Így teszi tönkre a tömegturizmus a magyar természeti kincseket: fontos dologra hívta fel a figyelmet dr. Kézdy Pál

A természetrajongók bizonyos, korábban ingyenesen látogatható területeket csak jegyváltás után fedezhetnek fel – de vajon mi indokolja a változást, és hogyan reagál erre a közönség? Dr. Kézdy Pál, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai igazgatóhelyettese válaszolt a femina kérdéseire.

Fizetőssé vált kirándulóhelyek Budapest környékén

Dr. Kézdy Pál elmagyarázta, hogy a hazai nemzeti parkok esetében nem jellemző, hogy széles körben bevezetnék a belépődíjat. Csupán néhány egyedi példa létezik. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megye védett területei közül kettőt említett konkrétan. A Sas-hegyi tanösvény és látogatóközpont 2008-ban történt felújítása után vált fizetőssé, mivel a fenntartás költségeit – a kiállítás karbantartásától a hétvégi nyitvatartásig – a jegyárak fedezik. A Pilisszentiván melletti fokozottan védett terület esetében kizárólag fizetett szakvezetés mellett lehet túrázni, mert az itt élő, világviszonylatban is egyedülálló pilisi len állománya súlyosan veszélyeztetetté vált. A vezetett túrák biztosítása pedig jelentős bérköltséggel jár.

Az ilyen belépőkből származó bevétel kizárólag működési költségeket fedez – mint fogalmazott: „A fenti példákban ismertetett bevételeket felemészti a munkatársak bére és a tanösvények karbantartása.”

A tömegturizmus hatásai a védett területeket is sújtják. A Sas-hegyen például 2008 előtt komoly taposási kár keletkezett az illegális behatolások miatt. Egyes ünnepi alkalmakkor, mint augusztus 20-a, több ezren nézték innen a tűzijátékot, ami súlyosan károsította a területet. 2009 óta ezen a napon kizárólag hátrányos helyzetű csoportokat engednek be.

Hogy mikor válik egy terület fizetőssé, az a természetvédelmi értékei alapján dől el – a helyi élővilág sérülékenysége, ritkasága, ökológiai jelentősége mind mérlegelés tárgyát képezik. Dr. Kézdy Pál szerint azonban a fizetőssé tétel nem általános gyakorlat: „Jellemzően nem azt a megoldást alkalmazzuk, hogy fizetőssé tesszük a helyet, hanem azt, hogy korlátozzuk a látogatást vagy igyekszünk elterelni a látogatókat.”

A látogatók elsőre nem mindig fogadják pozitívan az ilyen korlátozásokat, de hosszabb távon megértőbbé válnak. A Sas-hegy példája is azt mutatja, hogy az új szabályok idővel beépülnek a köztudatba. A szakértő úgy látja, hogy a belépődíjas helyszíneken valóban tudatosabb, a természeti értékek iránt fogékony közönség jelenik meg.

A jövőt illetően nem tart attól, hogy minden hazai kirándulóhely fizetőssé válik, legalábbis nem a főváros térségében. Ugyan a kirándulóhelyekre nehezedő nyomás nő, de ezzel párhuzamosan érzékelhetően nő az emberek környezettudatossága is – ez pedig bizakodásra ad okot.

FONTOS! Természetjárás közben érdemes mindig szem előtt tartani, hogy az erdő, a rét vagy éppen egy kilátóhoz vezető ösvény nemcsak a túrázóknak van, hanem számos növény- és állatfaj élőhelye is. Ezért különösen fontos, hogy ne térj le a kijelölt utakról, ne taposs le növényeket – hiszen első ránézésre nem is mindig derül ki, hogy éppen egy védett, esetleg csak ott előforduló fajra lépnél rá.

Ne szedd le a virágokat, ne hagyj magad után szemetet, és kerüld a hangoskodást is, mert a zaj megzavarhatja az élővilágot. Ha egy területre csak szakvezetővel lehet belépni, azt ne korlátozásként éld meg, hanem lehetőségként, hogy többet megtudhatsz az adott hely különlegességéről. Aki figyelmesen, tisztelettel járja a természetet, hozzájárul ahhoz, hogy mások is ugyanilyen élményekkel térhessenek haza – most és a jövőben is.

(Képek forrása: Zám Adrienn / Femina.)

• fizetés
• kirándulás
• magyarország
• budapest környéke
• duna-ipoly nemzeti park
• belföldi turizmus
• interjú
• exkluzív
• Utazás