Így néznek ki a világ titkos városai

Bár a 20. század története kellően viharos volt ahhoz, hogy az emberiség emlékezetébe örök időkre beégesse pillanatait, korunk modern bűvöletének embere és az új generációk sora egyre távolabb érzi magától a barbár időket, holott a történelem számtalanszor megismételte már önmagát. Ha többet akarsz tudni a nem is olyan messzi évtizedekről, és a háborús éra vészjósló atmoszférájából is megsejtenél egy keveset, a következő, sokáig eltitkolt helyekre vess egy pillantást.

Az Atomváros: Oak Ridge, Tennessee, USA

Tennessee állam keleti részén, Knoxville-től 40 kilométerre nyugatra található Oak Ridge, a legendás és félelmetes Atomváros, mely a második világháború után eltelt évtizedekben a Város a kerítés mögött, illetve a Titkos város beceneveket is megkapta.

A ma békés polgári lakóhelyként működő, az ezredfordulóra több mint 27 ezer lakossal rendelkező település kiépítését az USA hadászati mérnökei 1942 októberében kezdték meg, hogy a Manhattan-projekt bázisául, egyúttal az abban részt vevő munkások és kutatók otthonául szolgáljon. Az atombomba kidolgozását és fejlesztését célzó terv részeként az addig itt élő farmközösségek lakóit evakuálták, sokukat azelőtt, hogy a kompenzációt megkapták volna.

A város létezése a háború lezárásáig kormányzati titoknak számított, 1943-ban pedig, miután lezárult a betelepülés, ellenőrző pontokat hoztak létre, és kerítést húztak köré, hogy minden kapcsolatot megszakítsanak a környező városokkal. Oak Ridge ekkor még nem szerepelt a térképeken, és 1949-ig hivatalosan meg sem nevezték. Miután 1945-ben az atombombát ledobták Japánra, a város addigra 70 ezer főre növekedett lakossága csökkenni kezdett, két évvel a háború után pedig civil vezetése lett.

Oak Ridge ma az amerikai tudományos örökség része - a kutatások a város életében máig kiemelkedő szerepet játszanak -, emellett a turisták igen népszerű úti célja, az egykori apartmanokat és közösségi tereket ugyanis épp úgy meg lehet tekinteni, mint az urándúsító gyárat.

A legfőbb látnivalók közé tartozik továbbá a Tudományos és Energetikai Múzeum, a Technológiai Park és az Új Remény Látogatóközpont. A vezetett túrák június és szeptember között elérhetőek, de olyan népszerűek, hogy a várólista meglehetősen hosszú.

Az Y-helyszín: Los Alamos, Új-Mexikó, USA

A Santa Fe-től 56 kilométerre északnyugatra fekvő új-mexikói várost szintén a Manhattan-terv részeként, titkos közösségként alapították meg az 1940-es években, hogy a projekt dolgozóinak lakhatást biztosítsanak.

Los Alamos létezése Hirosima bombázásáig szigorúan titkos volt, a lakók életét katonai hivatalnokok felügyelték és cenzúrázták, mivel pedig a helyiek féltették munkájukat és egzisztenciájukat, igyekeztek mindehhez alkalmazkodni. Itt dolgozott és élt többek között az elsősorban a hidrogénbomba atyjaként elhíresült, magyar származású atomfizikus, Teller Ede is.

A Hegyként, illetve az Y-helyszínként is emlegetett, mára széles körűen ismertté vált Los Alamos máig a világ egyik legmodernebb és legjelentősebb kutatólaboratóriumának ad otthont, ahol az atomenergia békés és katonai célú felhasználása kapcsán folynak kísérletek.

Mindemellett nagy szerepet játszott a 2010 májusában nyilvánosságra hozott Jaguárnak, a világ leggyorsabb számítógépének létrehozásában is. Az intézetben tudományos múzeum is működik, emellett látogatóközpont, történelmi múzeum, valamint atomváros-túrák várják az idelátogatókat.

A forradalmárok menedéke: Vieng Xai barlangváros, Laosz

A világ másik végén, Laosz erdeinek mélyén, Houaphanh tartomány mészkőhegyeinek mélyén fekszik Vieng Xai barlangvárosa, melyről annak ellenére, hogy a 20. század történelmének szerves részét képezi, az előbbiekhez hasonlóan hosszú időn át nem tudott a világ. A föld alatti város kilenc éven át, 1964-től 1973-ig szolgált menedékéül a Laosz függetlenségéért harcoló, kommunista Pathet Lao mozgalom vezetőinek és katonáinak.

A hatalmas kiterjedésű hely megépítésére a laoszi királyi rezsimet támogató amerikai haderő miatt volt szükség, melynek a Ho Si Minh-ösvényt bombázó repülői napi szinten veszélyeztették a környéken tartózkodók életét.

Az óvóhelyként funkcionáló város azonban nem csupán a túlélést szolgálta, de emberi körülményeket teremtett, többek között kórháznak, iskolának, üzleteknek, hivataloknak, sőt, még pékségnek, illetve zenekari árokkal ellátott színházteremnek is helyet adott.

Bár a laoszi kormányzat a háborús helyzet lezárulta után hosszú ideig nem támogatta a látogatók beengedését, annak nyomására, hogy a turizmus jelenti az ország második legjelentősebb bevételi forrását, 2009-ben megnyitották a barlangvárost a turisták előtt, akik az alvóhelyek és az alagutak hálózatát járva egy audiokommentárokkal, többek között a túlélők és a hivatásos katonák történetei által kísért túrán vehetnek részt.

Képek: wikipedia.org, OHVChris75; wikipedia.org, Bms4880; wikipedia.org, Atomic Energy50; www.gt-rider.com.

• város
• történelmi látnivalók
• amerikai egyesült államok
• ázsia
• bizarr hely
• világjáró
• Utazás