3 csodaszép falvacska Magyarországon, amit ősszel nem hagyhatsz ki

Olyan bűbájos, ezerszínű helyeket akarsz felfedezni, ahol az ősz különösen gyönyörű? Ide menj!

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Van az őszben valami meseszép melankólia, mely a szabadba csábítja a vándort, arra késztetve, hogy még egyszer utoljára magába szívja a természet ezernyi búcsúzó színét és illatát. Íme, három idilli hely, amit érdemes célba venned, ha igazán különleges hangulatra vágysz.

Természet és hagyomány harmóniája: Hegyhátszentpéter

Szent Péter a falu templomának patrónusára, míg a Hegyhát megkülönböztetés a Vas megyei kis falu nevében a Vasi-Hegyhátra, a Kemeneshát nyugati előzményére, vagyis tulajdonképpen a Bakony első, szelíd hullámára utal. Mint oly sok más faluban, a régmúlt jellegzetességei markánsabban és makacsabbul jelennek meg a település képében, mint a közelmúlt újabb szelei.

Hegyhátszentpéter középkori alapokra épült temploma ma is szolgálja a kétszáznál is kevesebb lelket a faluban. A környék leginkább természeti szépségeiről híres - a falu és határa ősszel ezerszínű, varázslatos köpenybe öltözik -, emellett pedig jellemző népi lakóházairól. Hegyhátszentpéter nevezetessége a Tájház, a Tóth János asztalosmester által 1891-ben készített egykori kovácsműhellyel, illetve a festett-faragott fa oromzattal és nádtetővel.

Angyalok védőszárnya alatt: Mesteri

Kezdetben egy Mesteri volt, melyet egykor szabad községként és köznemesi birtokként ismertek, majd kettő lett belőle, ugyanis a falu a vallási és tulajdonviszonyok alakulása miatt az 1700-as években kettévált.

A helyzet így is maradt egészen 1935-ig, mikor is újraegyesült ez az erdők és meleg őszi színekkel befuttatott mezők által határolt kis Vas megyei falu. Mesteri egyik legnevezetesebb műemléke temploma, mely a 13. század első felében épült.

A Szent Mihály arkangyal oltalmába ajánlott késő román kori épület belseje az idők folyamán barokk, késő barokk és népies barokk részletekkel gazdagodott. Tornya nem lévén, harangjának külön lakást építettek az 1800-as évek elején. Mesteri másik nevezetessége a nemrég hozzácsatolt Intaháza kastélyegyüttese.

Ide kirándulj a pároddal! 15 romantikus piknikezőhely itthon

Nézegess képeket!

Elolvasom

Az egykori Intapuszta Draskovich-Batthyány-kastélyában ma pszichológiai rehabilitációs intézet működik. Érdekessége, hogy ennek volt igazgatója öt éven át Benedek István, aki az itteni életet és munkát örökítette meg Aranyketrec című memoárregényében.

Egy misztikus templomrom: Csabdi

A Fejér megyei Csabdi már a 13. században erődített hely volt, amikor is szintén állhatott már a híres háromajtós, ikerablakos tornyú erődtemplom. Az épületet kőfal kerítette, annak peremén pedig még egy árok is körbefutott.

Mátyás idején a templom Tata várának tartozéka lett, majd miután önállósodott, és Csabdi templomaként írta be magát Magyarország történetébe, 1986-ban Bicskéhez csatolták, a kisváros külterületeként. Ettől még persze a szép, nyugalmas, egyutcás falu a Szent László-víz két oldalán fekszik továbbra is, semmit sem veszítve bájából és természeti szépségeiből, amit az őszi, narancssárga erdőkkel körbevett templomromot körüllengő sajátos légkör is biztosít. A szeszélyes patak mentén felfelé Vasztély, Tükröspuszta és Tiborcpuszta is Csabdi része, ám a természet ritka kincsei mellett máig a titokzatos templomrom a falu legnagyobb büszkesége.

Cikkünk Kaiser Ottó és Papp Márió Magyarország 1000 csodája című könyve alapján készült.

Ezt is szeretjük