akár több mint 95%-ban trigliceridekből áll.

Amiért a triglicerid fontos

Védelmet nyújt

A bőralja zsírszövete védi a szervezeted a kihűléstől. A szervezet számára gazdaságosabb a hideg időszakokra úgy felszerelkezni, hogy némi zsírszövetet hurcol magával, semmint közvetlenül az anyagcsere-tevékenység fokozásával termelni hőt ahhoz, hogy a testhőmérsékletet állandó szinten tudja tartani. A zsírréteg emellett védelmet nyújt tompa sérüléseknél a zsírréteg alatt elhelyezkedő csontoknak és belső szerveknek.

Energiát raktároz

A mintegy tízkilónyi zsírszövet, ami egy normál súlyú felnőttre jellemző, körülbelül hetvenezer kcal energiát raktároz. Túlsúly esetén minden kilogramm túlsúly még plusz hétezer kcal-t jelent. Ezzel az energiaraktár segít kiegyenlíteni a tápláléktöbblet és -hiány időszakából adódó ingadozásokat. Többlet idején trigliceridek képződnek, és depózsírként raktározódnak, míg hiány esetén energiát szolgáltatnak.

És amiért káros

A szervezeted zsírkészletében feleslegben raktározott trigliceridek, melyek a táplálékból felvett kalória-, zsír- és finomított szénhidrát-többletből – például cukor, kevés ballasztanyagot tartalmazó finomliszt és a belőlük készült termékek – alakultak ki, túlsúlyhoz vezetnek, aminek következményeként olyan betegségek léphetnek fel, mint a magas vérnyomás, a szívinfarktus, a veseműködés leállása, az epekövek és a nagyobb artrózis-kockázat.

A táplálék magas triglicerid- és ezzel egyidejűleg csekély ballasztanyag-tartalma – ez többnyire kéz a kézben együtt jár – bizonyítottan növeli a vastagbélrák gyakoriságát is.

Mit tehetsz?

A legújabb vizsgálatok szerint a trigliceridek magasabb szintje nagyobb jelentőségű, mint ahogyan ezt eddig feltételezték, így minden eddiginél jobban kell vigyáznod!

Csökkentsd a zsírbevitelt!

Egy átlagosan táplálkozó ember táplálékában a zsírtartalom 40% feletti. Azonban a 30%-os érték az ajánlatos. Túlsúlyos embereknél, vagy akik vérében magas a trigliceridek szintje, bőven alatta kellene maradni a 30%-nak. Mivel rendszerint senki sem tudja maga kiszámolni, milyen magas napi betevőjében a zsírok aránya, a zsírral mindig – ahol csak lehetséges – takarékoskodni kell. Ha egyedül a trigliceridek koncentrációja magas, ez még önmagában nem növeli olyan túlzott mértékben a kockázatot. Ám a magas trigliceridszint többnyire kapcsolatban áll a koleszterinemelkedéssel, a túlsúllyal, a mozgáshiánnyal és további rizikótényezőkkel.

Legyél kritikus a cukorral is!

Ajánlatos teljesen vagy majdnem teljesen lemondanod róla, mert a cukor a szervezetedben, energiatöbblet esetén a vérben, illetve a zsírraktárakban gyorsan trigliceridekké alakul.

Mondj le az alkoholról!

Magas trigliceridszint esetén ez – legalább átmenetileg – az értékek normalizálódásáig feltétlenül tanácsos. Az alkohol ugyanis növeli a trigliceridek koncentrációját a vérben, és megnehezíti a szükséges súlycsökkenést.

Vesd be az antioxidánsokat!

A zsírban gazdag táplálkozásnak egyidejűleg antioxidánsokban is bővelkednie kellene – például A-, E- és C-vitaminok, továbbá nyomelemként a szelén –, hogy a telítetlen zsírsavakat védjék az oxidációtól. Sajnos éppen a zsírbő koszt tartalmaz nagyon csekély mennyiségben antioxidánsokat, emiatt kétszeresen is kedvezőtlen. A táplálkozási ajánlásokat betartva, a zsírban gazdag élelmiszereket antioxidánsokban bővelkedőkre kell cserélned. Ezenkívül tanácsos a szervezetet antioxidáns táplálék-kiegészítőkkel ellátni.

Hívd segítségül az omega-3 zsírsavakat!

Az emberi szervezet omega-3 zsírsavat önmaga nem képes előállítani – ilyen típusú zsírsavak például az alfa-linolénsav és az esszenciális tápanyagok. Utóbbi viszonylag nagy mennyiségben fordul elő a len-, a szója-, a búzacsíra-, a repce- és a dióolajban. További fontos omega-3 zsírsav az eikozapentaénsav és a dokozahexaénsav, melyek nagy mennyiségben találhatók a hideg tengerekben élő halakban – hering, makréla, lazac. Az omega-3 zsírsavakkal a trigliceridek 25–50%-kal csökkenthetők. Minél magasabb a kiindulási érték, annál jótékonyabb a hatás. A várható eredmény rendszerint négy héten belül jelentkezik, és hosszú távú szedés esetén állandó, tartós marad.

Az omega-3 zsírsavak érrendszeri betegségek rizikótényezőire gyakorolt kedvező hatásai alapján feltételezik, hogy az arterioszklerózist is képesek feltartóztatni vagy lassítani.

Cikkünk az Ideál Magazin írása alapján készült.

• elhízás okai
• végleges fogyás
• Életmód