3 csodaszép falvacska Magyarországon, amit ősszel nem hagyhatsz ki

Van az őszben valami meseszép melankólia, mely a szabadba csábítja a vándort, arra késztetve, hogy még egyszer utoljára magába szívja a természet ezernyi búcsúzó színét és illatát. Íme, három idilli hely, amit érdemes célba venned, ha igazán különleges hangulatra vágysz.

Természet és hagyomány harmóniája: Hegyhátszentpéter

Szent Péter a falu templomának patrónusára, míg a Hegyhát megkülönböztetés a Vas megyei kis falu nevében a Vasi-Hegyhátra, a Kemeneshát nyugati előzményére, vagyis tulajdonképpen a Bakony első, szelíd hullámára utal. Mint oly sok más faluban, a régmúlt jellegzetességei markánsabban és makacsabbul jelennek meg a település képében, mint a közelmúlt újabb szelei.

Hegyhátszentpéter középkori alapokra épült temploma ma is szolgálja a kétszáznál is kevesebb lelket a faluban. A környék leginkább természeti szépségeiről híres - a falu és határa ősszel ezerszínű, varázslatos köpenybe öltözik -, emellett pedig jellemző népi lakóházairól. Hegyhátszentpéter nevezetessége a Tájház, a Tóth János asztalosmester által 1891-ben készített egykori kovácsműhellyel, illetve a festett-faragott fa oromzattal és nádtetővel.

Angyalok védőszárnya alatt: Mesteri

Kezdetben egy Mesteri volt, melyet egykor szabad községként és köznemesi birtokként ismertek, majd kettő lett belőle, ugyanis a falu a vallási és tulajdonviszonyok alakulása miatt az 1700-as években kettévált.

A helyzet így is maradt egészen 1935-ig, mikor is újraegyesült ez az erdők és meleg őszi színekkel befuttatott mezők által határolt kis Vas megyei falu. Mesteri egyik legnevezetesebb műemléke temploma, mely a 13. század első felében épült.

A Szent Mihály arkangyal oltalmába ajánlott késő román kori épület belseje az idők folyamán barokk, késő barokk és népies barokk részletekkel gazdagodott. Tornya nem lévén, harangjának külön lakást építettek az 1800-as évek elején. Mesteri másik nevezetessége a nemrég hozzácsatolt Intaháza kastélyegyüttese.

Az egykori Intapuszta Draskovich-Batthyány-kastélyában ma pszichológiai rehabilitációs intézet működik. Érdekessége, hogy ennek volt igazgatója öt éven át Benedek István, aki az itteni életet és munkát örökítette meg Aranyketrec című memoárregényében.

Egy misztikus templomrom: Csabdi

A Fejér megyei Csabdi már a 13. században erődített hely volt, amikor is szintén állhatott már a híres háromajtós, ikerablakos tornyú erődtemplom. Az épületet kőfal kerítette, annak peremén pedig még egy árok is körbefutott.

Mátyás idején a templom Tata várának tartozéka lett, majd miután önállósodott, és Csabdi templomaként írta be magát Magyarország történetébe, 1986-ban Bicskéhez csatolták, a kisváros külterületeként. Ettől még persze a szép, nyugalmas, egyutcás falu a Szent László-víz két oldalán fekszik továbbra is, semmit sem veszítve bájából és természeti szépségeiből, amit az őszi, narancssárga erdőkkel körbevett templomromot körüllengő sajátos légkör is biztosít. A szeszélyes patak mentén felfelé Vasztély, Tükröspuszta és Tiborcpuszta is Csabdi része, ám a természet ritka kincsei mellett máig a titokzatos templomrom a falu legnagyobb büszkesége.

Cikkünk Kaiser Ottó és Papp Márió Magyarország 1000 csodája című könyve alapján készült.

• falu
• hazai kirándulóhely
• falusi turizmus
• pihenés itthon
• Utazás