A nők farsangját Kölnben rendezik: így néz ki a Rajna-parti népünnepély

A helyiek ötödik évszaknak is nevezik a kölni karnevált, amit Rajna-parti népünnepélynek is hívnak. Idén február 20-a és február 26-a közé esik, első napja a nők farsangja, és egészen hamvazószerdáig tart. Közben mindenki: gyerekek, idősek egyaránt beöltöznek.

Már az ókori germán törzsek is ünnepelték a tavasz közeledtét, jelképesen elűzték a tél szellemét, amit később a keresztény vallásban átvettek. Például a húsvét előtti böjtölés időszaka is karneválokhoz kapcsolódik - carne vale azt jelenti, hogy a búcsúzás a hústól.

A kölni karnevál története

Míg a középkorban a helyi maskarás bálok sokszor eldurvultak, a 18. századra már átalakultak, és olyan elegáns maszkokat, ruhákat vettek fel az emberek, mint a velencei karneválban. A városban még a francia forradalom idején is megtarthatták a felvonulásaikat, a poroszok rövid uralma alatti szigorban is ünnepeltek. Később a kölni karnevál egyre organizáltabban kezdett működni, különböző eseményekkel tarkították, mint a karnevál hősének a megválasztása, aki ma már a karneváli herceg titulust viseli. 1823-ban létrehozták a karneváli bizottságot, és megtartották az első farsanghétfőt, amin ünnepélyes keretek között beiktatták a karneváli hőst, aki mellé azóta már a karneváli szüzet és a parasztot is megválasztják. A hatalmas felvonulás hét napon keresztül éjjel-nappal tart, első napját nők farsangjának hívják, ekkor a hagyomány szerint az „őrült nők” levágják a férfiak nyakkendőjét - képeken az elképesztő, színes forgatag.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• kölni
• karnevál
• farsang
• jelmez
• németország
• programok
• maszk
• ünnep
• Utazás