Tévhitek a dohánytermékekről és a füstmentes alternatívákról: ezeket fontos tudni az ártalomcsökkentésről

Életünk, szokásaink és lehetőségeink a tudomány és a technológia fejlődésével folyamatosan változnak. Vannak, akik könnyedén próbálnak ki új megoldásokat és fejlesztéseket, mások azonban kétkedéssel fogadják a legújabb vívmányokat. Úgy tartják, ma, az információ korában az internet, a számítógépek és mobiltelefonok elterjedésével korlátlan mennyiségű és forrásból származó információ birtokába juthatunk, a döntés, hogy melyiknek adunk hitelt, nem könnyű feladat. Nincs ez másképp a dohányzás területén sem, ahol az elmúlt években számos olyan égés és füst nélkül működő alternatívát fejlesztettek ki, amelyek a hagyományos dohánytermékeknél lényegesen alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak, mégis számtalan tévhit terjed róluk. 

Cikkünkben a dohányzás ártalmainak csökkentésével kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket gyűjtöttük össze.

1. Tévhit: A füstmentes technológiák célja a leszokás

A hiteles forrásból történő tájékozódás azért is fontos, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, milyen célt szolgálnak ezek a technológiák. Fontos tudni, hogy a füstmentes alternatívák célja nem a leszokás támogatása, hanem az ártalomcsökkentés, ahogy a brit állami egészségügyi hatóság (PHE) 2020. márciusában kiadott közleményében erre rámutatott:

„Annak ellenére, hogy egyre kevesebben gyújtanak rá, a cigarettázás továbbra is a fő oka a megelőzhető haláleseteknek és betegségeknek. Ezért az egészségre potenciálisan kevésbé ártalmas, a dohányzás alternatíváját jelentő, nikotintartalmú eszközök továbbra is döntő szerepet játszhatnak az egészségkárosító hatás mérséklésében.”

A füstmentes alternatívák azonban kizárólag azon felnőtt dohányosok számára jelenthetnek egy – a hagyományos cigarettához képest – kevesebb károsanyag kitettséggel járó lehetőséget, akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére sem hagyják abba a dohányzást. Tartsuk azonban szem előtt, hogy a dohányzás minden formája káros, ezek a technológiák sem veszélytelenek: tartalmaznak például nikotint, ami amellett, hogy függőséget okoz, egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. A dohányzás káros hatásai csak akkor csökkenthetőek 100%-ban, ha semmilyen formában nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú termékeket.

2. Tévhit: A dohánytermékek között nincs semmi különbség

A füstmentes technológiák mind működésükben, mind hatásukban jelentősen eltérnek egymástól, így fontos, hogy mindig hiteles forrásokból tájékozódjunk használatukkal kapcsolatban. Ilyen füstmentes technológia a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, az e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia. Közös bennük, hogy használatuk során nincs égés, így nem keletkezik füst sem, amely a benne található káros anyagok miatt a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek fő okozója.

A jelenleg rendelkezésre álló tudományos adatok alapján megállapítható, hogy a füstmentes technológiák használata mind a dohányzó, mind annak környezete számára alacsonyabb károsanyag-kitettséggel jár: annak köszönhetően, hogy égés nélkül működnek, a hagyományos dohánytermékeknél akár 70-95%-kal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. A károsanyag kibocsátás csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggés vizsgálatára azonban további hosszútávú kutatások szükségesek. A WHO szerint:

"a dohánytermékek lényeges eltérést mutathatnak vonzerő, addiktivitás és toxicitás szempontjából. A különbség nagyobb vagy kisebb kockázati profilhoz is vezethet, ami az egészségre is hatással lehet.”

A dohányzás okozta káros hatások kizárólag a dohányzás teljes és végleges abbahagyásával csökkenthőek teljes mértékben, így mindenkinek arra kell törekednie, hogy ne kezdjen el cigarettázni, vagy ha már dohányzik, mihamarabb szokjon le róla. Különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a termékfejlesztés és pozicionálás során, hogy ezen technológiák semmiképpen se jelentsenek vonzó lehetőséget a kiskorúak számára, őket a dohánytermékek használatától mindenképpen távol kell tartani.

3. Tévhit: A füstmentes technológiák nem segíthetnek a hagyományos dohányzás elleni küzdelemben

A dohányzás globális méretű probléma, amely mindenkit érint, dohányzókat és nem dohányzókat egyaránt. A világon jelenleg több mint 1 milliárdan dohányoznak, Magyarországon több mint 2 millióan. Az előrejelzések szerint ez a szám – a népességnövekedés miatt - a közeljövőben sem fog csökkenni, ha csak nem teszünk ellene valamit.

Természetesen az a legjobb, ha egyáltalán nem dohányzunk, ha pedig már cigarettázunk, akkor minél hamarabb leszokunk róla, hiszen a dohányzással nem csak a saját egészségünket károsítjuk, de a környezetünkben lévőkét is.

A cigarettában a dohány égésével ugyanis füst keletkezik, amely közel 7 ezer vegyi anyagot tartalmaz. Ezek közül az FDA, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala 93-ról állapította meg, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Közéjük tartozik például a korom, az ólom, a nikotin, a cianid vagy a szénmonoxid.

A dohányzás ártalmainak és a dohányzáshoz köthető egészségügyi problémák számának csökkentése közös érdekünk. Ennek érdekében fontos a megelőzésre és a leszokás fontosságára történő figyelemfelhívás, valamint a helyes és hiteles forrásból való tájékozódás.

Ezért az egyik legfontosabb, hogy azok számára, akik le szeretnék tenni a cigarettát, minden támogatást és segítséget meg kell adni. A kutatások szerint segítségnél nélkül a dohányosok 5 százaléka, szakszerű segítséggel pedig 8 százaléka tud megválni a cigarettától. Az égés nélküli technológiák előrelépést jelenthetnek az ártalomcsökkentés útján a hagyományos cigarettákhoz képest azon felnőtt dohányzók számára, akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére sem szoknak le, hiszen ezekkel a technológiákkal különböző mértékben, de csökkenthetőek a dohányzás ártalmai, a károsanyag kitettség. Ma már tudjuk, hogy nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért. Érdemes azonban megjegyezni, hogy további hosszútávú kutatások szükségesek a károsanyagkibocsátás-csökkenés és az egészségkárosító hatás csökkenése közötti összefüggés vizsgálatára.

Azonban nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a dohányzás okozta ártalmak csökkentésére csak egyetlen igazán jó megoldás létezik: ha semmilyen formában nem fogyasztunk nikotin- és dohánytartalmú termékeket, vagyis egyáltalán nem dohányzunk.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

• ártalomcsökkentés
• dohányzás
• füstmentes dohánytermék
• B&C