5 dolog, ami agyvérzésre hajlamosít: kivizsgálással megelőzhető a baj

A stroke vagy agyvérzés Magyarországon a harmadik leggyakoribb halálok, illetve az egyik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség.

Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint azoknak, akik rizikófaktorokkal élnek, rendkívül fontos a rendszeres ellenőrzés.

Tünetek esetén már nagy a baj

A stroke azt jelenti, hogy az agy egy részének vérellátása megszűnik, vagy vérzés lép fel. A stroke tünetei meglehetősen ijesztőek, és attól függenek, hogy az agy melyik részén alakult ki agyvérzés vagy agyi infarktus. Így kialakulhat látás-, beszéd- vagy mozgászavar, féloldali vagy teljes bénulás.

A stroke tüneteit nem szabad összekeverni a TIA - tranzitorikus ischemias attack - tüneteivel, amely csak meghatározott ideig tart, és nincs visszafordíthatatlan hatása a szervezetre. Érdemes tudni, hogy a TIA viszont nagyon fontos előjele a stroke-nak.

Öt agyvérzésre hajlamosító tényező

Nyaki érszűkület

A szűkült nyaki erek érzékelhető tünetet nem okoznak, de hatalmas kockázatot rejtenek. Egy osztrák vizsgálatban 435 embert követtek nyomon két éven keresztül, akik mind nyaki érszűkülettel rendelkeztek, amit nyaki ultrahangos és úgynevezett Doppler ultrahangos vizsgálat igazolt. Az eredményekből kiderült, hogy azoknak az embereknek, akiknek a nyaki artériáiban zsíros plakkok rakódtak le, hatszor nagyobb az esélyük a stroke-ra, mint azoknak, akik másféle, nem ilyen típusú plakkal élnek.

Magas vérnyomás

Az agyvérzés bizonyítottan a magas vérnyomás talaján alakul ki, a stroke miatt elhunytak 60-80%-ánál bizonyosodik be a korábban jelen lévő hipertónia. A katasztrófa közvetlen oka, hogy az agy egyik nagyobb ere megreped, és a vér szó szerint elönti és megbénítja az adott agyi területet.  

Az agyi érkatasztrófák drámai következményei az arc részleges vagy teljes lebénulása. De azzal is együtt lehet élni, túl kell rajta lépni. Ők megtették. 

Magas koleszterinszint

A káros koleszterinszint és a szív-érrendszeri betegségek szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falán rakódik le. Ezek a lerakódások idővel egyre jobban leszűkítik az erek keresztmetszetét, és csökkentik az érfal rugalmasságát.

Ezután az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése elégtelenné válik. Végzetes esetben az ér elzáródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.

Cukorbetegség

A 2-es típusú cukorbetegség és a vele gyakran együtt járó metabolikus szindróma növelik az érelmeszesedés kockázatát, ugyanakkor a diabétesz károsítja a szervezet vérrögoldó képességét is, ezzel pedig fokozza a stroke kialakulásának esélyét.

Dohányzás

A dohányzás káros hatását részben a vérlemezkék aktiválásán keresztül fejti ki, mivel növeli a vérrögképződés kockázatát. A dohányosokban ezen kívül csökken a termelt nitrogén-oxid mennyisége, ami által a folyamatok az erek összehúzódása irányába tolódnak el. A vérrögképződés és az érösszehúzódás végül nagymértékben növeli az artériás érelzáródások, vagyis az infarktus, a stroke vagy az érszűkület kialakulásának kockázatát.

A kivizsgálással megelőzhető a baj

Mindazok, akik rizikófaktorokkal rendelkeznek - és ide tartoznak a meglévő szív- és érrendszeri betegségek is - rendszeresen, egy-két évente vizsgáltassák ki magukat. Ha megfelelő orvosi kezeléssel és életmódváltással sikerül csökkenteni és stabilizálni a vérnyomást, kezelni a véralvadási problémákat, valamint normalizálni a vércukorszintet és koleszterinszintet, rengeteget lehet tenni stroke megelőzéséért.

• érrendszer
• tünetek és betegségek
• agyvérzés
• stroke
• Életmód